Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

mellett vonult be Nagy-Ajtára a papi lakba. Ott a lelkész üdvözölte, mire a főpásztor remek beszédben válaszolt. Beszédét dörgő éljenzés követte. Másnap a nagyajtai eklézsiában istenitisztelet volt s ezután a kebli ügyek vizsgáltattak meg. Innen a főpásztor Bölönbe ment. * Szász Domokos erdélyi ref. püspök a napokban nagyobb körutat tett egyházkerületében. A püspök először Erzsébetvárosba ment körlelkészi állomás szervezése és új templom építés végett; innen Dicső-Szent-Mártonba az anyaegyház szervezése, új paplaknak, templomnak s tractualis tanácskozási épület építése ügyében; majd a mezőségi egyházakba utazott, hogy közvetlen tapasztalatok alapján ismerhesse meg néhány gyöngébb kis magyar egyház viszonyait. * Az országos középiskolai tanáregyesület, f. hó 6. és 7~ik napjain Budapesten tartotta XXII-ik nagy gyűlését, csekély érdeklődés mellett. A kormány képviseletében Klamarik osztálytanácsos jelent meg. Bereez A. elnöki megnyitója a tanárok ellen hangoztatott vádak cáfolata volt, melyet élénk helyesléssel fogadott a közgyűlés. A felolvasások sorát dr. Vida Károly csurgói igazgató nyitotta meg »A középiskolai tanárok társadalmi állása« címmel, míg Alexander Bernát a »Külföldi tanügyi mozgalmakról tartott figyelemmel meghallgatott előadást. Az nap még Demkó Kálmán lőcsei tanár ismertette a »Középiskolai tanárok létesítendő segélyszövetkezetét«, melynek érdemleges tárgyalásába a közgyűlés most nem bocsátkozott, hanem kiadta a munkálatot a választmánynak tanulmányozás végett, mely egyszersmind azzal is megbízatott, hogy kipuhatolja, hány tag lépne be ilynemű szövetkezésbe. A második napi ülés az indítványok rendjén kimondotta, hogy egy szolgálati pragmatika létesítése rendkívül szükséges; hogy a tankönyvek jelenlegi bírálati módját nem tartja célszerűnek ; hogy a zárvizsgálatok most fennálló rendszerét nem tartja helyesnek stb. Ellenben helyesléssel fogadja a közgyűlés a szegény tanulók szünidei kitelepítésének eszméjét, melyet a választmányban Alexander Bernát indított meg. A költségvetés megállapítása s a tisztviselők és választmány megválasztása után még két figyelemre méltó értekezés következett. Dr. Csengeri János a nyelvi és irodalmi oktatásról, dr. Volf György a németnyelv középiskolai tanításáról értekeztek. A Tatára és Fóthra tervezett kirándulások az időjárás kedvezőtlensége és a közlekedési miniszter figyelmetlensége (nem adott kedvezményes jegyeket!) miatt elmaradtak. * A tiszántúli reform, tánáregyesület közgyűlése szintén f. hó 6. és 7—ik napjain tartatott meg H.-M.-Vásárhelytt Géressy Kálmán elnöklete alatt, a tagok élénk érdeklődése, az egyházi és polgári hatóságok példás vendégszeretete mellett. Nemcsak tanárok, hanem a pártoló tagok és az iskolafenntartó egyházak lelkészei közül is többen jelen voltak, közöttük Szabó János esperes, Miklovicz, Szeremley, Turgonyi lelkészek, Kovács Ferenc tanácsbiró stb. A közgyűlés érdekét növelte azon körülmény, hogy az egyesület most tölté be fennállásának 10-ik évfordulóját. E körülményt hangsúlyozta Géressy elnök megnyitója, különösen kiemelvén az egylet áldásos működéseként a kerületi tanári nyűg- és gyámintézet megalkotását. Majd az állam és egyhaznak az iskolák fenntartása körüli együttes működését hangsúlyozva, helyteleníti mind azt a felfogást, mely az államot és egyházat egymással szembe állítja, mind azt, mely az állam általi segélyezést megszégyenítőnek deklarálja ; és azt afelfogást tartja jogosultnak, melyszerint, miután egyházunk oly sokat könnyít jelenben az állam iskolafenntartási terhén, az államnak is kötelessége az egyházon segíteni az egyház jogainak és érdekeinek sérelme nélkül. A titkári és pénztárnoki jelentések felolvasása után érdekes értekezések következtek: Futó Mihály ig. tanáré a h.-m.-vásárhelyi gymnasium legújabb történetéről, dr. Imre Józsefé »Az orvos az iskolában« címmel, melyeket Sinka Sándor magvas tanügyi szemléje, Barkász Károly nyomós értekezése a jellemképzésről a klasszikusok alapján és Dóezi Imre tudós nyelvészeti tanulmánya követett. A felolvasások sorát dr. Öreg János fejezte be, ki franciaországi paed. tanulmányutjából szerzett becses tapasztalatai alapján az »Ecole normál superieure« intézményét ismertette behatóan és szakszerüleg. A közgyűlés határozatai közül még említésre méltók, hogy Kovács Ferenc buzgó tanügybarátot az egylet tiszteletbeli tagjává választotta, hogy 120 forint díjjal pályakérdést tűzött ki, hogy a tisztikart újból megválasztotta. — Örömmel registráljuk tiszántúli gymnasiumi tánáraink ez életrevaló munkálkodását, mely szerényen bár és csekély eszközökkel, de öntudatosan és figyelemre méltó sikerrel fejleszti egyházi iskoláinkat és tiszteletre méltólag representálja prot. tanügyünket az állami érdekeket szem előtt tartó orsz. tanáregyesülettel szemben. De midőn ezt nyíltan kifejezzük, nem hallgathatjuk el a feletti sajnálatunkat, hogy egyházi tanáraink töbln és nagyobb részének társulati tevékenysége Duna, Tisza és Maros mentén mai napig is csak pium desiderium. Pedig mennyivel nagyobb és tekintélyesebb eredményeket lehetne kivívnunk, ha Erdély, Dunamellék s a többi ref. kerületeink tanárai vállvetve, egyesült erővel dolgoznának a prot. iskola ügy felvirágoztatásán. Országos reform, tanár egyesület, mikor jön el a te országod ? ! * A győri evang. egyházmegye közgyűlése jun. 26-án tartatott meg Téthen Mészáros István esperes és Bareza Gábor esperességi felügyelő elnöklete alatt. Utóbbi jelen alkalommal iktattatott be új hivatalába. Az új felügyelő a hivatali eskü letétele után hatásos beszédet tartott a prot. autonomikus jogokról és kötelességekről, mely utóbbiak néha nagy terhet rónak az egyes gyülekezetekre ; beszéde végén 200 frtot tett le alapítványul az egyház közigazgatási szükségeinek fedezésére. Az esperesi, pénztárnoki, tanügy előadói jelentések örvendetes képeket tártak föl az egyházmegye vallás-erkölcsi, anyagi és iskolai életéről. Több magán és kisebb fontosságú ügy elintézése után a f. évi augusztus 22-én tartandó kerületi gyűlésre választattak meg az egyházmegye küldöttei. * A pápai ev. ref. egyházmegye mult kedden tartotta közgyűlését Pápán, Szekeres Mihály esperes és Baráth Ferenc gondnok kettős elnöklete alatt. — Az esperesi, egyházlátogatási és körlelkészi kimerítő jelentéseken kívül elintéztetett számos folyó és magányügy. Ezen alkalommal hirdettetett ki az egyházmegyei pénztárnok választása tárgyában megtartott szavazás eredménye is, mely szerint pénztárnokká Györffy József taápi lelkész választatott meg, a ki a hivatalos esküt a közgyűlésen letevén, hivatalába beiktattatott. * A kézdi reform, egyházmegye közgyűlése julius 6-án tartatott meg Kézdi-Vásárhelyit Zoltáni Elek esperes elnöklete alatt. A közgyűlés istenitisztelettel kezdődött, melyen Kiss József dálnoki lelkész tartott alkalmi prédikációt. A gonddal szerkesztett és a legapróbb részletekre is kiterjeszkedő esperesi jelentés sok szomorú adatot közöl az egyházmegye életéből. »Az egyházmegyében nincs egyetlen egyházközség, melyben a vadházasság fel nem ütötte ronda sátorát s ne mételyezné az erkölcsi életet.« Az anyagiakban sem valami rózsásak az állapotok, mert »van a tractusban egy oly