Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-16 / 38. szám
A beregi evang. reform, egnházmegye közgyűléséről. Magyar ev. reform, egyházunk egyetemének jövőjébe mélyen benyúló, némely fontos s már ez idő szerint elodázhatlan ügyek tárgyalása végett, a fennt nevezett egyházmegye folyó év augusztus hó 30-án egy második közgyűlést tartott, melynek legfőbb feladata volt a tiszántúli főtiszteletű egyházkerület szeptember hó 17. és következő napjain összeülendő közgyűlése elé bizonyos, a főtiszteletű és méltóságos konvent által foganatba venni tervezett intézkedésekre vonatkozólag, véleményes javaslatot terjeszteni föl. Ezen hitfelekezetünkre nézve nagy horderejű, annak ugy egészét, mint az egyes egyházakat és a hivatalos egyéniségeket is nagyon közelről érintő ügyek egy némelyike ez alkalommal — egyházmegyénknél — tüzetes tárgyalás alá vétetvén a közmegállapodással — mondhatnám — a legkisebb ellennézet nyilvánulása nélkül, következő határozatok mentek jegyzőkönyvbe. Az országos közalapból történendő segélyezések módját illetőleg egyházmegyei közgyűlésünk a tőkéssegélyezés álláspontjára helyezkedett oly körülírással: miszerint a tőkés-segélyezés vagy talán szerintem kölcsönadással való segélyezés ne érintse az egyházak, egyházmegyék és egyházkerületek tulajdonát tevő s az azok kezelése alatt álló tőke pénzeket, hanem ezeknek számításon kívül hagyásával pusztán az országos közalap rendelkezése alá tartozó összegekből utalványoztassék, mindeneknek előtt a csekély díjazású lelkipásztorok jövedelmének növelésére, másod sorban a magukat önerejükből fenntartani nem képes egyházak napi, illetve évi rendes szükségleteiknek fedezetéül és végre jönnének azon egyházközségek, melyek elodázhatlanul szükséges építkezéseket kénytelenek eszközölni s a költségvetésben előirányzott összeget az egyes tagok tulterheltetése vagy éppen anyagi károsodása nélkül nem állíthatják7 elő. A tőkés vagy is kölcsönadással való segélyezésben részesített egyházi, mint erkölcsi testület a nyert összeget biztosítja és 32 év alatt az országos közalapnak 11 /2 % évenkinti befizetéssel visszatéríti. Hogy pedig a segély gyanánt kapott kölcsönöszszeg a felsegélt célra fordíttassék, erre nézve a felügyelet, az ellenőrzés az egyházmegyékre bizatik. A dékánság felállítását, mint a mely hivatalos közeg itt nálunk ismeretlen, de meg helyi viszonyaink s életben levő szokásaink közé, haszonnal be sem illeszthető intézmény, egyházmegyénk mellőzendőnek tartja. »A közigazgatási peres ügyek körüli eljárás módozatait« a zsinati törvények ide vonatkozó szakaszaiban teljesen körvonalozottnak s mindeneket kötelező erejűnek ismervén, azok mellett részletezésbe nem bocsátkozhatik. »Az egyetemes lelkészi gyám- és nyugdíj-intézeti szabályokra nézvea már előzőleg oly értelemben határozott, hogy azt csak mint özvegy-árva-gyám-intézetet kívánja felállíttatni és rendszeresíttetni, a nyugdíj-intézet célszerűségét és előnyeit a jelenlegi körülmények között nem látja be. A vasárnap megszentelését illető egyházmegyei vélemény, mely azt országos törvényhozásunk által kérelmezi általánosan kötelezővé tétetni, a főtiszteletű egyházkerületre már évek előtt felküldetett. wÁllandó káplánságcc egyházmegyénkben nincs, erről tehát véleményes javaslattal foglalkozni felesleges időtöltés és fáradság lett volna. Tanítói lemondásoknál, eddigelé iskolai évközben is távozhatott a tanítói állomásáról, e miatt a népneve-1 lés és más egyházi közszolgálat hátrányt nem szenvedett, megüresült hely alkalmas egyéniséggel azonnal betöltetvén, jövőre az ezen ügyet szabályozó miniszteri rendelet szolgálatid irányadóul. »Ovoda« »Felsőbb leányintézet,« melyek hitfelekezetünk által tartatnának fenn, fájdalom egyházmegyénkben egy sincs. Missziói jelentés, mely a munkácsi körben történteket tünteti fel, közgyűlés előtt bemutattatván, tudomásul vétetett, minthogy az közvetlenül a püspöki hivatalhoz terjesztendő be. Majd tárgyaltattak kisebb-nagyobb érdekű helyi ügyek, azok között. »A tanügyi bizottsági elnök jelentései »A számvevőszék beterjesztése." Eladásra vonatkozó egy pár folyamodás, valamint két » Bérleti szerződés,« melyek szerint egy lelkipásztor és egy tanító a j használatában levő parokiális földeket előnyös feltételek mellett haszonbérbe adta. A jegyzőkönyv több száma foglalkozik az iskolai ügyekkel, úgy általánosságban, mint egyházakra vonatkozólag, megemlítendőnek tartom ezek között azt, hogy az iskolai évet záró vizsgálat megtartása, a körlátogatók és az egy körbe tartozó tanítók jelenléte és tényleges részvétele mellett határozatilag kimondatott vagy elrendeltetett. A 44 sorszámmal jegyzett tárgymutató minden tétele letárgyaltatván vagy elintéztetvén, közgyűlés szétoszlott, a jegyzőkönyv hitelesítésével szeptember hó 5-ik napjára egy bizottság neveztetvén ki. Sütő Kálmán, b.-somi ev. ref. lelkipásztor. A szathmári egyházmegye közgyűlése. A szathmári ev. ref. egyházmegye, augusztus hó 30. és 3 1. napjain a szathmár-németi hitrokonok tanács-termében a még ifjú lelkű id. Kiss Áron esperes, s a derék ősök méltó utóda, Izsaák Dezső egyházmegyei gondnok, társelnöklete alatt tartotta meg őszi közgyűlését. S mivel az előzetesen kibocsátott esperesi körlevelekben nagy részben jelezve valának azon nem kevés horderejű, s a protestantizmus jövőjére messze kiható kérdések, melyek a gyűlés tárgyát képezni fogják: a jelen voltak száma arra engedett következtetni, hogy látszott az érdekeltség, a részvét a gyűlés tárgyai iránt. Jelen voltak a tanácsbirói kar nesztora Benki Isván, Beczkes József, Bartha Zsigmond, Szarka Boldizsár, Tabajdi Lajos, egyházi tanácsbirák, Illyés István fő, Kalós Péter aljegyző. Mint világi tanácsbirák: Dr. Farkas Antal, Csepelyi Miklós, Gacsályi Lajos, Szegedi Antal, Szilágyi Kálmán és Dáv.d István, Varga Antal egyházmegyei ügyvédek. Esperesnek a tanácskozásra Isten áldó kegyelmét kérő imája után a gyűlés megnyittatván: felemlítette azokat a felsőbbség! rendeleteket, a melyek a tavaszi gyűlés óta hozzá érkeztek, s ezzel kapcsolatban a főtiszt, egyházkerületről újabb határozat hozatal végett hozzá leküldött oly ügyeket, melyek nem felebbezett ügyek valának. Felemlíttetett Szabó Endre elébb kis-szekeresi, rendes lelkész, jelenleg urai tanító-káplán atyánkfia halála mely részvéttel vétetett tudomásul. Ezeli után felhivatott egyházmegyénk kormányzó testülete annak igazolására, hogy egyházaink a közalapból eddigelé nyert segélyt azon célra fordították-e, a melyre az a kiosztó-bizottság által adatott? ebből folyólag, illetőleg ezzel kapcsolatosan egyházmegyénk a
