Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-08 / 28. szám

iskolának a törvény-, a kor- s a főváros igényeihez képest szüksége van, bőven elhelyezést nyer. A gyülésterem úgy van berendezve, hogy egyszersmind az egyháztanácsnak, az egyházmegyei-, kerületi- és konventi üléseknek is, a mostaninál jóval tágasabb és kényelmesebb tért adjon. A pesti gymnasium nagy feladata : az elhelyezést és berendezést illetőleg, szerencsésen meg van oldva. S ha a szellemi emelkedés is — bár természetesen hoszszabb idő alatt — lépést fog tartani a külső kerettel: intézetünk az ország legelső középiskolái közt foglaland helyet. A gymnasiumnak saját könyvtára nincs; de a Ráday könyvtár, mely a pesti ref. főiskoláé, a gymnasiumé is; s e könyvtár, különösen a nagybecsű Pól)-akönyvtárt is beleszámítva, a gymnasiimii oktatás minden szakára is kiterjed. A tanári könyvtár, mely az új épületben lesz elhelyezve, több mint ezer munkát tartalmaz 1350 kötetben, köztök sok becses és újat, a tudomány minden ágából. Az egyház e könyvtárra, a természettani, természetrajzi, történelmi s földrajzi muzeumok gyarapítására évenként 100—100 összesen 400 forintot fordít; s ha az új helyiségek nagyobb terjeszkedést engednek, fog — a mint ereje engedi — s a szükség kivánja, többet is fordítani. Ámbár meg kell jegyeznem, hogy az egyház a Szijj-telek eladása által évi 2500 frt tisztajövedelemtől esett el, melyet a kálvintéri helyiségek átalakításából várható lakbérjövedelem szaporulat csak részben fog fedezhetni. De az Isten jó s megsegíti a benne bizva, az ó szent ügyéért munkálkodókat! 3. Az anyagi helyzet. A pesti gymnasiumnak saját alapítványaiból, melyek részben egyenesen magának a gymnasiumnak, részben mint a pesti ref. főiskola feles részének, részben pedig ösztöndíjakra szólanak, továbbá pedig a m. e. 12,000 frtra tehető tandíjakból, évenként költségvetésileg' biztosított 22,000 frt jövedelme van. E biztos jövedelem tette lehetővé, hogy az egyháztanács a tanári fizetéseket az Egyházkerületi határozatnak megfelelőleg 1500 frtra s 300 frt lakpénzre emelhesse; a szertárakról kellőkép gondoskodhassék; az intézet dologi szükségeit elláthassa s saját költségvetése egyensúlyának megzavarása nélkül az intézetet a kor színvonalán tarthassa. Az új épülettel a szükségek szaporodni fognak. Fűtés, világítás, tisztogatás, szolgálat, fentartás tetemesen nagyobb összegekbe fognak kerülni. S ha a népesség szaporodásával a párhuzamos osztályokat is fel kellend (mire két oldalról is kötelezve van) állítania, melyeknek kiadásait a nevekedő tandíj jövedelem csak kisebb részben fogja fedezni, s ha még az 1885-től számítandó ötödéves pótlék is, pár év múlva már igénybe vétetnek: az egyháznak, előre láthatólag jóval tetemesb összeggel kellend a gymnasium bevételi hiányait pótolnia, mint eddig tette. Új segélyforrásokat kell tehát keresnie! Hiszem, hogy az egyháztanács azokat — részben, remélhetőleg, a főtiszt. Egyházkerület kegyes támogatásával is — meg fogja találni. Iskolalátogatásaimról e vázlatosan (s még is, félek, fárasztókig) előadott jelentésem befejeztével, melyet azonban még a gyönkivel ki kellend egészítenem — a jelentésem elején tett Ígéretem szerint némi következtetéseket kell levonnom. Az első, a mit az előadottakból bátran levonhatunk, hogy középiskoláinknak állapota egészben véve nemcsak kielégítő, hanem örvendetes. Hibák s hiányok vannak; tökéletes és hibátlan semmi sincs az emberi dolgok és intézmények között; ha volna, hol maradna az emberi törekvés és munka legfőbb rugója, a haladásra, a tökéletesedésre, szóval a jóról a jobbra törekvés. De örömmel s megnyugvással fejezem ki azt a meggyőződésemet, hogy középiskoláink a kor, a törvény, a jogos követelmények színvonalán állanak, s a mi részben attól elmaradás mutatkozik, arra eljutni egész erővel törekesznek. Hiányok s fogyatkozások mind a mellett vannak ; talán több, mint én e vázlatos rajzban előadni szükségesnek tartottam. Mert észrevételeimet az illető helyeken, vagy a tanárok előadásaira s módszerére, mint a tanuló ifjúságnak szorgalmára vagv magaviseletére s azon túl a berendezés és az anyagi helyzet kivánni valóira is őszintén s nyiltan megtettem s bizton várom a javulást, az orvoslást. Ezt lehet várni egyfelől az időtől, mely sok dolgot meggyógyít, türelemmel várva, más felől az illetők igyekezetétől, melyet sarkalni ha nem is szükséges; de nem is árt; mindenek felett a fentartó testületek — melyek közé a főtiszt. Egyházkerületet is számítom — buzgó tevékenységétől és támogatásától. És itt, mielőtt erre áttérnék, el akarom mondani egyéni (de nem alap nélküli) nézetemet arról, mit várhatunk az államsegélytől, s miben vagyunk a magunk erejére utalva. Az államsegély, melyet az egyházkerületi Konvent közvetítésével középiskoláink igénybe vettek, illetőleg a vallás- és közoktatási kormánytól kértek, kétféle: 1) építési segély, egyszermindenkorra, melyhez csak is az építésre és beruházásra vonatkozó feltételek vannak s lehetnek kötve; és 2) fentartási, évi rendes segély, melyhez a középiskolai törvény 38. §-a alapján a kormány és az egyházkerületi Konvent által szerződésileg megállapított segélyek kötvék. Az első rendbeli segélyt hat középiskolánk közül valamennyi kérte; a pesti 50,000, a halasi 25,000 forinttal, egészen új építkezésekre; a többiek 4—8000 forint közötti kisebb összegekkel, kisebb építkezésekre és helyreállításokra. A második rendbeli, az évi rendes segélyt t. i.