Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-28 / 44. szám

úrhoz, ki az egész kezelést elvállalta, kérek beküldeni. Az Úr kegyelme és szentlelke segítsen bennünket, hogy az evangyéliomi hitélet virágzóbb korának, c mi magyar földünkön, hitünkkel és prédikálásunkkal előmozdítói lehessünk. Kecskemét, 1888. október 25. Czelder Márton az »Evangyéliomi Lelkészi Tár« szerkesztője. KÜLÖNFÉLÉK. * A dunamelléki egyházkerület közgyűlése nov. 20-ra a következő meghívóval tűzetett ki. Egyházkerü­letünk f. é. május hó 26. és köv. napjain tartott köz­gyűlése elhatározván, hogy f. év őszén rendkívüli köz­gyűlés tartassék, ennek napját, illetőleg kezdetét, az elnökség egyetértőleg f. é. november 20. (kedd), reg­geli 10 órára tűzte ki, s erre a közgyűlés alkotó tagjait, a pesti új főgymnasíum üléstermébe tisztelettel meg­hívja. E rendkívüli közgyűlés tárgyai lesznek : 1. A tava­szi közgyűlés 47. 56. 60. sz. határozatai által az egyház­megyéknek előzetes tárgyalás és véleményezés végett kiadott ügyek s az egyházmegyék ezekre vonatkozó nyilatkozatai. 2. Ugyanazon közgyűlés 68. 72. 73. sz. határozatain függőben hagyott s ezen rendkívüli köz­gyűlésre utasított tárgyak. 3. Egyetemes konventi tagok választása iránti intézkedés. 4. Az egyházmegyék köz­gyűléseitől vagy törvényszékeitől netán felebbezett vagy felebbezendő, esetleg előjöhető sürgősebb ügyek. Becses megjelenését s részvételét kérve, tisztelettel vagyok Budapest, 1888. október 17-én Szász Károly, püspök. * A kiewí ünnepély és a canterburyi érsek. Duka Tivadar Londonban élő hazánkfia és egyházunk tagja e tárgyban következő sorokat küldött be hozzánk, melyeket a legnagyobb készséggel bocsátunk közre. »Az evangelikus egyetemes gyűlés lefolyása felüli jelentésben, mely a »Prot. Egyházi és Iskolai Lap« e hó 14—ki szá­mában van közölve, azt olvassuk az 1337-ki lapon: » Mudrony azt állította, hogv a canterburyi érsek szintén jelen volt az ünnepélyen, a szónok (Szontágh Pál) erre megjegyzi, hogy az érsek az oroszbarát Gladstone embere.« Sajnálatos, hogv a magyar evang. egyetemes gyűlésben az angol egyháznak általánosan tisztelt fő­papját is bele kellett hozni a keserű vitába, még pedig a mint látszik, nem eléggé megfontolt, méltányos han­gon. Hogy a canterbuiyi érsek, a mint állítottak, Kiew­ben lett volna — arról Angliában tudomásunk nincs; hogy a keleti egyház főnökeihez jóakaró üzenetet kül -dött — azt most halljuk először; de ha oly üzenet csakugyan ment az érsek részéről Kiewbe, az bizonyára nem valami oroszbaráti érzelemből magyarázandó, de azon köztudomású históriai körülményből, hogy az anglicán püspöki egyház a keleti püspöki egyházak iránt, egy házias vonzalommal mindig viseltetett; a miről az egyházi irodalmat s különösen a westminszteri Dean Stanley munkáit ismerő protestáns ember eléggé meg­győződhetik. Azon állítás pedig, hogy a canterburyi érsek az »oroszbarát Gladstone emberecc tehát pánszláv politikai iránynyal vádolandó, szerencsés felfogásnak alig nevezhető. A ki az angol közéletet ismeri, tudni fogja, hogy itt, a püspöki egyház, politikai pártokba nem elegyedik; az anglicán pap, parliamanli tag sem lehet; a felsőházban pedig a püspöki kar, a conservativismus­sal szokott ugyanazonosítva lenni. Az is köztudomású dolog, hogy az egyházi méltóságok betöltésénél, a királyné személyes befolyását szokta érvényesíteni. Magyar protestáns embernek végtére nem kellene elfe­ledni, a midőn a jelenlegi canterburyi érsekről szól, hogy a magyar protestantismus Bensőn érsekben, úgy mint elődeiben, tettleg rokonszenvező és mindig jó akaró barátot szemlél. London, 1888. október 18-án. Duka Tivadar. * Rökk Szilárd hagyományai immár meghaladjak a félmillió forintot. Érdekesnek tartjuk, a nemcsszivü emberbarátnak eddig nyilvánosságra jutott hagyományait tételenkint felsorolni, megjegyezvén, hogy a polgármes­ternél deponált csomagok közül kettőt a végrendelkező kívánságához képest csak félév múlva fognak felbontani és hogy a hagyományozó fivérénél még vannak letelt pénzek, melyek összege még nem hozatott nyilvánosságra. A hagyományok ezek: Tudományos és művészi célokra a közoktatásügyi miniszternek küldött csomagban : 200,000 forint, az igaszságügyminiszternek küldött cso­magban 65,000 forint, az állatkínzás megakadályozására: 50,000 forint, fővárosi tanítók, tanítónők illetőleg özve­gyeik és árváik segélyezésére : 20,000 forint, a tudomá­nyos egyetemnek : 30,000 frt, elszegényedett ügyvédek, illetőleg özvegyeik és árváik segélyezésére : 19,000 frt, a budai tanítóképezdének : 13,200 forint, a magyar tudo­mányos akadémiának : 10,000 forint, a magyar nemzeti múzeumnak: 2000 forint, a nemzeti színháznak : 2000 frt, a nemzeti színház nyugdijalapjának : 500 forint, a konzer­vatóriumnak : 105 forint, a vakok intézetének : 100 forint, a bölcsődének : 100 forint, a józsefvárosi plébániának: 100 forint, a pesti evangélikus hitközségnek : 100 forint, a Rókus-kórháznak: 500 forint, a dunaföldvári iskolá­nak: 200 forint, a dunaföldvári árvaháznak: 100 forint, a cinkotai római katholiküs templomnak: 100 forint, a cinkotai iskolának : 50 forint, a József fiárvaháznak : 500 forint, a pesti leányárvaháznak : 500 forint, a sze­gény gyermekek kórházának: 500 forint, a gyermek­kert létesítésére: 4000 forint, az orsz. nőiparegyesület­nek: 2000 forint, Ránolder gyermekmenedék-helynek: 15,000 forint, a budapesti szegén)' gyermekkertegye­sületnek: 2200 forint, a budapesti bölcsőde-egyesület­nek: 450 forint, a cselédeket segélyző Mária-intézet­nek : 9700 forint, a joghallgatókat segélyző egyesület­nek : 500 forint, a csángók betelepítésére: 5000 forint, a váci siketnémák intézetének: 4050 forint, női kórház alapítására : 66,000 frt, a szabadságszoborra : 2000 frt, a Rókus-kórházból kikerült lábbadozó betegeknek: 3000 frt, s a Rókus szükségletére : 2000 frt, a tanítók országos árvaházának 3500 forint, a balaton-füredi szeretetházra 25,000 forint, mentő-egyesületnek 500 forint, Klotild szeretetháznak 20,000 forint, Erdélyi közművelődési egye­sületnek 20,000 forint. * A nem-katholikus tanuk kihallgatása és a kath. szentszékek. A mult év őszén regisztraltuk azon tényt, hogy a nagyváradi róm. kath. szentszék, mint házassági biróság egy ág. hitv. evang. lelkésznek, mint alperesi tanúnak kihallgatását rendelte el, mire nézve a tanúnak beidézett lelkész tagadta a szentszék illetékességét és saját egyházi főhatósága, a püspök útján orvoslatért folyamodott az igazságügyi minisztériumhoz. E felfolya­modásra egy miniszteri leirat, mely alakja és kiállítása után ítélve, valószínűleg körlevél a kath. püspöki karhoz, következőleg oldja meg a vitás kérdést. »A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 21,888. sz. Cím. Konkrét esetben kellemetlenségek merültek föl azon alkalomból, hogy egy róm. kath. szentszék, mint illetékes egyházi biróság az előtte folyamatba tett válóperben tanúnak, egy ág. hitv. evang. lelkészt idézett maga elé, ki ezen idézésnek megfelelni vonakodott. Hasonló kelle­metlenségeknek jövőre való elkerülése céljából van szeren­csém a 111. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom