Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-16 / 38. szám

a származható kételyeket illeti, Colanninus a ref. egyház vértanúi rendíthetetlen hitét emelte ki. Még két nagyobb összejövetel következett az elszámláltak után, a melyeken azonban nem vehettem részt, mert el kellett utaznom. Különben az eddig elmondottak is meggyőzhették az olvasót arról, hogy Németországban erőteljes keresztyén élet lüktet. Hiszen az említett társulatok tagjai és ünnepélyek közönsége — bár egyesek távolabbról is jöttek — leginkább a rajnai provincáiból és Westphaliaból teltek ki. Igazán annyi ker. intézet, intézmény és munkásság van most mar Németországban, hogy az ember csodálkozik rajta. És hogy a német nép erős és hatalmas, bizonyára annak köszönheti, hogy az isteni gondolatokat mind jobban és jobban magába veszi. Nem mondom, hogy utánozzuk őket. Az utánzás mindig veszedelmes, a vallasos életben egyenesen vészthozó. A Krisztus és az ő ereje ott áll mielőttünk is. Vegyük hát komolyabban az ő Ígéreteit és parancsolatait. Tanulmányoztam az emberiség nagy gondolkodóinak rendszereit s ma már igen jól tudjuk, hogy ezek közül némelyek a külvilágot, mások az emberi lélek erejét hagyták figyelmen kívül. Ezért lett rendszerük hiányos. De ha helytelen dolog a természeti jelenségeket semmibe venni vagy az emberi lelket tabula rasanak nyilvánítani, nem észszerütlen-e az isteni gondolatokat mellőzni vagy azokat csak a háttérbe szorítani is? A baj természetesen abban van, hogy sok theologiai sőt philosophiai rendszer magát, mint az isteni gondolatok kizárólagos letéteményesét árulgatja. De az Isten igéje áttöri magát nemcsak a rendszerek, hanem a nemzetek korlátain' is. Az Isten gondolatai nem olyanok, mint a mi gondolataink és isteni voltukat a nemzetek, sőt az emberiség átalakításával bizonyítják meg. Több tért hát nevelésünkben, gondolkodásunkban s egész életünkben ez isteni gondolatoknak! Szabó Aladár. BELFÖLD. A gömöri ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A gömöri ev. ref. egyházmegye folyó év augusztus 30-án Horkán tartotta rendes őszi közgyűlését. A gyűlést szokás szerint reggeli istenitisztelet előzte meg, melyen Csorba Barna hamvai segédlelkész mondott alkalmi imat. Az elnöki tisztet egyházi részről Nagy Pal esperes, világi részről a betegeskedése miatt távollevő Csider Karoly egyhm. gondnok helyett Farkas Ábrahám, hivataloskodasra legidősebb tanácsbiró teljesítette. Esperes úrnak megnyitó beszéde s hivatalos eljárásáról szóló jelentése után a beadott szavazatok bontattak fel egyházmegyei lelkészi tanácsbiróra és lelkészi aljegyzőre. Áz előbbire Ablonczy Pál keleméri lelkész választatott meg szótöbbséggel, az utóbbira általános többséget senki nem nyervén, újabb szavazat rendeltetett el a két legtöbbet nyert egyén közt, Osváth István simonyi lelkész, s Csabay Pál balogi lelkész közt. Ézután több, egyházmegyei bel életünket érdeklő ügyek tárgyalása után szőnyegre kerültek az egyetemes konvent s egyházkerülettől véleményezés végett leküldött általános érdekű tárgyak, minők: Az egyetemes gyám- és nyugdíj-alap szabályzati javaslat; az egyházi közalapból való kölcsönzés és tőkés segélyezés nagy kérdése. A lelkészek pályázati képességének megállapítására vonatkozó szabályrendelet javaslat. Fejes István indítványa, hogy a Sárospatakon tartatni szokott nyári egyházkerületi gyűlés végleg mellőztetvén, minden második évben a rendes őszi közgyűlés Sárospatakon, a pap szentelő gyűlések pedig az eddigi szokás szerint váltakozva az egyes egyházmegyék valamelyikében tartassanak meg. Mindezen nagy fontosságú tárgyak előzetesen egy bizottságban vitattattak meg, melynek elnöke Nagy Pal esperes volt. A bizottság véleményét Osváth ístván simonyi-i lelkész foglalta irásba és terjesztette a közgyűlés elé. A terjedelmes, mély alapossággal megszerkesztett, a nagy fontosságú tárgyak minden részére kiterjedő véleményes jelentést a közgyűlés észrevétel nélkül elfogadta, s mint saját véleményét felterjeszteni határozta. Az említett tárgyakra vonatkozólag röviden következőkben lehet a közgyűlés véleményét összegezni. A nyugdíj-intézet, mint kivihetetlen s a célnak meg nem felelő, elejtendő s e helyett egy erőteljes gyám-intézet alapítandó, melynél mindig az evangyeliumi szeretet legyen irányadó elv. Tagjai közé felveendők a felekezeti tanárok is, kikről az állam különösen nem gondoskodik ; fel a segédlelkészek, kik úgy szólván semmi díjazásért lelkiismeretesen szolgálják az egyház érdekét, s a kik önhibájokon kívül juthatnak olyan helyzetbe, hogy a gyámintézet segélyezésére rá szorulhatnak. Ritka ugyan az ilyen eset, de nem lehetetlen. Segélyezendők lennének az oly lelkész tesvére s édes anyja is, ki családja iránti gondoskodásból meg nem nősül, a gyámintézeti terheket viseli, s kinek szülei, épen az ő kineveltetése miatt jutottak szegénységre. Az ilyeneknek kizárása sem az igazsággal sem a keresztyéni szeretettel nem lenne összeegyeztethető. A domesztikai segélyezésnél a jelenlegi redszer megmaradását tartja jónak a közgyűlés, csakhogy a szükségek mérlegelésénél szigorúbb elvek alkalmazása mellett, mely irányelvek a véleményes jelentésben részletezve vannak. Ne lépjen előtérbe a protekció ott, a hol a baj orvoslandó, a segély nélkülözhetlen; a megszavazott 1 összeget a folyamodványban megjelölt célra fordítsák. Ne történjék meg, hogy a templom javításra kért segélyt harang bevásárlásra fordítsák ott is, hol az valóságos fényűzés. A tőkés segélyezés ideában szép, de valóságban kivihetetlen. A kölcsönzés útján való segély felette veszélyes, 32 évig tartó terhet vállalni el — egyetemes kötelezettség mellett — kiszámíthatatlan kár, baj, kellemetlenség szülője lenne, s mint lekötelezett, adós ... az egyetemes egyház függetlensége lenne kockára téve, a hitelező kezébe dobva. Ettől pedig iszonyodni keli! A másik két dolgot, a lelkészek pályázati képességére vonatkozó szabályrendelet javaslatot s a Fejes indítványát a gyűlés változtatás nélkül elfogadja. Ezzel kapcsolatban indítványozza esperes, hogy az őszi gyűlés ha sürgősebb elintézésre váró tárgyak nincsenek, hagyassék el. Ez is, mint az egyházmegye régi óhaja, elfogadtatott. Végül annak kijelentésével, hogy az őszi kerületi közgyűlés Szikszón szept. 25-éii fog megtartatni, s hogy a jövő egyházmegyei gyűlés Serkében lesz, a gyűlés az elnökség éljenzése közt eloszlott. Ezek azok, melyeket, mint közérdekübb pontokat ; ismertetni jónak láttam. Mészáros József.