Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-16 / 38. szám

közalapbóli kölcsönvételre a Szász Domokos tervezetével szemben némi módosításokkal a Fejes indítványhoz csatlakozott. Az egyetemes gyám- és nyugdíj-intézetet a Konvent által- előirt alapon egyházmegyénk nem pártolja. A konventi tagok választását illetőleg, egyházmegyénk határozottan ragaszkodik azon korábbi határozatához, hogy azok az egyházak presbyteriumai által választassanak. Állandó káplánságok fentartására egyházmegyénk területén nincs alkalom. A dékánság felállítása szükségtelennek nyilváníttatott. Ezeket követték egyházmegyénk némely egyházait, belhivatalnokait szorosabban érintő intézkedések, jelesül a csengeri-ujfalui lelkészt csekei egyház presbyteriumát, lelkészét és tanítóját, úgy szintén a angyalosi egyház lelkészét és tanítóját, kik részint rendellenes és botrányos hibáik miatt a zsinati törvények 246. § 6. pontja szerint feddésre ítéltettek, s a rajtok jelen gyűlés tartama alatt végrehajtatott, és az angyalosi tanítónak pedig más egyházba leendő változása kimondatott. H. Kiss Kálmán nagykőrösi tanító-képezdei igazgató és Sógor Endre ceglédi h. lelkész, mint Szathmármegye szülöttei 72 frtból álló, gyűjtött adománya, köszönettel fogadtatott egyházmegyénk vízkár által károsult lelkészei részére, mely összegnek kiosztásával, esperes bízatott meg. A fehérgyarmati ev. ref. egyház tulajdonát képező u. n. Dénes-kert haszonbérlője — vízkár miatt — bérleti összegének elengedéseért folyamodott, ki azon megokolással, hogy 6 év bérleti ideje, de meg azon földeket, melyeknek őszi terményét a vizár megsemmisítette, tavasszal ismét bevettette, kérelmével elutasíttatott. A csekei magtár alapszabályai olvastattak, mivel nagyon komplikáltnak találtattak, sem alkalmas helyiség, sem szabatos kezelés nem mutattatott ki, meg nem erősíttethet, ellenben a gyám-intézet részére járó 500 frt tartozása befizetésére utasíttatott; valamint a kincstártól iskola- és templomépítéshez nyert faanyag adománya tudomásul vétetett. Tabajdi Lajos körlelkész halmozott teendői miatt a körlelkészségről lemondván : Mártha József csengerbagosi lelkész jelöltetett helyére. A darai egyház nagyon elszaporodott államadója iránt a presbyterium a fennálló szabályok követésének megtételére utasíttatott. Rendkívüli államsegély és közalaphoz 56 folyamodó kérvényének átvizsgálása, valamint a gondnoki számadások elbírálása a másnapi gyűlésre beterjesztés feltétele mellett az egyházi és világi tisztikarra bízatott. Cseke Bálint elébb simái, jelenben a belső-somogyi egyházmegyéhez tartozó hencsei lelkész 200 forint gyámintézeti tartozása iránt a választandó kezelő választmány fog határozni. Becsák Sándor simái, Fekete József fülpös-daróci újonnan belépett lelkészek első évi jövedelmének fele a lelkészi gyámintézet részére fizetendő. Gyámintézeti kezelő választmányi pecsétnyomó készítése elrendeltetetett, s pénztárnoknak 50 évi kezelési díj határoztatott, s annak folyóvá tétele már ez évi május 28-dik napjától számítva kimondatott. A gyámintézeti gyűlésekre, ha baj, s jogi orvoslás láttatnék szükségesnek, az egyházmegyei ügyvéd is meghívandó. A kezelő választmány hivataloskodásának ciklusa lejárván: titkos szavazás útján elnökül: Bélteki Albert b.-paládi, pénztárnokul Szutor Endre kölesei, jegyzőül T. Varga Lajos majtisi, ülnökül Fésős András szathmárnémeti, és Mártha József csenger-bagösi lelkészek választattak. , Végül a tanítói gyámintézet alapszabályai olvastattak, melynek némely pontja ellen Paládi Lajos szathmár-németi tanító felebbezéssel kívánt élni. Ezek valának főbb pontokban a gyűlés tárgyai, melyek kellő higgadtsággal, s rendben folytak le. Filep István,. füiesdi ev. ref. lelkész. „Egy kis kibővités"-re egy kis kényszerített helyreigazítás. „Szellemi szabadság alatt értem egyrészt a jogosultságot, bármi tárgyról leplezetlenül, az egyéni nézetet, a rectius igazságot kimondani a nélkül, hogy bármi disciplinaris eljárástól vagy censurától vagy anathemától tartanunk kellene ; másrészt a tehetséget ily igazságot egykedvűen, felháborodás nélkül meghallgatni s fontolóra venni. Ily szabadzág nálunk nem létezik, mert a magyar társadalom a convencionális s confessionális fogalmak és felfogások keretében annyira le van szegezve, hogy magasabb álláspontra emelkedni nem képes s kevesebb philos. szellemmel bir, mint e század első felében.... E szellem nélkül nincs műveltség, nincs tudomány, nincs szabadság." TrefoYt. Ág. hitv. evang. prot. egyházunk közlönyében, a pozsonyi „Ev. Egyh. és Isk." jelen folyama 35. számának »Belföld« rovatában „Egy kis kibővítés" c. alatt „—/." aláírással egy rövid, tendentiósus s magas hangon irt közlenieny jelent meg, melynek írója „saját iniciativájából" s mégis „figyelmeztetés folytán" is eme Lap aug. 12. számában közzé tett kassai ker. közgyűlési tudósításom 2 „megcsonkított mozzanatát" állítólag „a tárgyilagos igazságnak megfelelően kibővíteni" törekszik, mely »kibővítésen« azonban nagyon is meglátszik a »figyelmeztetés«-nek befolyása. Azt hiszem, egyetértenek Lapunk t. olvasói abban, hogy sokkal ildomosabb, s a dolog természetének megfelelőbb eljárás lett volna, ha cikkíró „nem annyira az ő saját, mint inkább igen illetékes mások véleményén alapuló leczkézését" (a mit cikke intenciója érdekében jó volt külön meg is neveznie) e Lapokban tette volna közre, mivel az »Egy kis kibővités« t. olvasóinak egy része lehet hogy nem ismeri gyűlési tudósításomat, s így vagy nem ítélhet, vagy pedig egyoldalúan ítél, mivel nincs abban a helyzetben, hogy az »Egy kis kibővitéstcc az eredeti tudósítással összehasonlíthassa. Midőn a kassai ker. gyűlésről szóló tudósításnak a megírását, a melyet egész nyíltan St. B. lelkész barátomnak ajánlottam föl, magamra vállaltam, jól tudom azt, hogy nehéz és kényes dolgot művelek, mert hiszen tévedhet az ember a gyűlési tényeknek száraz, egyszerű regisztrálásában is, s tévedhet különösen ott, hol nem annyira az összefüggést, mint inkább az egyes szavakat latolgatják. Azonban a Prot. Egyh. és Isk. Laphoz való benső viszonyom, s törhetlen ragaszkodásom, másrészt forrón szeretett s rongyaiban is tisztelt egyházam közügyei iránti érdeklődésem indított a kényes tudósítói tisztségnek az elfogadására, nem gondolva a »szellemi szabadsága érdekében azzal, hogy egyéni jellegű, töredékes tudósításom és felfogásom esetleg még támadásnak, gyanúsításnak vagy különféle magyarázatoknak lesz kitéve, mely kényes helyzetemet egy még kényesebb ügyben a gyűlés egyik derék egyházi jegyzője előtt is érintettem. S e hitemben nem is csalódtam, mert ali g hogy kissé nagyon is száraz adatű tudosításom megjelent, máris közöltetett velem az állítólag tanári állásommal s egy hittanár jellemével meg nem férő kifogásoknak s különféle kommentálásoknak egész sora, s nagy csodálkozásomra »figyelmeztetés tolytáncc ezeknek egyik része az »Egy kis kibővítés«-be is belekerült. Szívesen is vettem volna az ilyen gyűlési tudósításokkal természetszerűleg járó, de tanári állásommal semmi