Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-08-05 / 32. szám
ISKOLAÜGY. Külföldi tanügyi mozzanatok. (Két fejezet a tanügyi statisztikából.) (Folytatás és vége.) 2. Ha a mívelődési statisztika ezen kiszakított fejezete oly rendkívüli haladást tüntet fel, nem mellőzhetjük, legalább nagyjából, a másik fejezetet, mely azokat az eszközöket sorolja fel, melvek segítségével a fejlődés ily foka eléretett. Tekintetbe véve, hogy hazánkban a népoktatás nem csak kulturális, hanem hazafiúi szempontból is Ítélendő meg, nem mondhatjuk, hogy túl sokat költenénk reá; de azt bízvást állíthatjuk, hogy 1869 óta rendkívül nagy haladás történt e téren. Első sorban említést kell tennünk a kisdedóvó intézetekről, melyeknek száma 1886-ban 483 volt, (1885-ben csak Hunyad-, Kis- és Nagy-Küküllőmegyében nem volt még), 665 nevelővel, 46,549 növendékkel. Ezeknek fentartására 339,441 fordíttatott, mely összeghez az állam 45,336 frttal járult. Egy-egy intézet átlag 702 frt 70 krba került. A kisdedóvókat képző két intézet pedig 19,948 frtba került, mely összeghez az állam j0,000 forinttal járult. 1869-ben 13,798, r 886-ban 12,702 községben 16,417 népiskola volt 23,838 tanteremmel s 23,980 tanítóvak így 17-08 kilométerre egy népiskola, egy-egy tanítóra az 1.870,083 iskolába járó tanuló közül 78 tanuló esik. Ha azonban csak a mindennapi tankötelesek közül iskolázok száma tekintetik, akkor minden tanítóra 60 —6r tanuló jutott. A népiskolák ama felhozott számában bennfoglaltatik a 85 felső nép- és 147 polgári iskola is. A 85 felső népiskola 4.141,560 frtba került, mely költséghez az állampénztár 233,784 (56%) frttal járult. A 147 polgári iskola fentartására fordíttatott 1.040,518 frt, mely költségből az állam pénztára 439,778 frtot fedezett (42'2'Vó)- Átlag egy-egy felső népiskolai- és polgári iskolai tanszék 1012 frt 50 krba került. A népiskolákra fordított költség 1869-ben 3.760,123 frt. 1886-ban 14.285,440 frt volt, melyhez az állam pénztárból 2.439,480 frt járult. Ebből fordíttatott a tanítók javadalmazására 10.571,004 frt; egyegy rendes tanítói javadalmazás átlag 459 frt, egy-egy segéd-tanítóé 314*4 frt. Átlagosan esett minden négyszög kilométerre 50-94 frtnyi, minden egyes lakosra 1-03 frtnyi népiskolai költségteher. Továbbá a 6—15 éves korú iskolába járókat véve, minden egyes tanuló oktatása 7 forint 63 krba, s minden egyes 6—12 éves népiskolai tanulóé 9 frt 80 krba került, minden egyes tanítói állomás fenntartása 595 frt 72 krba. Tekintettel arra, hogy 1886-ra véglegesen megállapított állami egyenes adó gyanánt 87.726,705 frt 287g kr, kiderül, hogy ezzel szemben a népiskolának 1886-ra beszámítandó költsége 16-28%-nyi arányt képvisel. Teljesen iskola nélkül maradt 333 község. Nem hagyhatjuk szó nélkül az országos tanítói nyugdíj-intézetet, mely 1886-ban 175,507 frt 63 kr vagyis az alaptőkének, (5.676,800 frt 98 kr) 3-09%-ra rúgó nyugdíjakat, segélyeket stb. osztott ki, s melyhez az állam 150,000 frttal járult. A népiskolai tanügyhöz járul még egy másik tényező, melyet nem szabad elfelejtenünk és ez az országos tanfelügyelet, mely az 1888—diki költségvetésben 204,650 frtnyi kiadással van felvéve, tehát csaknem 4000 forint al kevesebb, mint a megelőző 1887—diki évben. Tanító képezdénk volt 70 (férfi 54, melyből 38 felekezeti, és női 16, melyből 10 felekezeti), a fentartás költsége 901,654 frt, mely öszszeghez az állam 629,082 frttal járult. A 4 h. h. ref. tanítóképző fentartási költsége 29,813 frt; a 10 ág. hit. evangélikusé 43,345 frt. A tanítóképezdékre fordított költségekből az 1886-dik évben minden egyes négyszög kilométernyi területre 3-21 frt s az ország minden lakosára 0-65 frt költség esett; minden egyes növendék (3505 összesen) fentartási költség 290 frt 39 kr volt. — Összehasonlítás kedvéért álljanak itten még következő adatok: Németországban van 256 férfi- s 76 nőtanítóképző-intézet, Franciaországban 86 férfi- s 79 nő-, Ausztriában 41 férfi- s 27 nő-, Ölaszországban 39 férfi— s 69 nő-, Spanyolországban 47 férfi- s 29 nő-, Oroszországban 48 férfi- 7 nő-, Svájcban 20 férfi- s 10 nőtanítóképző-intézet. Középiskolánk volt i88°/7 -ben 178 (köztük 28 reáliskola) s így 1575 Q kim. esik egy-egy középiskola. A tanulók száma 42,120, s így minden 333*5 lakosra esik egy-egy középiskolai tanuló; a tanárok száma 2903, s egy-egy gymnasiumi tanárra esik 22, reáliskolai tanárra 18 tanuló. Az összes középiskolák fentartási költsége 18877-ben 4.423,755 frt volt, mely összegből az államkormány rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolákra 3.290,181 frt fordíttatott. Egy rendes gymnasiumi tanár átlagos évi javadalmazása 1240 frt 80 kr, egy reáliskolai tanáré 1519 frt 10 kr, s egy felekezeti rendes tanáré 1057 frt. Egy-egy gymn. tanuló került 97 forintba, egy-egy reáliskolai 139 frtba; egyegy gymn. osztály 3086 frtba, egy-egy reáliskolai osztály 3955 frtba. Valamint a népiskolai tanügyhöz a tanfelügyelőségi intézményt, úgy itt a középiskolához a tankerületi kir. főigazgatóságot is hozzá kell számítani, mely intézmény 71,000 frtba kerül; ehhez járul még az országos közoktatási tanács 6680 forintnyi költséggel. A három felsőbb tanintézetnek költsége i887 /8 -ra, 1.070,358 frt. Országos mintarajztanoda és rajztanárképezde 52,800 frt, iparművészeti szakiskola 38,290 forint. A különféle ipariskolákra általában mintegy 248,444 frt, a kereskedelmi iskolákra 217,473 fordíttatott. Árvaházakra, szeretetházakra (52) siketnémak (2), vakok (1), hülyék (1) intézeteire fordíttatott mintegy 420,000 frt, melyhez az állam pénztárából 85,807 frt folyt. A szorosabb értelemben vett népoktatás, melyhez a népiskola különböző rangfokozatú intézeteit számítjuk, az óvó-intézetek s gyermek-kertek, a képezdék, alsó- és középső ipar s kereskedelmi iskolák, árva- és szeretet házak, tehát kerekszámban 16-5 millió forintba kerültek, melyhez az állam mintegy 4-2 millió frttal járult. Ehhez számítva az állam által közmívelődési célokra fordított 356,822 forinton kívül még a számlálhatatlan filléreket, melyeket egyesek, társulatok egyházak s maga az állam gyűjtenek és a népoktatásra s közmívelődésre fordítanak, miről biztos adatok hiányában, tiszta képet nem alkothatunk magunknak, és összevetve a mult évi kimutatásokkal : csaknem minden téren habár lassan, de fokozatos fejlődést és haladást találunk. Vessünk most már egy futó pillantást Németországra. Poroszország (347,509 • kim. területen 27 millió lakossal) 1886-ban iskoláira következő összegeket költötte. Egyetemekre: 6.716,113 márkot; felsőbb tanintézetekre 4.879,221 in. tanítóképző-intézetekre 5.774,776 m. népiskolai tanfelügyeletre 1.679,630 márkot, mely Összegben benfoglaltatik a 220 kerületi tanfelügyelő (Kreis-Schulinspektor) díjazása 2700—4800 márkával, nyugdíjakra stb. 2.650,000 m. vakok és siketnémák intézeteire 85,850 márk. árvaházakra 68,129 márkot; az összes népiskolai intézetekre 23.916,656 márkot. Tudomány és művészet cimén 3.060,338 márkot, iparoktatásra 1.623,125 márkot, a műipar muzeumra 394,376 márkot. Vallás- és közokta-
