Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

emlegetett Szeberényi-ügyben, kérdést intézvén az elnökséghez, mennyiben valók a hírlapok abbeli közleményei, hogy Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök az egyházi alapokat szabályellenesen kezelte és a jutalmakat hazafiatlan férfiaknak adományozta. E kérdésben Zsilinszky Mihály békési esperességi felügyelő adta meg a választ. Kijelentette, hogy némely lapok vezércikkeiben túlzottan hangoztatott ama vád, mintha Szeberényi püspök pénzeket hütlenül kezelt volna, nem felel meg a valóságnak ; az ő hazafisága ellen sem történtek határozott nyilatkozatok, csak gyanúsítások, abból az alkalomból, hogy a Zsedényi-féle ioo frtos jutalmat oly egyénnek adomanyozta, a ki a hazafiság tekintetében gyanú alatt áll. Szeberényi Gusztáv püspök e felvilágosítás után ingerülten oda szólott az interpellálónak : »Máskor ne tessék mende-mondák után indulni.« Kubinyi Géza pedig örvendetes tudomásul vette Zsilinszky felvilágosítását, mert ilykép a püspöknek alkalma nyílik magát tisztáznia. Ezzel a kényes ügy egyelőre véget ért. Következett a házassági bíráskodás kérdése. Az ev. ref. egyház konventje átiratot intézett az egyetemes gyűléshez, a melyben az egyházi bíráskodás fontos kérdésének előkészítésére bizottságot kér kiküldeni, a mely a ref. konvent kebeléből kiküldött bizottsággal együtt tenné meg a kellő lépéseket. E tárgy fölött hosszabb vita keletkezett. Az első szónok, Sztehló Kornél hosszabb történeti bevezetés után ellenzi a reformátusok indítványának elfogadását. O a kor szelleméhez képest az egész egyházi bíráskodást, még a catholicusoknal is, eltörülni szeretné és indítványozza, hogy ily értelemben írjanak fel a kormányhoz és országgyűléshez. Czékzis István püspök ellenben pártolja a reformátusok indítványát és ez ügyben egy bizottság kiküldését kéri. Hasonló szellemben szólalt fel Hörk József, eperjesi hittanintézeti decán és Györy Elek, a ki hangsúlyozza, hogy a bizottság kiküldése által a kérdés megoldásának egyáltalában nem fognak praejudicálni. Prónay egyetemes felügyelő ezután határozatilag kimondotta, hogy az ág. evangélikusok közgyűlése a reformátusok indítványát a testvéri jóindulat nyilvánulásának tekinti és a házassági bíráskodás kérdésének megvitatására Beniczky Gyula és Zsilinszky Mihály esperességi felügyelőket, Győry Eleket, Doleschall Sándor és Horváth Sándor budapesti lelkészeket küldi ki a bizottságba. Következett a bányakerületi superintendentia indítványának tárgyalása a kitvi ügyben. Az indítványt Szontagh Pál ismertette a hallgatóság élénk figyelme közt kérve, hogy az egyetemes közgyűlés mondja ki azt, hogy Mudrony Pál esperességi felügyelő a kievi ünnepélyben részt vett, rosszalja, perhorrescalja és elitéli, és a dunáninneni superintendentiát arra utasítja, hogy Mudrony ellen a vizsgálatot megindítsa, és őt esetleg kánoni törvények szerint megbüntesse. Kötelességének tartotta ezt a javaslatot megtenni, tekintettel arra a helyzetre, melyet a protestáns egyház a haza alkotmányának keretében elfoglal. Minthogy soha meg nem cáfoltatott, bebizonyítottnak tekinthető, hogy a dunáninneni superintendentia két egyházközségének felügyelője egy egyházi és politikai demostratióban Oroszországban részt vett, s az evangelikus egyháznak kötelessége ezt az eljárást elítélni. (Élénk helyeslés.). A nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadott beszéd után Mudrony Pal emel szót védelmére. Különbséget kell tenni — úgymond — személye között, amaz állás között melyet mint esperességi felügyelő és ama misszió között melyet most, mint a dunáninneni egyházkerület delegáltja teljesít. A convent incompetens személye felett Ítéletet mondani. A bányai egyházkerület pedig inconpetens vádhatározati indítványt tenni egy másik kerület hivatalnoka ellen, mert csak az ő saját kerületének van, autonomiája értelmében, joga saját hivatalnokait felelősségre vonni. Ezzel szólló álláspontját eléggé jelezni vélte s nem vesztegetne ez ügyre több szót, ha az nem vert volna föl oly nagy port a sajtóban. Azért meg akarja mondani a közönségnek, mi vezette őt Kievbe. L> mit sem tud arról, hogy a kievi ünnepnek egyházi politikai, és nemzeti jellege lett volna. O csak arról tud, hogy ott a keresztyén vallás felvételének 900 éves jubilaeumát ülték meg s azt hiszi, hogy egy ilyen momentum minden keresztyén egyháznak hívét örömmel töltheti el. Mi történt volna, ha az oroszok annak idején nem a keresztény vallást, hanem az izlamot vették volna fel ? Mi lett volna a keresztyénségből Európában? Az ünnepélynek culturalis jelentősége is volt, mert az által, hogy felvették a keresztyén vallást, az által az oroszok culturát hoztak Európába. Szóló — úgymond — nem egy maga volt az ünnepélyen. (Közbekiáltás : Igen, Strossmayer is ott volt!) Bizonyára, üdvözlő távirata által, de csak szellemileg. Ép úgy a canterbury érsek, aki az anglikán egyház nevében küldött üdvözlő iratot. Hogy ez ünnepnek valami köze volna a politikához, arról szó sem volt. Ha megróható az, hogy valaki a keresztyénség elterjedésének ünnepében részt vett, akkor megróható az is, hogy őseink felvették a keresztséget s hogy mi keresztyének vagyunk. De itt egyébbről van szó; ha Kiew nem Orosz- de Francia- vagy Angolországban fekszik, akkor nem csaptak volna olyan lármát abból, hogy valaki az ünnepélyben részt vett. Itt már a nemzetiségi kérdést szellőztetik. Szóló soha sem csinált titkot abból, hogy a szláv nemzetiséghez tartozik ; s ha ő mint szláv rokonszenvezik a rokon nemzetiségekkel, az nem bűn; szívében ezzel az érzéssel született s azt kiirtani nem lehet soha. Az indítványra nézve különben tartózkodik minden nyilatkozattól. Erre Dula Máté emelt szót: A szélső elemek a tanácskozásba oly elemet csempésznek be (Zajos ellenmondás), mely teljesen hijávai van az egyházi színezetnek. Mudrony eljárásában sem lát semmi megróni valót, mivel csak igazán keresztyén-egyházi érzületéből kifolyólag cselekedett. Ha az afrikai hittéritőknek sikerül néhány négert megkeresztelniük, e miatt altalános az öröm a keresztyének közt s ha most arról van szó, hogy egy egész nagy néptörzs, melynek hatalma Európának és Ázsiának számos népére kiterjed, ünnepli keresztyénné lételének nagy évfordulóját, ne legyen szabad vele örülni? Az egész ügy nem az egyetemes gyűlés elé való; ez Mudronynak magánügye, a kinek mint szabad embernek s mint szlávnak szabad volt Kievbe mennie. Az egyetemes gyűlésnek, mely fiatal intézmény, nincs joga, hogy az egyház kerületek önkormányzatát csorbítsa s ha ez ügyben itél, pusztán politikai szenvedélyei által ragadtatja el magát. Az evangelikus egyházban felülkerekedett a chauvinismus; a lutheránus tótok és különösen a dunántuli kerületbeliek elszenvedték, hogy mint páriákkal bánjanak velük. De ha ezen túl is a chauvinismus és nem a keresztyénség! érzés fogja az egyetemes gyűlést vezérelni, akkor a lutheránus tótok el fognak szakadni és a törvényes kerület védsáncai mögé fognak vonulni. Kéri az egyetemes gyűlést, térjen napirendre a javaslat felett. Utána Kubiny Géza emelt szót, így kezdve beszédét : Nem tudom, mi nagyobb, a mi béketűrésünk vagy ez urak arcátlansága ?! (Nagy zaj.).