Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-26 / 35. szám

wittenbergi indexben, továbbá Kanizsay Orsolyához Ná­dasdy Tamás özvegyéhez irt levél — és 1579-dik évről Ónody úr által felmutatott nyugta alá írva találjuk; föltéve, hogy az önkezű aláírás mindhárom esetben betűszerinti hűséggel van másolva és adva. A Sybolthy alakot pedig teljesen mellőzendőnek tartom. E nevet így írva, a »Vázlatok« című cikken kívül seholsem lattam. De maga Ónody úr is variál és fölváltva majd Sybolthy majd Sybolchi alakot használ. Sibolti azon kimagasló alakok és kitűnő férfiak közé tartozik, kik hű és buzgó reformátori munkálko­dásuk által magukat az Úr választott edényeinek lenni kiváló módon megbizonyították; kiket és pedig épen működésük nagy és áldásos sikereért, a magyarországi két protestáns felekezet, mindegyike saját részére köve­tel s magáénak tart. Ő Bevthe, Bornemisza Péter és Sztáraival egy sorsban osztozik s ezek mellé sorozható. Sibolti élettörténetét én két szakaszra osztom. Az elsőben mint nevelő és köztanító; a másodikban mint fölszentelt lelkész is működött. Az első korszak 1576-ig terjed; a második, melynek tartamát mivelhogy Sibolti elhalási évét nem ismerem, meghatározni nem tudom, 1591-ik éven mindenesetre túl nyúlik, mert ő, Sempte után még más helyeken is lelkészkedett. Az első korszakról az adatokat maga Sibolti szol­gáltatja, a lelkészi hivatalra Wittenbergben kibocsá­tott, felavatott, vagy közszólam szerint »fölszenteltetett« egyének névjegyzékében, Index ordinat. Witteberg. mi­nistrorum, mit Schmal2 ) és Klanicza 3 ) s az előbbi után magyar fordításban Ónody úr közöl. A két hivatok írónál azonban a kérdéses index szövegében kevés, de mégis nagy figyelemreméltó el­térés vehető észre. Azért a Schmal szövegét — közbe­szúrva a Klaniczánál észlelhető jelentősebb eltéréseket — tájékozás céljából, itt reproducálni szükségesnek látom. Demetrius Siboltius pannonius príma literarum fundamenta didicit Tholnae, dein Temesvarinum delatus praeceptore Stephano Szegedino est usus. Hinc vero Massaiensi proli — Klaniczánál : Massaianarum prolium — praefectus vocationi annuit. Tandem svasu amico­rum anno 1559 Wittenbergamse contulit — D. (Klan. Divum) Philippum Melanchtonem praeceptorem venera­tur integro anno et ultra. Anno vero 1562. in Hungá­riám reversus, primum Gyulae ludivectorem, dein Csep­regini in bonis magnifici domini Nádasd. Hinc vero Semptzinum {Klan. Hinc Sempczinum) ex voluntate illust. comitis Julii a Salmis et Neuburg, novissime vero a Tyrnaviensi •— Klan. novissime vocor a tyrna­viensibus. — Ordinatus vero (Klaniczánál: vero nin­csen) Wittenbergae a rev. domino P. M. Oberdorfer 11. Julii 1570. Schmal szövegét az indexből Szontágh Mihály irta ki 1783. febr. 3. Klanicza hol vette az általa közölt szö­veget : nem említi. Vette legyen azonban bárhol, bár­honnan : az eltérés megvan. S ebből azt következtet­hetni, hogy egyik vagy másik vagy egyik sem betű­szerinti hű másolata az indexnek. És míg az eltérés gondos, figyelmes és a régi írások olvasásában gyakor­lott s képzett egyén hű másolata által elenyésztetve nem leend — oh vajha vállalkoznék e tisztre a külföldi egye-2) Brevis de vita superint. evang. in Hungaria commentatio — Monum. ev. aug. conf. in Hungaria historica I. 83. 1. 3) Fata aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis ad Synodum Pestiensem etc. Monum. ev. aug. conf, in Hungaria historica III. 201—202. L temeknek valamelyik buzgó látogatója! — mindaddig megnehezítendi annak munkáját, ingadozóvá teendi vé­leményét, kétessé a történeti igazság földerítését, ki Sibolti életét — qui caret adhuc Vate sacro — bizto­san és igaz történeti hűséggel megirni akarja. De erről tüzetesebben alább, a maga helyén. Most elébb az index bejegyzésének magyar fordítását kell megtekinteni, s úgy erre, mint az ebben hibásan idé­zett törteneti adatok s egyéb viszonyokra észrevételemet megtenni. A »Vázlatok Siboltiról« című cikk irója a witten­bergi index följegyzését nagyon kevés gonddal, csak felületesen tekintette meg, s nyelvünkre hibásan tette át. Az »ordinatus« szót elébb felszerelt — mit ugyan még nyomda hibának is lehetne tartani — később »fel­jegyeztetett szóval adja vissza »fölszenteltetett« he­lyett. Sibolti Szegedi által viteti Temesvárra; pedig: oda vitték.... s ott tanítója Szegedi volt. Továbbá, mondja, hogy Wittenbergben Melanchton Fülöpöt és másokat egész esztendőn keresztül különös tisztelettel hallgatta. Elhiszem, hogy Melanchtont különös tisztelet­tel hallgatta. S ki lett volna az egyetemi hallgatók kö­zül oly vakmerő, hogy Melanchtonnal szemben magát tiszteletlenül viselje ? ! De a veneratur igével azon sze­rencsés esemény van kifejezve, melyből a híres Me­lanchton lábainál, esztendőnél tovább ülhetett, s benne tanítóját tisztelhette, hogy pedig Melanchton mellett másokat is hallgatott volna, arról az index szövegében egy betű említés sincsen. Nem is gróf Salm Júlia és Neuburg óhajtására, hanem Salm és Neuburg grófjának Juliusnak — Gyulának — kívánságára és felkérésére ment Semptére. Semtére igen; — nem pedig Szemptzre, vagy magyarosabb elnevezéssel Szenczre •— s itt előlegesen is ajánlom annak megfigyelését, hogy az index szövegében, mindkét közlőnél a helynév, hová Sibolti a gróftól meg­hivatott, nem Sz, hanem S betűvel van írva. Végre nem az mondatik, hogy az index bejegyzését Oberdorfer telje­sítette volna, hanem hogy Siboitit felavatta,^fölszentelte. Salm és Neuburg grófja Gyula, vagy röviden Salm Gyula gróf, köztudomás szerint fia volt a lothringeni ősrégi Salm és Reifferscheid grófi családból származott s Ausztriába átköltözött Salm Miklósnak,4 ) ki itt magá­nak fényes tehetsége, katonai képzettsége és hadvezéri képessége által nagy elismerést, nagy kitüntetést és ér­demet s ezek mellé vagyont is szerzett; megszerezte nevezetesen a Neuburgi grófságot az Inn mellett, s így alapítója lett a Salm és Neuburg ifjabb grófi ágnak. Ezt a Miklóst emlegetik történetíróink, s ezek között Szalay kiváló dicsérettel akként, hogy Bécset 1529-ben Szolimán ellen, a 12 bástya és 72 ágyú mellett, kivált a Salm Miklós vezérlete alatt vitézül működött laban­cok oltalmazták meg.5 ) Családi viszonyait illetőleg pe­dig Salm Gyula gróf, veje volt az 1543-ban Galgócon elhalt Thurzó Eleknek,6 ) Galgóc, Sempte és Bajmóc uradalmak földesurának, a magyar ev. egyház első véd­nökének, primus evangelicorum patrónus.'1 ) Neje Thúrzó Erzsébet volt, ki első házasságban az evangy. -egyház nagy érdekei iránt feltűnő bátorságot, buzgóságot és lelkesültséget tanúsító báró Ungnád Ádám felesége vala.8 ) Ipa halála után Salm Gyula állított iskolát Semp-4) Ribini: Memorabilia I. 244. 1. 5) Magyarország története. IV. 90. 1. 6) Ribini i. m. I. 244. — és Schmal Adversaria — Monum. ev, aug. conf. in hungaria Histor. II. 66. 1. • 7) Klanicza i. m. 157. 1. 8) U. ö. i. m. 139 140. 157. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom