Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-16 / 51. szám

Most veszem azonban észre, hogy a munkát magát bírálom, pedig nem eredeti művel, hanem fordítással van dolgom s a fordításról kellett volna szólnom. E tévedésbe maga fordító ejtett, mert oly kifogástalan magyarsággal, szabatos folyékonysággal, egyöntetű szép nyelvezettel fordított, hogy szebben az eredeti sem irathatott meg és azokat a részeket, a melyek hazai viszonyainkhoz alkalmazottai! szólanak a polgári kötelességekről, a melyek tehát saját munkája, úgy beleolvasztotta az egészbe, hogy annak összhargjat egy pillanatra sem zavarjak meg. Mint fordítónak is, mint eredeti irónak is, Péterfi úrnak teljes elismeréssel adózhatunk. Egyetlen provincialismusra kivánom csak szíves figyelmét felhívni, hogy a „lépu ige az irodalmi nyeivben nem hasznaltatik mint ikes lépik. Fordító mindenütt így hasznalja. A mű ára ige 70 kr. Kapható Márton Kálmán könyvkereskedőnél Kolozsvartt. Ajánljuk az érdeklődők b. figyelmébe. K. B. Isten orszaga. Templomi és iskolai beszédek gyermekek és ifjak istentiszteletére és vallástanítására. Vaughan Jakab brightoni angol hitszónoknak 1878—1881-ig elmondott s Londonban 1881-ben megjelent V-ik beszédgyűjteménye után átdolgozta Benke István ev. ref. gymn. rendes tanár. I. kötet. Jogosított magyar kiadás. Átdolgozó sajátja és kiadása. Sepsi-Szentgyörgyön kapható. Ára 1 frt. A gyermekistenitiszteletek lelkes barátja által átdolgozott eme 10 ívre terjedő kötetben tizenöt egyházi beszéd van, melyekkel a szép eszme gyakorlati megvalósításához kivánt eszközöket is adni a lelkészeknek és vallástanároknak kezébe az egyház kicsinyeiért érdeklődő, buzgó tanár. A munka Dr. Ballagi Mór úrnak van ajánlva »tanítványi hálás megemlékezésül«. Az átdolgozó előszava szerint »e beszédek főjellemvonása póriasság nélküli nemes egyszerűség, bibliai erős alapon, úgy hogy nemcsak a gyermekek és ifjak, hanem bármely korú érett emberek s kivált a szoros értelemben Vett »nép« előtt is elmondhatók. Ezenkívül becses anyagul szolgálhatnak számos beszéd kidolgozására. Végül folytonosan vonatkozással vannak az iskolai és a nevelői viszonyokra s a didaktikai mozzanatok szerencsésen egyesülnek a paedagogikai szempontokkal akképen, hogy nemcsak a lelkész s a hitoktató, hanem általában, véve minden tanár, tanító és nevelő sikerrel használhatja.« Addig is míg részletesen ismertetnénk és megbírálnánk a munkát, tekintettel az átdolgozónak irodalmilag már ismert jó nevére, nemes intentiójára és magának az úttörő munkának szép feladatára, szívesen ajánljuk azt olvasóink b. figyelmébe, hogy ez érdeklődéssel tegye lehetővé közönségünk a mar sajtó alatt levő második és a kilátásba helyezett harmadik kötetnek kivanatos megjelenését s emelje az átdolgozó és kiadó buzgóságát. KÜLÖNFÉLÉK. E lap jelen számát mutatványul és az nj szerkesztő programmjának minél szélesebb körben való megismertetése végett számns lelkész-társnak és előkelő protestáns hitsorsosunknak megküldötte a kiadó hivatal. Tisztelettel kérjük mind ezeket, mind régi előfizetőinket s általában e Lap baráíjait, hogy anyagi és erkölcsi pártolásukkal e fontos hivatású egyházi vállalatot előmozdítani szíveskedjenek. * Lelkesz választas. A felsőbaranyai egyházmegyébe kebelezett Tésenfa egyházközség lelkészi állomására f. hó 9-én egyhangúlag Horváth Gyula ottani adminisztrátort választotta meg a gyülekezet. — Szívesen üdvözöljük ! * Lelkészjelölések. A pesti egyházmegye lelkészjelölő bizottsága f. hó 11-én tartott ülésében következő candidátiókat végezte. 1. Alsó-Némedire a hét pályázó közül kijelöltettek: TörőLnjos rákoscsabai, Vargha László sz.-monostori, Csilléry Lajos szadai, Bajó Sándor lápafői és Márton Tamás c^oóri lelkészek, (veszprémi tractus.) 2. Kis-Orosziba pályáztak 13-an. Kijelöltettek: Szabó Nándor k.-oroszi h.-lelkész, Dobos Ferenc a.-némedii h.-lelkész, Benedek Ede d.-bogdányi h.-lelkész, Szűcs Sándor iregi h.-lelkész, és Kuthy István d.-földvári h.-lelkész. * A prot. irod. társaság köréből, Tagdíjaikat, illetőleg alapítványaikat ujabban, a következő t. tagtársak fizették be: Szász Domokos erdélyi ev. ref püspök 100 frtos alapítványát 500 frtos pártfogói összegre emelte, és az első évi kamat fejében 25 frtját beküldötte. Molnár Sámuel, v.-ladányi ev. ref. lelkész p. tag 3 frt. Szél Kálmán ev. ref. esperes 100 frtot, a nagyszalontai ev. ref. egyházmegye kamat fejében 5 frt. Hegedűs Sándor orsz. képviselő kamat fejében 5 frtot. Soltész László ev. ref. lelkész alapítványul roo frtot. Szilágyi József ev. ref. tanár kamat fejében 5 frtot. Szercmley József ref. esperes r. t. 6 frt. Babóczy János ev. ref. lelkész r. t. 6 frt. Baltha Barnabás ev. ref. leik. r. t. 6 frt. Miklós László szabolcsin, főjegyző p. t. három évre 9 frt. — Zsilinszky Mihály, id. pénztárnok. (Budapest, VIII. Szentkirályi-utcza 30. sz.) * A Szent-László tarsulat közgyűlésén S.chlauch Lőrincz püspök, a római kérdésről tartott beszédet. Kísérlete volt ez az ultramontán politikának hazánkban is megszólaltatására, mit a kath. püspökök most Európa szerte gőzerővel megindítottak, s minek célja a pápa világi hatalmának visszaállítása. Katholikus püspöktől ki Rómában járt, természetes dolognak találjuk, ha ultramontán elveket hirdet s a mi prot. szabadság-tiszteletünk ez eljárást még akkor sem veszi rossz néven egy pápista praelatustól, mikor jól tudjuk, hogy Magyarországon sem a népnek, sem a kormánynak egy csöpp kedve sincs az ultramontanizmushoz. Magyarországon az ultramontanizmus politikai lehetetlenség, s már ezért sem veszedelmes. De intő jel az óvatosságra egyházban és államban, mert ime e beszéd is nyiitan hirdeti, hogy »a vallási türelem nem keresztyén erény« s hogy a romanizmusnak nem annyira az emberiség üdve fekszik szivén, mint inkább saját uralmának terjesztése! * A nagyszaloki ev. egyház száz éves jubileuma a helybeliek és vidékeik meleg érdeklődése s részvétele mellett folyt le. Az ünnepély Bartal Andor batizfalvi lelkész antiphoniajaval vette kezdetét, mire a gyülekezet szép choral-éneke, majd a fungáló lelkészek collectája következett a szokásos textus olvasással. A szentelési beszédet Székely Gyula esperességi jegyző és a beteg esperes helyettese tartotta, ezután meg Schőnviszner János helybeli lelkész és alperes mondott kitűnő alkalmi beszédet, felolvasva egyszersmind a nagyszámú adakozók névsorát, kiknek buzgalmából körülbelül 1200 frt ünnepi ajándék gyűlt össze. — A szép ünnepélyt kedélyes közebéd követte, számos lendületes felköszöntővel. * Fegyelmi vizsgálat alatt állott tanárok. A tiszai evang. egyházkerület folyó évi augusztus havában tartott közgyűlése Fabriezy János és Gamauf György eperjesi tanítóképző-intézeti tanárok ellen hivatalból, Zsarno.viczky István tanár ellen pedig az utóbbinak saját kérelmére fegyelmi vizsgálatot rendelt el. A fegyelmi vizsgalat elrendelésének eredeti oka a tanítóképző-intézet tanári karában fenforgott viszály volt, a melyből kifolyólag