Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-10 / 24. szám
nak horvátul, a horvát kormány pedig horvátul tudó s a horvát nyelv elemeit tanítani képes tanítókat követel, oly szigorral, hogy legközelebb Rétfaluban tanító változás lévén, a magyarajku pályázókat, mivel horvátul nem tudnak, kitörülte a pályázatból s a horvátul tudó tordincei tanítót nevezte ki, az egyházközség akaratja ellenére. Ez eset ismétlődését minden ujabb üresedésnél várhatjuk, sőt ki vagyunk téve annak is, hogy ha horvátul tudó református tanító nem akad, iskoláinkat községivé lenni kényszerítik s horvát és katholikus tanítót adnak neki. — A baj elhárítására Szász K. püspök, ki ez ügyet éber figyelemmel kiséri és nagyon szivén hordozza, azon indítványnyal lépett fel, mely az illetékes alsó-baranya-bácsi egyházmegye s most a kerület helyeslésével is találkozott, hogy Kuliffay Elek tordincei lelkész, ki horvátul is jól tud s vállalkozni is kész, bizassék meg a fennebb említett négy iskolaban a horvát nyelv tanításával s a tanítók horvátul oktatásával. E misszió természetű vándor-tanítóság javadalmazására, mely 3 évre terveztetik, a Közalap missziói pénztárából évenként 540 frt kéressék. A missziói bizottság által pártolólag beterjesztett »Utasítást«, melyet a dunamelléki egyházkerületben misszió lelkészek részére Szász Károly szerkesztett, az egyházkerületi közgyűlés elfogadta s a miszsziói lelkészeket ennek értelmében való eljárásra utasította. A »JÓ szív« név alatt az idei árvízkárosultak javára könyöradományokat gyűjtő központi bizottság kérésére elhatároztatott, hogy espereseink e célra körrendeletileg minden gyülekezetet felszólítsanak s az adományokat a püspöki hivatalhoz beszolgáltassák. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium azon rendeletét, mely arra hívja fel a püspököt, hogy az 1883. évi középiskolai törvény rendeletéből kifolyólag a középiskolák előjáróságait arra utasítsa, hogy a középiskolai miniszteri biztosok látogatásáról jegyzőkönyvet vezessenek, melybe a biztosok észrevételei bevezettessenek s a biztosok által is aláírattassanak. A közgyűlés ez egyetemes érdekű ügyet egységes eljárási módozat megállapítása végett a Konventhez terjesztette fel. Az állandó számszékhez megvizsgálás végett az egyházkerületi közpénztár-, misszió-, államsegély-, zsinati, továbbá a budapesti ref. theol. intézeti pénztárak s a Roboz- és Karcag-féle alapítványok számadásai tétettek át ; végre fölülvizsgálás céljából a nagy-kőrösi ref. főgymnasium, tanítóképző és tápintézet számadásai kerültek a számszékhez. A tényleges állapot a következő: A közpénztár tőke-állaga, 1887. december s 1 -tűkével 87,788 frt 58 krt tett, a folyó számla fölöslege gyanánt pedig 496 frt 30 és fél krajcár mutatkozik s e szerint a pénztár állaga 88,283 88 és fél kr. A rniszszió-pénztár bevétele a mult évi maradványnyal együtt, 1223 frt 17 kr volt s kiadása 1183 frt 33 kr, a tőke összege 14,773 frt 51 kr s ez 2123 frt 51 krnyi gyarapodást tesz. Az államsegély-pénztár bevétele volt 29,371 írt 10 kr., a kiadása ugyanannyi ; a tőke 129,966 írt 81 krnyi összegből áll, a gyarapodás e pénztárnál 3846 frt 28 krt tesz. A zsinati pénztár bevétele 958 frt 9 kr volt s kiadása ugyanannyi. A pesti ref. theologiai intézet bevétele 24,490 frt 84 kr. volt s kiadás 24,457 frt 27 kr., a tőke-vagyon 98,209 frt 57 kr. A nagy-kőrösi ref. főgymnasium, tanítóképző és tápintézer számadásai szerint a főgymnasium bevétele 35,949 frt volt, kiadása pedig 34,591 frt 99 kr., a pénztár állaga 118,812 frt 20 kr. Á tanítóképző bevétele 7826 frt 40 kr. s kiadása ugyanannyi. A tápintézet bevétele 5224 frt 26 kr., kiadása 2161 frt 5 kr. A közgyűlés a számszéki jelentést tudomásul vette, s az egyes pénztárak kezelőinek a felmentvényt az 1887-Ík évre megadta, egyszersmind köszönetet szavazott Gönczy Pál főiskolai pénztárnoknak, Kerkapolv Károly számszéki elnöknek és Szilassy Aladár számszéki előadónak buzgó fáradozásukért. — A számszéki jelentéssel kapcsolatban Filó Lajos tanácsbiró indítványára az 1885-dik évi egyik egyházkerületi végzés értelmében az egyházkerület mindenik középiskolájának fenntartó testülete arra utasíttatott, hogy gymnasiuma számadását, költségvetését és vagyonkönyvi adatait jövőre minden évben felküldje a számszékhez felülvizsgálás végett. — A Karcag-alapítvány ügyében, mely utóöröklés jogcímén a pesti ref. főiskolát illeti, Kerkapoly Károly megbízatott, hogy nézzen utána annak, hol és hogyan vannak elhelyezve ez alapítvány javai és értékei. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés Szilády Áron főjegyző azon jelentését, hogy egyik előző gyűlésen nyert megbízatásához képest összegyűjtötte és betűrendben összeállította az egyházkerület és ennek intézetei számára tett alapítványok összes jegyzőkönyvi adatait. A becses jegyzék felhasználás végett kiadatott az ügvben működő bizottságnak. Az egyházmegyéktől felebbezett ügyek közül fontosabbak a következők: Kisszentmiklós pestmegyei leánvegyház anyásítás iránti kérvénye, melyet a tractus pártolólag terjesztett fel, minthogy a veresegyházi anyaegyházzal való eddigi kapcsolat minden szála nincs kellőleg tisztázva, nevezetesen nincs okmányolva, hogy maga K.-Sz.-Miklós megbírja-e az önállóság terheit, hogy Veresegyháza nem gyengül-e nagyon meg az elválás által: e kérdések tisztázásáig az ügy függőben hagyatott s a veresegyházi lelkész a filia gondozására továbbra is köteleztetett. —- Ellenben Tápió-Szele leányegyhaznak anyásítás iránti folyamodványa, melynél az anyaegyház biztosítékai kielégítőknek találtattak, a kecskeméti egyházmegye pártoló fölterjesztése alapján teljesíttetett és a nevezett község anyásítása megerősíttetett. — A szolnoki egyházközségnek az iránti folyamodványa, hogy a szolnoki állami gymnasiumba járó ref. tanulók vallásoktatásáért lelkészüknek az egyházkerület valamely alapból némi hitoktatási honoráriumot utalványozzon, az egyházkerület részéről teljesíthető nem volt, minthogy ily célra semmi alappal nem rendelkezik ; hanem utasíttatott az egyháztanács, hogy a tanulóktól szedendő tandíjból fedezze a katekhéta díjazását. A közgyűlés eme fontosabb tárgyain kívül az idei ülés érdekességét néhány törvényszéki ügy s ezek között a Czelder fegyelmi pöre is fokozta. A zsinati törvény ama szükségtelen szabadelvüsége, mely a vádlottaknak és panaszlóknak a kerületi törvényszéken is megengedi a képviseltetést, a jelenlegi tárgyalások menetét nagyon hoszszadalmassá tette. Czelder védelmében 2 órás, a panaszlók képviselőjétől egy órás beszédet kellett végig hallgatniok a consistoriumi atyáknak. Az érdemileg múltkor már közölt ítélet szószerint így hangzik : »A kecskeméti egyházmegye fegyelmi bíróságának ítélete a vétkesség kérdésében helyben hagyatik ; a büntetés kérdésében azonban megváltoztatik és vádlott az egyházi törvények 246. §. d) pontja értelmében, hivatalától való egy évi felfüggesztésre ítéltetik, a mely idő alatt helyettesének díja az ő fizetéséből fedeztetik ; továbbá a félegyházi leányegyház megalakulásakor az oda- es visszautazási költség lejében a kecskemeti egyház pénzrárából fölvett 25 frt 70 krnak azon pénztárba való visssatérítésében, valamint az anyakönyvek egyházmegyei utón való kiigazítása költségeinek viselésében s