Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-10 / 24. szám

nyegre került ama kellemetlen tény is, hogy a Roboz­birtokok jödedelme a bérlőkkel megkötött újabb szer­ződések szerint néhány száz forinttal csökkent, a mi a gazdasági viszonyoknak országszerte tapasztalt romlásá­val áll szoros kapcsolatban. Roboz sírja fölé díszes sír­emlék állítása szintén elhatároztatott. A theol. akadémia személyi ügyei közül említésre méltó, hogy Kenessey Béla részére, ki noha rendes tanári jelleggel volt felruházva, de nem rendes tanári fizetéssel díjazva, a választmány ajánlatára s a gazdasági bizottság hozzájárulásával f. évi julius i-én kezdve a rendes fize­tés (iéoo frt) és lakbér (600 forint) tétetett folyóvá; ugyancsak a theol. választmány javaslatára dr. Bihari Péter egészségi okokból egy évre szabadságoltatott s ez időre a philosophiai és paedagogiai tárgyak előadásával Szabó Aladár budapesti katekhéta bízatott meg. A vallástani kézikönyveket készíttető bizottság a mult évben nyert megbízatásához képest, Petri Elek gon­dos szerkesztésében, kimerítő jelentést terjesztett elő, melyben pontosan felsoroltatnak, hogy a bizottság mely müveket adott ki, s minő szerkesztési és nyomdai kiadá­sokat teljesített, hogy kiadványait hány példányban sok­szorosíttatta; hogy belőlük hány példányt adott el s ezért mennyit vett be, s végre hogy az el nem adott készlet Kókay Lajos fővárosi könyvárusnál van bizományban. A vallástani bizottság összes bevétele (fennállásától az elszámolás napjáig) 11,150 forint 66 kr, kiadása pedig 10,258 frt 58 kr s így a pénztári többlet 892 frt 9 kr. A készletben lévő könyvek értéke, a bizományos 25% levonásával, 5512 frt 50 kr. — A közgyűlés tudomásul véve ez örvendetes jelentést, a bizottság javaslatára el­határozta a Bocsor-féle Bibliaismertetés és a Pap Károly­féle Bibliai történetek újból való kiadását; egyszersmind e jelentéssel kapcsolatban megválasztotta az »Egyház­kerületi irodalmi bizottság« tagjait: Kerkapoly Károly elnöklete alatt Baksay Sándor, Csikay Imre, Papp Károly, Petri Elek, Szilády Áron, Szilasy Aladár egyházkerületi tagok személyében. Az egyetemes Konvent által az egyházkerületek­hez utalt tárgyak közül a Közalapból adható kölcsönök ügyében a gyűlés első napján kiküldött bizottság jelen­tésének egyik része élénk vitát támasztott. A bizottsági jelentés a konventi jegyzőkönyv 72. sz. a. közölt köl­csönzési módozatot annyival inkább ajánlotta, minthogy a kölcsönzés eme módozatja a dunamelléki egyházkerü­letben az államsegélyi pénztárból már 20 év óta üdvös­nek bizonyult. Csupán azt a megszorítást kívánta a bizott­ság kihagyatni, hogy »az egyházkerület valamely kölcsön­kérő egyháza pontos fizetéseért a Közalap tőkéje irányá­ban a saját vagyonával kezességet vállaljon.« A kölcsön­zés ezen módját egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. — A konventi jegyzőkönyv 89. sz. a. olvasható s a nagyobb szükségben levő egyházközségek építkezési befektetéseit és papi javadalmai állandó megjavítását tőkeképzés utján célzó Szász D.-féle indítványt is elfogadhatónak véle­ményezte a bizottság, megjegyezve, hogy a kölcsönzés eme módja csak azon legszegényebb gyülekezeteknek nyujtassék, melyek a kölcsönzés rendes módjának terheit (t. i. a kamat fizetéset) meg nem birják. A dolog prak­tikumára nézve azt javasolta a bizottság, hogy a szám­szék készítsen kimutatást az egyházkerület azon tőkéi­ről, melyek a tervezet értelmében a Közalapnak ilyen természetű befektetés céljából átadhatók lennének. Ugyanez­irányban felhívattak az egyházmegyék, hogy vegyék számba és irják össze mindazon egyházközségeket és lel­készi állomásokat, melyek jelen helyzetükben szükséggel nyomorral küzdve fenn nem tarthatók; jelöljék ki, hogy azok mindenikében akár affilliatióval akár körlelkészségek szervezésével, akár a lelkészi s tanítói állomások egy képesített egyénben egyesítésével vagy más eszközökkel és módokkal mi módon volnának a bajok orvosolhatók, s a mennyiben e bajok s általában a tarthatatlan állapot elenyésztetése az egyházkerület hatáskörében álló esz­közök s intézkedések körét túlhaladja s a Konvent intéz­kedésének, jelesen a Közalapból való fölsegélésnek tar­tandó fenn, azokat a sürgősség sorrendjében már a leg­közelebbi, tehát a f. évi őszi egyházkerületi gyűlésre mutassák be. — E javaslatoknak ama része, mely a Szász D.-féle indítvány értelmében a papi javadalmak állandó megjavítását a Közalap s az egyházkerületek tőkéinek bevonásával akként célozza, hogy a tőkék a gyüleke­zetek által másfél percenttel 32 év alatt restituáltassanak s érettük addig a kamatot a Közalap folyó jövedelmei fedezzék, csak heves vita után és néhány szótöbbséggel fogadtatott el; míg a javaslat többi pontjai egyhangúlag mentek keresztül. A szóban forgó részletet figyelemre méltó beszédekben ellenezték Koncz Imre, Szilády János, Kovács Albert és Papp Károly, behatólag és részletesen védelmezték Szász Károly és Szilády Áron. Az egyetemes gyám- és nyugdíj-intézetre vonatkozó ujabb konventi terv a gyűlés első napján kiküldött bi­zottság által tett néhány lényeges észrevétel kíséretében azon utasítással küldetett le az egyházmegyékhez, hogy azok a tervezetre vonatkozó megjegyzéseiket tractuális gyűléseiken minél előbb tegyék meg s javaslataikat már az ez évi őszi ( kerületi gyűlésre felterjeszszék. A családkönyvek ügyében leküldött konventi, ille­tőleg tiszáninneni egyházkerületi javaslat, mely felől a konvent a többi egyházkerületeket nyilatkozattételre szó­lította föl, a közgyűlésen tett több rendbeli figyelemre méltó észrevétel kíséretében azon utasítással adatott ki az egyházmegyéknek, hogy azok közgyűléseiken vagy lelkészi értekezleteiken tegyék e kérdést beható tanács­kozás tárgyává s véleményeiket az őszi közgyűlésig jut­tassák fel az egyházkerülethez. A missziói-bizottság jelentéséből missziói telepeink erősödéséről vettünk tudomást. Az eddigi 4 misszió ponton u. m. Beskán (missziói lelkész Schneider Pál), Banovczén (m. 1. Keck Zsigmond), Szelistyén (m. 1. Göde Sándor) és Tisza Kálmán-falván (m. 1. Kozma Géza) gyülekezeteink és szórványaink bár a kezdet ne­hézségeivel küzdenek, de haladnak, erősödnek. A beskai kerülethez tartozó Dobanovczén a hívek önerejükből iskolát építenek. Banovcén a buzgó Keck szépen végzi dolgait, közalapi segélylyel és hívei erejéből iskolát és templomot építtet. Iskola és imaház épül Tisza Kálmán­falván is, hol a hívek a közalaptól kapott 1000 frthoz kölcsön és önkénytes kivetés utján tekintélyes összeget raktak össze. A szelistyei szegény telepítvényes hívek is építkezni fognak, mihelyt a saját lakházaik felépíté­sével teljesen készen lesznek. E derült képnek komor háttere is feltűnt a misz­sziói bizottság jelentéséből. A mi horvát-szlavonországi régi egyházaink, melyek a reformátióval egyideüleg keletkeztek, ma erős nemzetiségi és politikai nyomás alatt szenvednek. A horvát iskolai törvények a felekezeti iskoláknak általában sem kedvezők, az ottani községi törvény pedig még nyomasztóbbá teszi ez egyházi isko­láink helyzetét. Az iskolai törvény szerint a horvát nyelv minden iskolában tehát a mi magyar iskoláinkban is kötelezett tantárgy; a hol a község; lakosság többsége horvát, ott a tanítás nyelve is horvát. A mi öt egyhá­zunk közül 4-ben, u. m. Kórógy, Szent-László, Haraszti és Rétfaluban híveink tiszta magyarok, tanítói sem tud-4s

Next

/
Oldalképek
Tartalom