Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-26 / 35. szám

tén. Ide vonatkozólag Klanicza ezt irja: »defuncto magnifico domino Alexio Thurzó, gener illius, comes Julius a Salm, (Semptén) scholam condidit, cui celebrem Demetrium Sibolti praefecerat.9

) Ugyancsak ő, másutt azt mondja : Szempc- Szene- Wartberg Hungaricus coetus, initio reformationis habuit inter alios docentes illum celebrem Demetrium Sibolti, postea Pataházám penes Saurinum evocatum.1

0

) Most már azon kérdés merül föl: hová vett hát Sibolti meghívást Salm gróftól Semptére, vagy Szencre ? Vélelmezhető mindegyik, mert Szene is épen úgy mint Sempte Thurzó birtok volt.1

1

) Én azonban komoly és ismételt átgondolás, mintegy tusakodás után Sempte mellett állok; s azon meggyőződésemet nyilvánítom, hogy a gróf Semptére hívta meg Siboltit. Ezen meggyőződésem alapul azon erős föltevésen, hogy a wittenbergi index szövegében eredetileg Sempthinum — így Setnpthe — áll, és nem Semptzinum, mint Schmálnál, még kevésbé Sempczinum mint Klaniczánál olvassuk. A betűcsere a hasonlóság, vagy a másoló sietsége, elnézése miatt nagyon könynyen megtörténhetett, s ezt lehetetlennek nem tarthatja senki, ha meggondolja, hogy a XVI. században a h betű szokott irásos alakja, merőben a német Z betű alakjához volt hasonló, azzal a különbséggel, hogy a h betű a sor fölé emelkedett, míg emez a sor alá mélyed. De tegyük föl, hogy Szontágh hibátlanul másolt és Schmal eredeti kéziratában is hibátlanul áll ezen helynév, vájjon Schmal másolói nem követhették-e el e vétséget? Hiszen Fabó az eredeti kéziratot nem fedezhette föl; Gamauf másolatát használta ; s ezt másolat másának tartja. Es véleményem, meggyőződésem oltalmazására itt kell ismételten figyelembe ajánlanom azon fentebbi észrevételemet, mire súlyt fektetek, hogy e helvnév nem Sz, hanem 5 betűvel van az indexbe iktatva. Szilárdabbá tesz pedig e nézetben Klanicza, ki 9. a. idézett szavaiban Siboltinak Semptére lett meghívását a Salm gróf által ott fölállított iskola megnyitásával szoros kapcsolatba látszik hozni; továbbá Hornyánszky, lii Siboltit Semptéről — Schintau —• származtatja Nagy-Szombatba ;I

a

) végre ama tapasztalat, hogy Szencznek latin nevét Semptzinumnak sehol, de mindenütt Szemptzinumnak találtam irva lenni. Azon ellenészrevételre pedig, hogy Sempte, az egy Ribini kivételével, ki Szempté-t ír,1

3

) mindenürt Sempte, Sémpta, Semptavia — néhol a t betű után beszúrt h betű variánssal — továbbá Schintava, Schintavia, és Schintau alakban fordul elő, Sempthinumnak pedig nem iratik, azt felelem: igaz, ugy van; én sem találtam ezt eddig sehol, egyetlen írónál sem; — de a „ Vázlatok SiboltiróL" cimű cikk megtanít arra, hogyha senki más nem, de maga Sibolti használta s kedvelhette e köznemű végzésü alakot. Ott fölmutatott nyugtája alá ugyan is így ír: Demetrius Sibolti Tholnensis minister verbi divini in (?) Sempthini pastor. Ha itt e köznemű végzésü szó genitivusát használja : használhatta s nagy valószínűséggel használta ennek nominativusát s az indexbe is így jegyezte azt be. Ez esetben aztán, azt kell elfogadnom, hogy Ő nagy-szombati hivataloskodását megelőző s azt követő időben is, így működésének általam megkülönböztetett mindkét korszakában, lakott s lnvataloskodott Semptén. Szenczi működését, lelkészkedését pedig 1591 év, és 9) Klanicza i. m. 165. 1. 10

) l

l

) U. ö. i. m. 216. ). 12

) Hornyánszky: Beitrage stb. 277. 1. 1S

) Ribini; Memorabilia I. 243. 1. így Semptéről lett második megválása utáni időre teszem ; s itt Klanicza tekintélyére támaszkodom, ki a fentebbi — 10. a. — olvasható idézetben határozottan állítja, hogy szenczi hivataloskodása után — postea — és innen hivatott meg a Győr mellett levő Pataházára. Az idézetben foglalt docens szó által sem nyugtalaníttatom, tudva, hogy e korban a tanítás szószékből és iskolában egy személy által teljesíttetett. (Vége köv.) Szöllőssi Antal IRODALOM. Kis kézi Agenda (Hand agenda: Riuni Agenda) az ág. hitv. evang. lelkész leggyakrabban előforduló szent cselekményeinek alkalmaira szerkesztette dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök megbízásából Petrovics Soma szentesi lelkész. Második bővített kiadás. A bővítés »Ujabbak« cím alatt van a három nyelven (magyarul, németül, tótul) írt Agendában, melynek természetesen csak magyarul és németül irott szertartási beszédeit lévén képesek megítélni, ezekről a legnagyobb elismeréssel szólhatunk, mint kitűnő, az alkalomhoz mért mélyen vallásos kedélyű beszédeikről. Nagyon jó szolgálatot tehetnek a gyakorló lelkésznek az itt összegyűjtött temetési és esketési textusok s rövid beszéd vázlatok, melyek nagyobbára kiváló külföldi művek után vannak összegyűjtve. A temetésnél mondandó fohászok és rövidebb imák Székács, Györy, Szász K. és Tompa munkáiból a legszebbek közül vannak összeválogatva magyar a részben, mely 166 lapot tartalmaz. Majdnem ily terjedelmű a tót nyelvű rész is; legkisebb a német, de a melyben e csekély terjedelem dacára is van minden egyes alkalomra szóló beszéd és ima. Melegen ajánljuk a lelkészi kar figyelmébe. Kiadja és nyomatja Hornyánszky Viktor. Ára ? A „sárospataki irodalmi kör" fáradhatatlan munkásaitól ismét három nagyobb tankönyv hagyta el a sajtót; u. m. Zsindely István »Számtan«-ának a II. gymn. osztály számára készített kötete, mely műnek az első osztály számára készült füzetét a szaktanárok a legnagyobb elismeréssel fogadták. Ugyanezt érdemli meg e második rész is. Ára fűzve 60 kr, füzetlen 53 kr. — A másik munka Szinyei Endre gymn. tanárnak »Görög Nyelvtan« című műve, melyet dr. Koch Ernő ismert hires philologus és paedagogus nyelvtana után dolgozott át és látott el fordítási gyakorlatokkal és szótárral. E nyelvtan az »összehasonlító nyelvészet eredményeit felhasználva nyomról-nyomra hangtani alapon halad, úgy azonban, hogy bár nem hasonlítgat szüntelen, de azért a tanítót és tanulót egyaránt készteti a szükséges összehasonlítások megtételére«. Tárgyalási módja könynyed, világos gyakorlatai igen jól vannak összeválogatva, hosszabb olvasmányai a görög szellem világába visznek be, görög-magyar és magyar-görög szótára könnyen használható. A nyelvtan függelékében a homerosi idiómát ismerteti, a mivel előkészít a nagy epikus művének olvasásához. A nyelvtan ára fűzve 1 frt 80, füzerlen 7 krral olcsóbb. — A harmadik mű Buza János »Állattan«-a a középiskolák VI. osztálya részére, a szöveg közé nyomott 128 ábrával. Ára fűzve 1 forint 50 kr, füzetlen 1 frt 43 kr. Szerző természetrajzi tankönyveinek harmadik és befejező kötete van a jelen műben előttünk. Ebben is úgy az ev. ref. egyet, konvent, mint a vallás- és közoktat, miniszt. tantervét követte s attól csak abban tért el, hogy az idegrendszert előbb ismertette meg, mint a táplálkozás, vérkeringés, légzés és