Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

a hálaadás lelki oltárához. A pár évi szünet (értve csak is a szószéki szolgálatot) után — engedve hívei közóhajának — agg Simeonunk, Vári Szabó Sámuel úr lépett föl alkalmi imát rebegni az egek urához, tűnődve, remegve, várva az áhítat melegétől, lelkesült sokaság félszemére világtalan pásztora ajkain — talán utolsó — zsolozsmáját. Utána jeles tanítókarunk szabatos hármoniája végeztével a tudományoknak élő, a szentgyülekezet figyelmét ébrentartó és gyönyörködtető, részben a sajtó utján is elterjedt, első tekintélyű angol források után készített beszédek szerzője, Révész Mihály, helybeli segédlelkész, ritka szép ékesszólásával beszélt a CXY. zsoltár 15—18. verseiről. Délután történelmi részletolvasás emelte a templomban a nagy sokaság lelki buzgóságát ugyancsak a segédlelkész által. Délben közebéd, a piactéren zene, este népmulatság, nemzeti tánc ősi szokás szerint, s ezek alkalmaból 70 forint tiszta jövedelem a tandíjeltörlési alaphoz csatoltatott. A közebéd örömzajában megeredtek a lelkes pohárköszöntések, például az ev. ref. és ág. ev. hitfelekezet uniójára ; agg pásztorunkra úgy is mint 184%-ki nemzető/1 kapitányra ; Tót P. Sándor presbyterre, a ki orgonara 2000, harangra 1700, a templom belseje kidiszítésére 700 forintot áldozott, stb. Fogadjak a vidékiek hálás köszönetünket, fogadja kegyesen a kecskeméti evangélikus református egyházmegye esperese nt. Ádám Kálmán úr, hogy becses megjelenésűk őszinte melegével bennünket szerencséltettek. — Egy presbyter. * Nyilatkozat. Főtiszteletű Ferenez József unitárius püspök úr e lapokban is közölt válaszán, tartozom annak kijelentésével, miszerint a »nyílt levelemben« fölemlített hodosi levél utján reformátusból unitáiiussá lett két emberre vonatkozó esperesi tudósítás, f. é. szept. 24-én kelt; a főtiszteletű püspök úr által felhívott igazoló levél pedig f. é. szept. 28-án. Mint hallom, több levélváltás volt e bizonyára különös áttérési ügyben, mely végre is megoldatott, bár meg se és kötetett volna. Bizonynyal; valahára már komolyan megtartandó mindenütt, különösen Magyarországon, hogy a protestánsok 1 egymással szemben, a lélekvásárlásnak necsak tényével, de gyanújával se terheljék szabadságra törekvő leiköket. Maradjon kiki a maga köpüjénél, hordja abba a mézet a mérges növények közül; s ugy gyarapítsa a protestantizmus közvagyonát, az evangyéliomi világosodást, a nem festett, de őszinte erkölcsiséget és szabadságot! Az Ur kegyelme legyen velünk! Kecskemét, 1888. Nov. 15. Czelder Mátyás. * Az ujverbaszi algymnasium felavatása. Uj-Verbász községében e hó 8-án magasztos örömünnepély folyt le; ugyan is e napon délelőtt avattatott fel az új szép kastély alakú partfogósági algymnasium. Már két ízben volt ezen algymnasium közel elhalálozásához ; egy ízben, midőn a bácsszerémi agost. esperesség lemondott pártfogósági minőségéről; s két év előtt, midőn a verbászi új pártfogóság a minisztériumtól már a 2-ik megintést kapta, minthogy algymnasiumát a törvény értelmében az első megintés dacára sem szervezé ; azonban mind a két ízben sikerült az utolsó pillanatban néhány verbászi pártfogó buzgóságának ezen 80 éves középiskolát a halai torkából kiszabadítani. A felavatási ünnepély ekkép folyt le. Délelőtt 9 órakor az algymnasiumi ifjúságnak egy része a róm. kathol. templomba ment; a protestáns, görög nemegyesült s izraelitákból álló tanulók pedig a reform, templomba rövid hálaistenitiszteletre. A kétféle isteni tisztelet befejezése után a 138-ból álló tanuló sereg-az új algymnasiumi épületnek legnagyobb termébe vonult; ugyan e terembe gyülekeztek . a közel s távolról 'ez ünnepélyre érkezett vendégek, az algymnasiumnak pártfogói, egy szép női sereg, s Uj- és O-Verbász községek lakosainak egy része. A mint délelőtt 10 óra tájban főtiszt. Fehér Ipoly tankerületi főigazgató kíséretével az ünnepélyesen feldíszített s zsúfolt terembe lépett, harsány éljen fogadá. Az elhelyezkedés után a tanuló ifjúságnak éneklőkara Leb Pál tanító evzérlete alatt Kölcseynek hymnusát éneidé. Ezen szép éneknek bevégzése után ntiszt. Schneeberger János úr az algymnasiumnak elnöke mondott egy hatásos megnyitó beszédet, a melyben a sokféle nemzetiségű tanuló ifjúságnak különösen szivére köté a magyar haza iránti szeretetet, s beszédének egy passusa alkalmával az új algymnasiumi épületnek fő kulcsát az igazgatónak Kovalszkinak átadta. Ezen megnyitó beszédnek befejezése után az énekkar a szózatot éneklé; minek végeztével Fischer Sándor tanár szavalá hathatósan Balázs Gyula tanárnak alkalmi szép költeményét; majd Krob Pál községi aljegyző Koch József kiskéri evang. lelkésznek e célra német nyelven irt jó ódáját. Ezekután következett Kovalszky Lajos gymnasiumi igazgató-tanárnak hosszasb igazgatói beszéde, a melynek végén köszönetét nyilvánítá minden pártfogónak az algj'mnasiumi épületének felépítésére tett adományáért, különösen a legbuzgóbb párrfogóknak nagyobb adományaikért s legkülönösebben Fehér Ipoly főigazgató úrnak, a miért oly szives volt az új algymnasium részére úgy szólva az egész bútorzatot ingyenesen megszerezni. Áz igazgatótanár beszéde után Kiss Gyula ó-verbászi aljegyző altal lőn a verbászi középiskolának története felolvasva; s végül Fehér Ipoly intézett egy szép buzdító s emelkedett szellemű beszédet a pártfogósághoz s a nagy közönséghez, igérve többek között az algymnasiumnak továbbra is az ő pártfogóságát. Az éneklőkarnak erre következet szép éneke után, egy igen sokak által aláirt emléklap lőn egy a célra készült üvegbe helyezve, a mely aztán behelyeztetett az előfolyosóban e célból nyitva tartatott falihelyiségbe, a mely fülke aztán egy szép márványkővel záratott be. Ezen márvány kövön ezen aranyozott szavak olvashatók: »Építtetett a pártfogók közadakozásából 1888-ban.« Ezen márványkőre az első kalapácsütést Fehér Ipoly tette, a 2-kat az intézetek elnöke Schneeberger János, a 3-kat s 4-ket a községnek birája és jegyzője Blumm András és Vágner György, az 5-ket Korbai Károly Kuláról, a 6-at Frankéi úr az újvidéki főgymnasiumnak igazgatója, a 7-et Rott K., a 8-kat Kármán József, a 9-ket Kovalszki Lajos stb. S ezzel az ünnepélynek főrésze befejeztetett. Ezután a tantermek s az egész épület lőn a vendégsereg által megszemlélve; a mely nem győzött eléggé magasztalással eltelni az épületnek szépsége, világossága s célszerű berendezése felett, s alig volt képes elhinni, hogy ezen szép emeletes épület csak mintegy 11,000 forintba került. Délutáni egy órakor vette kezdetét a casinói szép nagy teremben az ünnepélyes bankett, a melyen mintegy 120 személyiség vett részt. Ezen banketten elsőben az algymnasium elnöke nagytiszteletű Schneeberger J. úr felséges királyunk és családjának jóvoltára emelé poharát; titánná Kármán József gróf Csáky Albin vallás- és közoktatási minisztert élteté, Korbai Károly Sándor Béla bacsbodrogmegyei főispánt; ismét Kármán József Fehér Ipolvt; Rott Károly a bács-szerémi esperesség elnökeit, Belohorszkit és Skulteti Edét. Kovalszki Lajos az algymnasiumnak pártfogóságát, későbben Frankéit az újvidéki főgymnasiumnak igazgatóját Schneeberger János Korbai Károlyt; Korbai K. az algymnasiumnak tanári karát, s különösen annak igazgatóját. Frankéi úr Uj-