Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-14 / 42. szám

E szavaknál felugrik helyéről Dula Máté, és mellét verve kiáltja: Kérem, én a dunáninneni kerület képviselője vagyok. Ilyen sértéseket kikérek magamnak. Kérek igazságot. (Nagy zaj.). Prónay Dezső elnök félbeszakítja : Itt az imént az urak részéről olyan kifejezéseket hallottunk, mint »keresztyéntelenség«, »chauvinismus« ; ne tessék tehát csodálkozni, ha viszont más részről — sajnos — kissé élesebb kifejezések használtatnak. (Helyeslés.). Kubinyi Géza ezután kijelenti, hogy Mudronyék nem felekezeti szempontból látogatták meg a kievi ünnepélyt, hanem elvitték oda a szlávok hódolatát az orosz nemzetnek, de ezt nincs elég férfias bátorságuk bevallani. (Ugy van!) A király ő felsége Strossmayert ezért keményen megdorgálta. (Éljenzés.) Ha a mi megvetésünk hasonló sulylyal birna, azok az urak már régen megszűntek volna szerepelni. Kivánja, hogy ez ügyben a legszigorúbb vizsgálat indíttassék meg. (Helyeslés.). Szontágh Pál szólalt fel ezután, ki nagy figyelemmel hallgatott beszéde során rendre cáfolta Mudrony szavait. Nem érti, hogy e kérdést miért tárgyalják oly nagy hévvel. A szenvedélyt fölkeverni nem állt szándékában. Mudrony és Dula uraknak az adott fölvilágosításokért köszönetet mond. Nem Mudrony személyét, hanem Mudronyt, az esperességi felügyelőt és kerületi küldöttet akarja felelősségre vonatni. A történelemből mindenki tudja, hogy az oroszok ezelőtt 900 évvel nem csak a görög orthodox hitet vették föl, hanem nagy kegyetlenséggel tiporták le a kis oroszokat. Az ünnepnek tehát kettős jelentősége volt. Mudrony azt állította, hogy a canterburyi érsek szintén jelen volt az ünnepélyen, a szónok erre megjegyzi, hogy az érsek az oroszbarát Gladstone embere. Á magyar ág. hitv. evangélikusoknak ezen az ünnepen nem volt mit keresniök, mert nem állíthatják azt, hogy az oroszokat az evang. egyházhoz való átlépésre akarták birni. A mi az illetékességi kérdést illeti, az egyetemes gyűlés föltétlenül hivatva van ez ügyben Ítéletet mondani, mert az ünnepélyben részt vett egyének az evang. egyház érdekei ellen jártak el. A mi Dula ama fenyegetését illeti, hogy az ág. hitv. evang. tótok kilépnek az egyetemes gyűlésből, a szónok megjegyzi, hogy ettől nem tart. Különben a mi férges, hulljon le. (Élénk tetszés és taps.) Ez esetben a szakadárok nem maradnak sokáig lutheránusok, hanem áttérnek az óhitűek táborába. (Élénk tetszés.). Prónay Dezső br. elnök, Mudronynyal szemben, hivatkozva egy 1862-diki incidensre, kijelenti, hogy az indítványt illetőleg a bányakerületi superindentia illetékessége kétségtelen. Ezután Marhauser bonyhádi tanár szólott, kijelentvén, hogy Kievben nem keresztyén ünnep volt, mert az orosz a keresztyének üldözésében a pogányokat is felülmulta, tűzzel, vassal pusztítván a lutheránusokat. Hörk tanár szólott e kérdéshez ezután az egyházat menyaszszonyhoz hasonlítván, kinek szeplőtlen jó hírnevét senkinek sem szabad compromittalni. Annál kevésbé szabad egy egyházi felügyelőnek, ki azonban Kievben azt tette. A felügyelőnek kötelessége a béke fenntartása. De hát, kérdi: béke-e ez 1 Végül kijelenti, hogy meg van az alap, hogy Mudronyt a consistorium elé állítsák. Ritter somorjai lelkész kijelenti, hogy az indítványt pártolja. Majd Terray gömöri főesperes szólott a kérdéshez és azután felolvasta Dula Máté egyik »hazafias« nyilatkozatát, melyben az egykori osztrák absolut uralom vezérlőinek tényekedését nevezi az igazi hazafiságnak. Ezt a szellemet azonban a tót nép nem ismeri el a magáénak. Dula Máté kijelenti, hogy a felolvasott kifejezéseket, egy perbeszédben használta. (Derültség). Györy E. konstatálja, hogy az egész konvent az indítvány mellett van. De Dula kerületenkénti szavazást kért, mi azonban Trsziyénszlcy felszólalására nem fogadtatott el. Ezután Prónay elnök kijelenti, hogy a bányakei illeti superintendentia indítványát a közgyűlés elfogadja. Ezután elfogadták az indítványt, hogy a kormányhoz kérvényt nyújtsanak be az iránt, hogy az evangelikus iskolák segélyezésére az eredeti összeget, 5000 frtot, állítsa vissza. A második napi ülésen a theologiai akadémiai nagybizottság jelentése olvastatott fel a »Theologiai szakkönyvtára című vállalatról, mely jelentést a convent örvendetes tudomásul vett és a vállalatot a híveknek meleg pártfogásba ajánlja. A pozsonyi lyceumi tanári nyugdíj intézet ügyében versengés lévén a theologiai akadémia tanárai és lyceumi tanárok közt, mióta a két intézet külön van választva. Az egyetemes közgyűlés dr. Györy Elek véleménye alapján az ügy rendezésével a pozsonyi egyházat bizta meg. Ezután az elnök indítványára az egyetemes közgyűlés elhatározta, hogy a theologiai hallgatók tanári képesítése tárgyában érkezett miniszteri rendelet, azon emlékirat kapcsán, melyet a theologiai igazgatók a rendeletre vonatkozólag készítettek, a közoktatásügyi bizottsághoz tétessék át. Hasonlóképen e bizottsághoz utasították Szeberényi Gusztáv püspök indítványát a theologusoknak a tanítói képesítés megszerzése módjáról, melyet a bányai kerület már elfogadott. Czékus István püspök javasolja, hogy a tanügyi bizottságba az eperjesi akadémiai igazgató is beválasztassék. Elnök azonban kijelenti hogy a bizottság tagjainak száma meg van törvényileg határozva, a bizottságban pedig üresedés nincs. (Vége köv.) IRODALOM. Ráth Mór kiadásában épen most jelentek meg: Shakspere színművei. Javított kiadás, közel 600 íllustrátióval. 46. és 47. füzet (»V. Henrik« vége s »III. Richard« kezdete). Egy-egy füzet ára 40 kr. — Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. 26. és 27. füzet; egyegy füzet 40 kr. — Egy magyar főúr a XVII. században : gr. Csáky István életrajza. Irta Deák Farkas 2-ik kiadás. Ára 1 frt 60 kr. Keresztyén erkölcstan az evang. középiskolák felsőbb osztályai számára. Palmer, Harlesz és Petri után irta Batizfalvi ^ István tanár. Második kiadás. Kiadja Kókay Lajos. Ára 70 kr. A műnek második kiadása lévén előttünk, birálatos ismertetésébe nem is kívánunk bele menni; az élet, a használat megbírálta már eddig a könyvet, s úgy látszik, elég jónak találta, különben nem kívánt volna belőle egy második kiadást. Annyit azonban mégis meg akarunk jegyezni, hogy nagyon kívánatos lett volna, ha e második kiadás egyszersmind ,, javított" is lett volna. Némileg javítani, könnyítni kellett volna a stylust, könnyebbé tenni a tárgyalást, hozzáférhetőbbé az elvont psychologiai fejtegetéseket, s végül el is hagyni, vagy legalább is gyökeresen átdolgozni egyes §-okat, (87. §.), vagy mint a minő pl. különösen a 44. §., a melylyel nem tud az ember mit csinálni a növendékeknél, mert ha kihagyatjuk velük, ezzel hívjuk rá fel jobban a figyelmet, ha pedig felveszszük, akkor meg nem tudjuk tárgyalni, vagy legalább is ilyen alakban, mint itt van, nem. Egyébb dolgokban is nagyon sok van