Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

és azért tévútra vezethetnek; sok tárgy túlhaladja a gyermekek értelmi körét, s számos hely vagy elbeszélés a bibliaban oly dolgokat foglal magában, »melyeket minden nevelt ember leggondosabban szokott a gyermekek előtt elrejteni.« Azonban a biblia helyébe nem léphet bibliai kivonat, a mely legjobb esetben csak nehánv szószerinti helyet tartalmaz, egészben véve pedig a biblia tartalmát csak általános vonásokban ; mert ilyen könyvnek tartalma sohasem pótolhatja a bibliát. Továbbá ilyen kivonatnak hasznalata azzal a veszélylyel jár, hogy a gyermek nem alapíthatja a maga hitét alaposan és a kívánt mértékben a bibliára s végre nagyon nehez volna oly fajta könyve telőállítani, mely az érdeklettek nagyobb részét kielégíteni képes volna. Ezért a teljes biblia oly könyv t. i. az iskolai biblia által helyettesítendő, mely Isten igéjét Luther fordításának kifejezése és elrendelése szerint előadja, és csak azok a helyek volnánaK kihagyandók, illetőleg más alakba öntendők, melyek paedagogiai szempontból az iskolaba nem valók, t. i. a keresztyén vallástanításban értékkel nem bírnak, és melyeket a gyermekek vagy meg nem értenek vagy melyek erkölcsi szempontból kifogás alá esnek. Ennél fogva az iskolai biblia készítétésénél lehetőleg a nyelvkutatás eredményére és a nép nyelvfejlődésére is kell tekintettel lenni; helytelenül fordított helyek elavult vagy olyan kifejezések, melyek azóta más jelentést nyertek a legnagyobb gonddal és lelkiismeretességgel kijavítandók és jobbak által helyettesítendők; illetlen vagy botránkoztató kifejezések a finomabb érzésnek megfelelőbbekkel kicserélendők vagy egészen kihagyandók. Ilyen és hasonló okoknál fogva az iskolai biblia eszméjét számos tanítógyülés örömmel fogadta ; mások ellenben annak elvetése mellett érveltek. Az iskolai biblia ellen fel szokták hozni, hogy ilyen bibliai kivonatok által a biblia szentsége és tekintélye csorbát szenvedne a nép előtt, s nem illik a biblia formáján, mely mostani alakjában a reformációnak öröksége, változtatni, annál is inkább, mert ezen változtatás által a biblia ellen felhozott hiányok sem pótoltatnának ki; és mert a. bibliai kivonatok által csak új hiányok keletkeznének, u. m. hogy a gyermekek nem lennének otthonosak a bibliában és hogy épen a kivonatok által ösztönöztetnének a hiányzó helyeket otthon a bibliában felkeresni, holott a tanító és a szülők éberségét az illetlen helyek élét vehetné. Az iskolai biblia helyett azonban ők is célszerűnek és szükségesnek látják Luther fordítását kijavítani, mert ez által a biblia iskolai használatán könnyíttetnék, a biblia olvasása otthon is előmozdíttatnék, a biblia tekintélye emeltetnék és a vallásosság előmozdíttatnék. (Paed. Jahrbuch. 1886.) A felhozott ellenvetések dacara a német tanítóság nagy része az iskolai biblia behozatala mellett nyilatkozik és különösen a mult évben élénk viszhangot talált a tanítók körében, oly annyira, hogy egy német tanférfiú Iskolai bibliai tervesetet (Entwurf einer Schulbibel, Gera und Leipzig 1887.) is adott ki, melynek előszavában elmondja, hogy már évek óta meg volt győződve arról, miszerint a teljes biblia, mert a tanuló ifjúság számára nem alkalmas könyv, átdolgozásra szorul, mely a paedagogiai és erkölcsi követelményeknek megfelel; és miután még Luthert, Dr. Schützet, Palmert, Dr. Deliust s más tekintélyeket idéz annak bebizonyítására, hogy az iskolai biblia általánosan érzett szükségletet kielégítene : áttér arra a fontos kérdésre : melyek volnának az iskolai biblia kellékei ? Miután szerző több mint tíz év előtt az iskolai biblia szükségét érezte és a könyvpiacon ilyen könyvet talált (Schulbibel. Biblische Gesíhichte und Lehre ím uhrkundlichen Worte für die höheren Abtei-Jungen der evangelischen Schule, bearbeitett von Dr Hofmann ordent. Professor der Theologie an der Universitát Leipzig), mely azonban az ő iskolai bibliai eszményének sehogyan sem felelt meg: maga látott hozzá azon elvek feltalálásához és felállításához, melyeken annak nyugodnia kell; és miután az elvekkel és magával az anyag terjedelmével tisztaba jött, s a szakértők véleményét is kikérte, végre 1883-ban fogott a munka megírásához, melynek előszavában beszámol a „ Tervezet" alapelveiről. Ezek következők : 1. Az anyag megválasztását az evangelikus népiskolai vallás oktatás kettős célja határozza meg, u. 111. a gyermekek bevezetése a Szentírás értelmébe és az egyház hitvallásába. 2. Hogy a gyermek a Szentírást megértse, mindenekelőtt szükséges, hogy tájékozva legyen benne. A tájékozottság függ az egyes könyvek egymásutánságának ismeretétől; azért az iskolai bibliában a bibliai könyvek ugyanabban a rendben következnek ' egymásután a mely rendben a tanulók a felsőbb osztáj lyokban a bibliai könyvek sorát emlézik s így először a történeti, erre a tan, továbbá a prófétai, s végre az apokryph könyvek következnek. 3. A fejezetek és versekre való beosztás is ugyanaz mint a Szentírásban; mert más eljárás az iskolai bibliát izolálná a vallásos irodalomban, s mi nélkülözhetővé és feleslegessé is tenné. 4. Az ó-testamentomi történet ismerete, a biblia magyarázata és a káté iránti tekintetből az apokryphi könyvek nagyrésze az iskolai biblia tervezetébe is felvétetett. 5. Hogy a tanulók a Szentírásban is otthonosak legyenek, kénytelenek különösen a felsőbb osztályoknak a bibliai történeteket magában a Szentírásban is olvasni és azért az iskolai bibliai ó-testamentomban a Krónikák könyve a Királyok könyvével, és az új testamentomban a négy evangyélium egygvé alakíttattak át. Ez által a bibliai helvek felkeresése az ó-testamentomban ugyan nem lett megnehezítve, de az új-testamentomban igenis s ezért függelékül mind a négy evangyeliom csatoltatatott az iskolai biblia mellé. 6. A szükséges szó- és tárgy-magyarázatok betűrendben állíttattak össze egy külön szó- és tartalomjegyzékben. 7. Bortányos kifejezések Hofmann eljárása szerint illőbbekkel pótoltattak, hasonló tartalmú egész hífejezések kimaradtak; kihagyattak oly részek is (különösen Mózes öt könyvéből), melyek a ker. vallás tanításban lényegtelenek vagy ismétlődnek. 8. Ha a szükség úgy hozta magával, hogy történeti tények, melyeket a Szentírás csak hiányosan nyújt, kiegészítésre szorultak, úgy a kiegészítő részek a szöveg közé apró nyomással vétettek fel, ugyanaz történt, ha valamely apostol életrajzának kiegészítéséhez a keresztyén legenda is felvétetett, vagy ha több fejezetben elszórva fordulnak elő az egyes részletek, melyek csak együttesen alkotnak valamely bibliai történeti képet vagy rajzot. 9. A könnyebb emlézés céljából gyakran több részre osztattak az egyes fejezetek, és az új fejezetek új felírással lettek ellátva. A régi fejezetek címei, melyek a e fejzetek lényeges tartalmát nem jelölik meg, Hofmann példája szerint másokkal pótoltattak. Ezt különösen a zsoltároknál és a prófétai könyvekben találjuk. Ellenben különböző fejezetekben elszórt rokontartalmú részek ha csak lehetséges volt, kikerekített képekké lettek ösz- , szevonva, mint pl. a Szövetség sátrának beszenteléséről szóló fejezetek (II. Mózes 35. és 36; 33. és 40. f.) 10. Lényeges külső változást szenvedett az iskolai biblia azáltal, hogy a fejezetek számai nem a szöveg fölé,