Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-10 / 24. szám
nyegre került ama kellemetlen tény is, hogy a Robozbirtokok jödedelme a bérlőkkel megkötött újabb szerződések szerint néhány száz forinttal csökkent, a mi a gazdasági viszonyoknak országszerte tapasztalt romlásával áll szoros kapcsolatban. Roboz sírja fölé díszes síremlék állítása szintén elhatároztatott. A theol. akadémia személyi ügyei közül említésre méltó, hogy Kenessey Béla részére, ki noha rendes tanári jelleggel volt felruházva, de nem rendes tanári fizetéssel díjazva, a választmány ajánlatára s a gazdasági bizottság hozzájárulásával f. évi julius i-én kezdve a rendes fizetés (iéoo frt) és lakbér (600 forint) tétetett folyóvá; ugyancsak a theol. választmány javaslatára dr. Bihari Péter egészségi okokból egy évre szabadságoltatott s ez időre a philosophiai és paedagogiai tárgyak előadásával Szabó Aladár budapesti katekhéta bízatott meg. A vallástani kézikönyveket készíttető bizottság a mult évben nyert megbízatásához képest, Petri Elek gondos szerkesztésében, kimerítő jelentést terjesztett elő, melyben pontosan felsoroltatnak, hogy a bizottság mely müveket adott ki, s minő szerkesztési és nyomdai kiadásokat teljesített, hogy kiadványait hány példányban sokszorosíttatta; hogy belőlük hány példányt adott el s ezért mennyit vett be, s végre hogy az el nem adott készlet Kókay Lajos fővárosi könyvárusnál van bizományban. A vallástani bizottság összes bevétele (fennállásától az elszámolás napjáig) 11,150 forint 66 kr, kiadása pedig 10,258 frt 58 kr s így a pénztári többlet 892 frt 9 kr. A készletben lévő könyvek értéke, a bizományos 25% levonásával, 5512 frt 50 kr. — A közgyűlés tudomásul véve ez örvendetes jelentést, a bizottság javaslatára elhatározta a Bocsor-féle Bibliaismertetés és a Pap Károlyféle Bibliai történetek újból való kiadását; egyszersmind e jelentéssel kapcsolatban megválasztotta az »Egyházkerületi irodalmi bizottság« tagjait: Kerkapoly Károly elnöklete alatt Baksay Sándor, Csikay Imre, Papp Károly, Petri Elek, Szilády Áron, Szilasy Aladár egyházkerületi tagok személyében. Az egyetemes Konvent által az egyházkerületekhez utalt tárgyak közül a Közalapból adható kölcsönök ügyében a gyűlés első napján kiküldött bizottság jelentésének egyik része élénk vitát támasztott. A bizottsági jelentés a konventi jegyzőkönyv 72. sz. a. közölt kölcsönzési módozatot annyival inkább ajánlotta, minthogy a kölcsönzés eme módozatja a dunamelléki egyházkerületben az államsegélyi pénztárból már 20 év óta üdvösnek bizonyult. Csupán azt a megszorítást kívánta a bizottság kihagyatni, hogy »az egyházkerület valamely kölcsönkérő egyháza pontos fizetéseért a Közalap tőkéje irányában a saját vagyonával kezességet vállaljon.« A kölcsönzés ezen módját egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. — A konventi jegyzőkönyv 89. sz. a. olvasható s a nagyobb szükségben levő egyházközségek építkezési befektetéseit és papi javadalmai állandó megjavítását tőkeképzés utján célzó Szász D.-féle indítványt is elfogadhatónak véleményezte a bizottság, megjegyezve, hogy a kölcsönzés eme módja csak azon legszegényebb gyülekezeteknek nyujtassék, melyek a kölcsönzés rendes módjának terheit (t. i. a kamat fizetéset) meg nem birják. A dolog praktikumára nézve azt javasolta a bizottság, hogy a számszék készítsen kimutatást az egyházkerület azon tőkéiről, melyek a tervezet értelmében a Közalapnak ilyen természetű befektetés céljából átadhatók lennének. Ugyanezirányban felhívattak az egyházmegyék, hogy vegyék számba és irják össze mindazon egyházközségeket és lelkészi állomásokat, melyek jelen helyzetükben szükséggel nyomorral küzdve fenn nem tarthatók; jelöljék ki, hogy azok mindenikében akár affilliatióval akár körlelkészségek szervezésével, akár a lelkészi s tanítói állomások egy képesített egyénben egyesítésével vagy más eszközökkel és módokkal mi módon volnának a bajok orvosolhatók, s a mennyiben e bajok s általában a tarthatatlan állapot elenyésztetése az egyházkerület hatáskörében álló eszközök s intézkedések körét túlhaladja s a Konvent intézkedésének, jelesen a Közalapból való fölsegélésnek tartandó fenn, azokat a sürgősség sorrendjében már a legközelebbi, tehát a f. évi őszi egyházkerületi gyűlésre mutassák be. — E javaslatoknak ama része, mely a Szász D.-féle indítvány értelmében a papi javadalmak állandó megjavítását a Közalap s az egyházkerületek tőkéinek bevonásával akként célozza, hogy a tőkék a gyülekezetek által másfél percenttel 32 év alatt restituáltassanak s érettük addig a kamatot a Közalap folyó jövedelmei fedezzék, csak heves vita után és néhány szótöbbséggel fogadtatott el; míg a javaslat többi pontjai egyhangúlag mentek keresztül. A szóban forgó részletet figyelemre méltó beszédekben ellenezték Koncz Imre, Szilády János, Kovács Albert és Papp Károly, behatólag és részletesen védelmezték Szász Károly és Szilády Áron. Az egyetemes gyám- és nyugdíj-intézetre vonatkozó ujabb konventi terv a gyűlés első napján kiküldött bizottság által tett néhány lényeges észrevétel kíséretében azon utasítással küldetett le az egyházmegyékhez, hogy azok a tervezetre vonatkozó megjegyzéseiket tractuális gyűléseiken minél előbb tegyék meg s javaslataikat már az ez évi őszi ( kerületi gyűlésre felterjeszszék. A családkönyvek ügyében leküldött konventi, illetőleg tiszáninneni egyházkerületi javaslat, mely felől a konvent a többi egyházkerületeket nyilatkozattételre szólította föl, a közgyűlésen tett több rendbeli figyelemre méltó észrevétel kíséretében azon utasítással adatott ki az egyházmegyéknek, hogy azok közgyűléseiken vagy lelkészi értekezleteiken tegyék e kérdést beható tanácskozás tárgyává s véleményeiket az őszi közgyűlésig juttassák fel az egyházkerülethez. A missziói-bizottság jelentéséből missziói telepeink erősödéséről vettünk tudomást. Az eddigi 4 misszió ponton u. m. Beskán (missziói lelkész Schneider Pál), Banovczén (m. 1. Keck Zsigmond), Szelistyén (m. 1. Göde Sándor) és Tisza Kálmán-falván (m. 1. Kozma Géza) gyülekezeteink és szórványaink bár a kezdet nehézségeivel küzdenek, de haladnak, erősödnek. A beskai kerülethez tartozó Dobanovczén a hívek önerejükből iskolát építenek. Banovcén a buzgó Keck szépen végzi dolgait, közalapi segélylyel és hívei erejéből iskolát és templomot építtet. Iskola és imaház épül Tisza Kálmánfalván is, hol a hívek a közalaptól kapott 1000 frthoz kölcsön és önkénytes kivetés utján tekintélyes összeget raktak össze. A szelistyei szegény telepítvényes hívek is építkezni fognak, mihelyt a saját lakházaik felépítésével teljesen készen lesznek. E derült képnek komor háttere is feltűnt a miszsziói bizottság jelentéséből. A mi horvát-szlavonországi régi egyházaink, melyek a reformátióval egyideüleg keletkeztek, ma erős nemzetiségi és politikai nyomás alatt szenvednek. A horvát iskolai törvények a felekezeti iskoláknak általában sem kedvezők, az ottani községi törvény pedig még nyomasztóbbá teszi ez egyházi iskoláink helyzetét. Az iskolai törvény szerint a horvát nyelv minden iskolában tehát a mi magyar iskoláinkban is kötelezett tantárgy; a hol a község; lakosság többsége horvát, ott a tanítás nyelve is horvát. A mi öt egyházunk közül 4-ben, u. m. Kórógy, Szent-László, Haraszti és Rétfaluban híveink tiszta magyarok, tanítói sem tud-4s