Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

az ügyet egészen, az adó kérdéssel együtt az esperesség ekhez leküldik tárgyalás és elfogadás végett. Ezután néhány kisebb fontosságú ügy intéztetett el. Ezek között az újpesti lutheránus egyház szervezési ügye, melyet a pesti esperességhez küldenek le véleményadás és rendezés végett. Ezzel a közgyűlés véget ért. A kecskeméti ev. református egyházmegye őszi közgyűlése. A kecskeméti ev. reform, egyházmegye őszi közgyűlését folyó október 9-én tartotta Nagy-Kőrösön. A közgyűlést Ádám Kálmán esperes buzgó imával nyitotta meg. Antos János, a szeretett egyházmegyei gondnok, egy kedves leányának aggasztó betegsége miatt nem jelenhetvén meg, távol maradását részvéttel vette tudomásul az egyházmegye, s a világi elnöki székbe Magyar László legidősb tanácsbirót ültette. A jegyzők sem jelenhetvén meg: Tóth Sándor gombai és Takács József ceglédi lelkészek bízattak meg a jegyzőkönyv vezetésével. A főt. egyházkerület az állandóan segélyre szoruló egyházak s lelkészi állomások kijelölését és segélyezésük módjáról véleményt kérvén, e munkálatnak az egyházmegye nevében leendő elkészítésével Filó Lajos, Gáli Ferenc és Magyar László tanácsbirák bízattak meg. Az egyházkerületi bizottság áital, a konventi egyetemes nyűg- és gyám-egyleti tervezetre készített véleményes javaslat leküldetvén, ide vonatkozólag Filó Lajos tanácsbiró munkálata fogadtatott el. E szerint is az úgynevezett lelkészi nyugintézetre nincs is szükség. A munkaképtelen lelkészek, a régi kegyeletes szokás szerint, önálló administrator tartása mellett, lelkészi javadalmaikban meghagyatnak. Az egyetemes gyámintézetbe belépést, a jelenben hivataloskodó lelkészekre nézve szabad tetszéstől teszi függővé. Méltányosnak látja azonban, hogy az alapítandó egyetemes gyámintézetre fizessenek az egyes egyházak is épen úgy, a mint fizetnek az országos nyugdíjra a tanítók után, akár nyugdíj képesek a tanítók, akár nem. Óhajtja pedig, hogy az évi fizetés minél kevésbé legyen terhelő. így az r-ső osztályú lelkészi állomás után fizetnének évenként 12 frtot, a 2-ik osztályú után 8 frtot, a 3 —ik után 6 frtot s a 4-ik után 4 frtot, még pedig felét a lelkész, felét az egyház. A gyülekezet fizetné ezt akkor is, ha a lelkész az egyetemes gyám-egyletnek most nem lenne is tagja. A nagy-kőrösi tanárok szintén adtak be egy indítványt, melyben — hangsúlyozva azt, hogy ők az anyaszentegyház kebeléről épen nem akarnak leszakadni, az egyház és ennek veteményes kertjei — az iskolák — autonomiájához törhetlenül ragaszkodnak, az állami mindenhatóság politikája nem az ő politikájuk s növendékeik szívébe is buzgón igyekeznek beplántálni az egyház szeretetét, indítványozzák, hogy a tiszáninneni egyházkerület példájára a létesítendő egyetemes gyámintézetbe az ev. reform, vallású gymnasiumi, akadémiai és tanítóképezdei rendes tanárok is tetszés szerint beléphessenek, az 1890 után hivatalt nyerők pedig belépni köteleztessenek. Az egyházmegyei közgyűlés — Filó Lajos indítványára — e kérelmet egyhangúlag elfogadta „miután a tauárok is valósággal lelkészi missziót teljesítenek" s egyszersmind a főt. egyházkerületet arra fogja kérni, miszerint hasson oda az egyetemes konventnél, hogy a létesítendő gyámintézetbe az ev. reform, vallású gymnasiumi, akadémiai és praeparandiai tanárok is bevétessenek. A „családkönyvek" kötelező behozatalát Tóth Sándor előadó javaslatára — az egjdiáz megyei gyűlés — mint feleslegest, mint az anyakönyveket nem pótoló könyvek vezetését, nem kivánja; ellenben ajánlja a külföldön is szokásos csálád-lapok behozatalát, melyekre minden családi változást a lelkészek bejegyeznének. Az egyházkerületi költségek aránylagos megállapíthatása céljából, az 1886-ban kiadott »egyetemes névtár« adatait határozta fölterjeszteni az egyházmegye, mely szerint a kecskeméti ev. ref. egyházmegye népessége 76,687 lélek. A lelkészi időközi jövedelmek hova fordítása tárgyában a Filó Lajos javaslata fogadtatott el szabályrendeletül, mely szerint az időközi lelkész illő jövedelmének levonásával fennmaradó összeg az egyházmegyei gyámintézet és az illető rendes lelkészi javadalom közt oszlik meg. Az illető egyház ezen időközi jövedelmet alapítványkép kezeli, s csak is annak jövedelmét fogja élvezni a választandott rendes lelkész. Majd Jász-Kara-Jenő affiliálási ügye került szőnyegre, s miután Nagy-Kőrös a távolság miatt el nem fogadá: visszarendeltetett a közelebbi Tószeghez leányegyházúl. A jász-kiséri lelkészi díjlevelet, melyben a naturalék pénzértékben vannak kifejezve, épen ez ok miatt nem fogadá el az egyházmegye, mindaddig, míg a megváltást megerősítő egyházmegyei határozatot nem produkálják. Örömmel vette tudomásul és terjeszti fel ellenben az egyházkerületre megerősítés végett a jász-kara-jenői leányegyház azon díjlevelét, melyben a lelkész-tanítói fizetés 200 frtról 300-ra s a tandíjul fizetett rozs vékánként 1 frt 25 krra értékeltetett. Képviselőkül az őszi egyházkerületi közgyűlésre Sziládi Áron, Miskolci Dénes, Csilléry Benő és Fáy József urak küldettek. Gyűlés után a tagok a városi szállodában együtt étkeztek, hol az ebéd alatt a lelkes pohárköszöntőkben nem volt hiány. A kedélyes ebéd után a jegyzőkönyvet hitelesítette egy bizottság s estére a gyűlési tagok legnagyobb részben eltávoztak. Egy jelenvolt. Az ágost. evangélikusok egyetemes gyűlése. Lutheránus testvéreink egyetemes gyűlése f. hó 10-én vette kezdetét Budapesten, az evang. főgymnasium Deák-téri dísztermében, báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és Karsay Sándor dunántúli püspök elnöklete alatt. Az egyházkerületek püspökei (Geduly kivételével, kit betegsége tartott viszsza,) felügyelői és küldöttei teljes számban jelen voltak. Az előzetesen tartott istenitisztelet után a gyűlést báró Prónay főfelügyelő nyitotta meg, szívélyesen üdvözölve a megjelenteket, bejelentve, hogy a betegsége miatt távollevő Geduly püspököt Karsay S. fogja az elnöklésben helyettesíteni; majd lendületes beszédben tanulságos visszapillantást vetett a magyarországi ág. hitv. evang. egyház legutóbbi husz évi történetére a jelenkori egyházi tevékenység egyik fontos feladata az emberbaráti intézmények ápolása mely célra ő 400 frtot ájánlott föl, mit a gyűlés zajos éljenzéssel fogadott, megnyitó beszédét pedig jegyzőkönyvbe vétetni határozta. Az elnök tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után következett Kubinyi Géza interpellatioja a már töbször