Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-05 / 6. szám

is atvja és hogy gondolatai az ő édes gyermekei, a kiket nem hagyhat elveszni gondatlanul. Nem fogja tehát a bölcs esetlegesnek tartani a hitet, mely keblében él. A legmagasabb igazságot, melyet felismer, félelem nélkül ki fogja mondani azon tudatban, hogy bármi legyen is annak következménye, ő ép ez által teljesíti a számára kijelölt szerepet; azon tudatban, hogyha a változást, a melyre törekszik, előidézni képés leend, jó! — hanem — úgyis jó! habár nem is éppen olyan jó. Pápa. Horváth József. KÖNYV ISM ERTET ÉS. I. „Havi füzetek." Második évi folyam. 4. szám. Miért szerettem én a katholikus egyházat. Irta egy protestáns lelkész. Közli Dvorzsák János, a „Havi füzetek" szerkesztő-kiadója, a „Szemle" egyházi rovatának vezetője. Budapest, II. Donati-utca j. sz. — Ara 40 kr. Budapest, 1884.. A „Hunyadi Mátyásu

intézet nyomása." II. „AHS elem Tagebuche eines convertirten PriestersLeipzig, Druck und Verlag von Fr. Richter. 1888. Ára 1 márka és 50 fillér. Megkapó volt reám nézve a fenti két cím és olvasva a mindkettőt jelző kis munkákat, megismerkedtem az elsőben olyan római kath. tractáttal, mely belmissziót akar csinálni hazánk két nagy felekezete körében és így kihívja a protestánsok figyelmét; a másik kis munkában az őszinte kebelnek harcáról és győzelméről tett vallomásokkal ismerkedtem meg, melyek sokban felvilágosítják még a vallásos protestánst is és melyek mindvégig érdekkel bírnak az olvasóra. Gondoltam, hogy a régi elvet »contraria juxta se posita magis elucescunt« követve, némi kis szolgálatot teszek olvasóinknak, mikor őket e két kis munkára figyelmeztetem. I. „Miért szerettem én. a katholikus egyházat." Ennek kifejtése az első kis mű tárgya. A kiadó előszavában azt állítja, hogy »a protestáns szerző megbízásából jelenik meg e munka .« Ennek pedig bevezetése egy »Gyermekeimhez« című indokolás. Ebben előadja, hogy azért rendelkezett úgy, hogy gyermekei csak akkor olvassák e munkát, mikor már többé nem lesz, mivelhogy anyjuk gyűlölt mindent, mi katholikus. »Szívemben — így végzi a bevezetést — ugyan már régóta római katholikus vagyok; de mint agg férfiú lépjek által ? Erre nem éreztem magamban elég erőt. Szükségem volt valakire, a ki szemeimet befogja, mit csak anyátoktól s tőletek várhattam. Hogy azonban megtudjátok, mily eredményű volt minden kutatásom s hol találtam meg kérdéseimre a kielégítő feleletet, jónak láttam ezen iratot elkészíteni. Tekintsétek azt végrendeletemnek, gondolkozzatok fölötte komolyan ; s vezessen el az titeket az igazság valódi útjára! Atyátok tudja, hogy azt megtalálta!« Követi ezen bevezetést „Átnézet" cím alatt maga az irat, mely elősorolja azon okokat, melyek szerzővel a római egyházat megkedveltették s a melyek miatt ő azt a protestánsnak elébe helyezi s melyek a következők : »i. Egységes szervezetű, vagyis egy; 2. a mint neve mutatja katholikus, vagyis általános; 3. alapitóival, az apostolokkal, szakadatlan szervi összeköttetésben van, azaz apostoli; 4. oly egyéneket mutat föl, a kik a szentség és a felebaráti szeretet legmagasabb fokára emelkedtek s ép azért szent ; 5. benne a Szentlélek csodálatos ereje szünet nélkül munkálkodik; 6. függetlenségét a világi hatalommal szemben mindig fentartotta; 7. szilárdan ragaszkodik a szentírás betűihez és magához a szentíráshoz; 8. tanítmánya minden részeiben összefüggő, szigorúan logikai egészet képez; 9. szentségei az emberi természet szükségeinek a legjobban megfelelnek; 10. istenitisztelete a mily épületes, ép oly változatos, ír. minden művészetet a vallás szolgálatába fogad; 12. a gyónás intézménye a legnagyobb áldás forrása ; 13. megható azon szeretetközösség, melyet úgy a hajdankor hithőseivel, mint elhunyt szeretteivel fenntart; 14. mindenkinek szadadságot ad, hogy saját módja szerint jámbor legyen; 15. nem szégyenli hitét megvallani a világ előtt; 16. szelíden itél a más vallásúakról; 17. tiszteli a papi állást, az illetékes befolyást megengedi neki és megkíméli a benső harcoktól; 18. missziói a legnagyobb becsülést érdemlik meg.« E 18 cikk mindenike számos szentírási idézettel van a szöveg alatti margón megerősítve, melyeknél feltűnik, hogy egyik sem követi az állítólagos protestáns szerző keze ügyében volt Károli Gáspár-féle szöveget s azoknak interpretatiója természetesen katholikus felfogással van az illető tárgyra ráerőszakolva; némely idézet pedig épen nem találó. Az egyház egysegéről természetesen így okoskodik : »De melyik hitfelekezet viseli ily egység küljeleit is? Melyik hasonlít egységes testhez? A pápa alá tartozó római egyházat kivéve, egy sem tarthat erre igényt és pedig azért, mivel hiányzik azon egyesítő pont, melynek minden hivő magát alá vetné s melylyel mégis minden egyes össze lenne kapcsolva, mint a test tagjai a fejjel. Hogy az egység hiányát elpalástolják, azt állítják a hitvallások, miszerint Krisztus láthatatlan egységet követelt.« Az egyház, mint neve is mondja, katholikus azaz közönséges. Erre nézve elmondja, hogy a katholikus egyház 200 milliónál több lelket hajtott a Krisztus édes igája alá. A többi vallásfelekezet együttvéve is csak 150 millió hivőt számlál; magában véve egyik sem bírja a kath. egyház hívői számának negyed, sőt ötödrészét sem. Lehetséges-e, hogy ezek képezzék amaz intézményt, a melyről Krisztus azt mondja, hogy kicsiny magból nő nagy fává, a melynek ágai alatt az ég madarai fészkelnek. Csak a római egyház bírja a folytonos fönnállásnak, a pokol kapui fölötti diadalnak igéretét. Amazok még ma léteznek ugyan, de egy század múlva már talán felbomlottak, eltűntek; sőt még az is nagy kérdés, hogy annyi ideig fönállanak-e ? Nem lehet azért a keresztyénségnek terjesztése és fentartása ő reájok bizva. Apostoli egyház. A jelenlegi pápa meg tudja nevezni elődjét, ez ismét ismeri az övét s így tovább egész Péterig. A 258 pápának ezen sora a jelent összeköti az Úr napjaival és kizárja a gondolatot, hogy az egyház valaha elveszthette volna az igaz evangeliomot. Nem is bizonyítható be egy pápáról sem, hogy az egyház hitét meghamisította volna. Szerző implicite ránk olvas Tertulliánból :»Mutassátok ki egyházatoknak eredetét, mutassátok föl a püspököknek oly sorát, melyben az elsők az apostolok, vagy apostoli férfiak által lettek rendelve és a kik az elődökkel hitegységben maradtak.« Az egyház szentségét az önként választott szüzességre alapítja, melynél fogva sokan egészen a mennyei hivatásnak élnek. Hiába keresek — úgymond — nálunk protestánsoknál oly embereket, kik arra felemelkednének, sőt azt legerősebben megtámadják, mint olyat, mely