Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-10 / 24. szám

nak horvátul, a horvát kormány pedig horvátul tudó s a horvát nyelv elemeit tanítani képes tanítókat köve­tel, oly szigorral, hogy legközelebb Rétfaluban tanító változás lévén, a magyarajku pályázókat, mivel horvátul nem tudnak, kitörülte a pályázatból s a horvátul tudó tordincei tanítót nevezte ki, az egyházközség akaratja ellenére. Ez eset ismétlődését minden ujabb üresedésnél várhatjuk, sőt ki vagyunk téve annak is, hogy ha hor­vátul tudó református tanító nem akad, iskoláinkat köz­ségivé lenni kényszerítik s horvát és katholikus taní­tót adnak neki. — A baj elhárítására Szász K. püspök, ki ez ügyet éber figyelemmel kiséri és nagyon szivén hor­dozza, azon indítványnyal lépett fel, mely az illetékes alsó-baranya-bácsi egyházmegye s most a kerület helyes­lésével is találkozott, hogy Kuliffay Elek tordincei lel­kész, ki horvátul is jól tud s vállalkozni is kész, bizassék meg a fennebb említett négy iskolaban a horvát nyelv tanításával s a tanítók horvátul oktatásával. E misszió természetű vándor-tanítóság javadalmazására, mely 3 évre terveztetik, a Közalap missziói pénztárából évenként 540 frt kéressék. A missziói bizottság által pártolólag beterjesztett »Utasítást«, melyet a dunamelléki egyház­kerületben misszió lelkészek részére Szász Károly szer­kesztett, az egyházkerületi közgyűlés elfogadta s a misz­sziói lelkészeket ennek értelmében való eljárásra uta­sította. A »JÓ szív« név alatt az idei árvízkárosultak ja­vára könyöradományokat gyűjtő központi bizottság kéré­sére elhatároztatott, hogy espereseink e célra körrende­letileg minden gyülekezetet felszólítsanak s az adomá­nyokat a püspöki hivatalhoz beszolgáltassák. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium azon rendeletét, mely arra hívja fel a püspököt, hogy az 1883. évi középiskolai törvény rendeletéből kifolyólag a középiskolák előjáróságait arra utasítsa, hogy a közép­iskolai miniszteri biztosok látogatásáról jegyzőkönyvet vezessenek, melybe a biztosok észrevételei bevezettes­senek s a biztosok által is aláírattassanak. A közgyűlés ez egyetemes érdekű ügyet egységes eljárási módozat megállapítása végett a Konventhez terjesztette fel. Az állandó számszékhez megvizsgálás végett az egyházkerületi közpénztár-, misszió-, államsegély-, zsi­nati, továbbá a budapesti ref. theol. intézeti pénztárak s a Roboz- és Karcag-féle alapítványok számadásai tétet­tek át ; végre fölülvizsgálás céljából a nagy-kőrösi ref. főgymnasium, tanítóképző és tápintézet számadásai ke­rültek a számszékhez. A tényleges állapot a következő: A közpénztár tőke-állaga, 1887. december s 1 -tűké­vel 87,788 frt 58 krt tett, a folyó számla fölöslege gyanánt pedig 496 frt 30 és fél krajcár mutatkozik s e szerint a pénztár állaga 88,283 88 és fél kr. A rnisz­szió-pénztár bevétele a mult évi maradványnyal együtt, 1223 frt 17 kr volt s kiadása 1183 frt 33 kr, a tőke összege 14,773 frt 51 kr s ez 2123 frt 51 krnyi gya­rapodást tesz. Az államsegély-pénztár bevétele volt 29,371 írt 10 kr., a kiadása ugyanannyi ; a tőke 129,966 írt 81 krnyi összegből áll, a gyarapodás e pénztárnál 3846 frt 28 krt tesz. A zsinati pénztár be­vétele 958 frt 9 kr volt s kiadása ugyanannyi. A pesti ref. theologiai intézet bevétele 24,490 frt 84 kr. volt s kiadás 24,457 frt 27 kr., a tőke-vagyon 98,209 frt 57 kr. A nagy-kőrösi ref. főgymnasium, tanítóképző és tápintézer számadásai szerint a főgymnasium bevétele 35,949 frt volt, kiadása pedig 34,591 frt 99 kr., a pénztár állaga 118,812 frt 20 kr. Á tanítóképző bevétele 7826 frt 40 kr. s kiadása ugyanannyi. A tápintézet be­vétele 5224 frt 26 kr., kiadása 2161 frt 5 kr. A közgyűlés a számszéki jelentést tudomásul vette, s az egyes pénztárak kezelőinek a felmentvényt az 1887-Ík évre megadta, egyszersmind köszönetet sza­vazott Gönczy Pál főiskolai pénztárnoknak, Kerkapolv Károly számszéki elnöknek és Szilassy Aladár szám­széki előadónak buzgó fáradozásukért. — A számszéki jelentéssel kapcsolatban Filó Lajos tanácsbiró indítvá­nyára az 1885-dik évi egyik egyházkerületi végzés értelmében az egyházkerület mindenik középiskolájának fenntartó testülete arra utasíttatott, hogy gymnasiuma számadását, költségvetését és vagyonkönyvi adatait jövőre minden évben felküldje a számszékhez felülvizsgálás végett. — A Karcag-alapítvány ügyében, mely utó­öröklés jogcímén a pesti ref. főiskolát illeti, Kerkapoly Károly megbízatott, hogy nézzen utána annak, hol és hogyan vannak elhelyezve ez alapítvány javai és értékei. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés Szilády Áron főjegyző azon jelentését, hogy egyik előző gyűlésen nyert megbízatásához képest összegyűjtötte és betűrend­ben összeállította az egyházkerület és ennek intézetei számára tett alapítványok összes jegyzőkönyvi adatait. A becses jegyzék felhasználás végett kiadatott az ügv­ben működő bizottságnak. Az egyházmegyéktől felebbezett ügyek közül fonto­sabbak a következők: Kisszentmiklós pestmegyei leánv­egyház anyásítás iránti kérvénye, melyet a tractus pár­tolólag terjesztett fel, minthogy a veresegyházi anya­egyházzal való eddigi kapcsolat minden szála nincs kellőleg tisztázva, nevezetesen nincs okmányolva, hogy maga K.-Sz.-Miklós megbírja-e az önállóság terheit, hogy Veresegyháza nem gyengül-e nagyon meg az elválás által: e kérdések tisztázásáig az ügy függőben hagyatott s a veresegyházi lelkész a filia gondozására továbbra is köteleztetett. —- Ellenben Tápió-Szele leányegyhaz­nak anyásítás iránti folyamodványa, melynél az anya­egyház biztosítékai kielégítőknek találtattak, a kecske­méti egyházmegye pártoló fölterjesztése alapján telje­síttetett és a nevezett község anyásítása megerősíttetett. — A szolnoki egyházközségnek az iránti folyamodványa, hogy a szolnoki állami gymnasiumba járó ref. tanu­lók vallásoktatásáért lelkészüknek az egyházkerület vala­mely alapból némi hitoktatási honoráriumot utalványoz­zon, az egyházkerület részéről teljesíthető nem volt, minthogy ily célra semmi alappal nem rendelkezik ; ha­nem utasíttatott az egyháztanács, hogy a tanulóktól szedendő tandíjból fedezze a katekhéta díjazását. A közgyűlés eme fontosabb tárgyain kívül az idei ülés érdekességét néhány törvényszéki ügy s ezek között a Czelder fegyelmi pöre is fokozta. A zsinati törvény ama szükségtelen szabadelvüsége, mely a vádlottaknak és panaszlóknak a kerületi törvényszéken is megengedi a képviseltetést, a jelenlegi tárgyalások menetét nagyon hoszszadalmassá tette. Czelder védelmében 2 órás, a panaszlók képviselőjétől egy órás beszédet kellett végig hallgatniok a consistoriumi atyáknak. Az érdemileg múlt­kor már közölt ítélet szószerint így hangzik : »A kecskeméti egyházmegye fegyelmi bíróságának ítélete a vétkesség kérdésében helyben hagyatik ; a bün­tetés kérdésében azonban megváltoztatik és vádlott az egyházi törvények 246. §. d) pontja értelmében, hiva­talától való egy évi felfüggesztésre ítéltetik, a mely idő alatt helyettesének díja az ő fizetéséből fedeztetik ; továbbá a félegyházi leányegyház megalakulásakor az oda- es visszautazási költség lejében a kecskemeti egy­ház pénzrárából fölvett 25 frt 70 krnak azon pénztárba való visssatérítésében, valamint az anyakönyvek egyház­megyei utón való kiigazítása költségeinek viselésében s

Next

/
Oldalképek
Tartalom