Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

tehát összesen i r,395 frt 78 krt. Ez időszakban született 52,963 gyermek, meghalt 36,105 egyén, lélekszámunk tehát szaporodort 16,858-cal. Eskettetett 12,286 pár evang., 875 vegyes, összesen 13,161; konfirmáltatott 21,464. Hivatalos levél postán szállíttatott 17,899. A lejárt közigazgatási évben meghalt Mártonfy Károly, volt esp. felügyelő, bács-bodrogh-megyei főispán és országos képviselő; Scultéty Pál, szeghegyi lelkész; Jausz Frigyes, szeghegyi, Lautenbach Fülöp, kovil-szt.-iváni, Kruttschnitt Samu, ó-verbászi és Kutlik Dániel, glozsáni tanítók. Tanítókká választattak : Krug Lajos Torzsán, Pamer Sándor Újvidéken, Klein Mihály Szeghegyen, Bretz Ede Ivovil-Szt.-Ivánon, Rőder Károly Cservenkán, Sauer Frigyes Uj-Verbászon, Rápos Samu Glozsánban és Korda József Palánkán. Újvidéken, Bingulán és Glozsánban új tanítói állomások szerveztettek s az iskolaév kezdete előtt betöltetnek. Előléptettek mint tanítók Wagner Henrik Cservenkán, Künstler Károly és Zim' mermann Mihály Kis-Kéren. Schmidt Károly, torzsai földmívelő, az ottani egyház javára 10,000 frtnyi alapítványt tett. Tiszakálmánfalva iskolát épít 2200 írton. A titeli fiókegyház 2600 frtnyi alappal bír. A torzsai Schmausz-féle alapítvány tesz 679 forintot. A kátyi egyház templomépítési alapja 11,000 frt, az ó-kéri egyházé 10,462 frt. Kulpin templomépítési adósságából törlesztett 1700 frtot. O-Pázua temploma renoválására, oltár, padok és csillárok beszerzésére költött 8458 frtot; Új-Verbász a templom és torony javítására fordított 1578 frtot, O-Verbász iskolaépület teljes helyreállítására kiadott 597 frt 89 krt. Ezek csak a nevezetesebb adatok e terén; de minden egyes egyházban történtek kegyes adományok, észlelhetők örvendetes iparkodások, melyek a hitélet buzgósága mellett tanúskodnak. Az 1887—88. iskolai évben tanköteles gyermek volt összesen 6—15 évig: 13,765, iskolába járt 12,171 iskolába nem járt 1594, idegen gyermek járt iskolánkba 185. Tanító működött 73 rendes és képesített, 8 nem képesített, összesen 81. Az esperességi papi segély-egylet bevétele 1574 frt 20 kr, kiadása 1154 frt 33 kr, szaporodása 423 forint 87 kr. Vagyoni állása 13,021 frt 59 kr. Az esperességi pénztár bevétele 2815 frt 87 kr, kiadása 1350 frt 20 kr, maradvány 1465 frt 97 kr. Az 1887. évben esperességünkben született összesen 3649 gyermek, kik közül 187 törvénytelen; meghalt 2154 egyén; eskettetett, 785 pár; konfirmáltatott 1841, úrvacsorával élt 27,529. Az esperesség összes lélekszáma teszen 75,876. Anyaszentegyház van 32, ugyanannyi rendes lelkészszel ; van 2 utazó-, 1 helyettes- és 5 segédlelkész. Örvendetes mozzanatként felemlítendő, hogy nagys. Dr. Pulszk}' Ágoston, egyetemi tanár, a Tud. Akad. tagja és feketehegyi felügyelő úr, úgyszintén nagys. Rohonyi Gyula esp. ügyész, bácskai tulnyomólag protestáns lakosokkal bíró kerületekben országos képviselőknek lettek megválasztva. Mindketten részt vettek a közgyűlésen és megjelenésükkor zajos éljenzéssel fogadtattak. Tisztújítás lévén, az esp. tisztikara 6 évre 26—27 szavazattal következőképen választatott meg : Belohorszky Gábor főesperes, Schneeberger János alesperes, Rohonyi Gyula esperességi ügyész, Kutlik Félix esperességi pénztárnok, Bierbrunner Gusztáv, Kutlik Félix és Kovalszky Lajos jegyzők; Schneeberger János, Mrva György, Szeberényi Vilmos, Polereczky Pál és Bierbrunner Gusztáv körlelkészek. Az esp. törvényszék 3 évre emígy lett megalakítva : Kari Bálint elnök, Iványi István alelnök ; Szeberénvi István, Dr. Tessényi Pál, Kovalszky Lajos, Eidenmüller János, Schneeberger János, Kutlik Félix, Mrva György, Bierbrunner Gusztáv, Lackner Fülöp és Lehoczky Károly közbirák. A többi tárgyakból, mint a közgyűlés fontos és igen örvendetes mozzanata kiemelendő, hogy a Iviszácsi illetőleg Stelczer-féle ügy, mely annyi bonyodalmat és félreértést idézett elő, békés uton elintéztetett és a napi rendről levétetett. Ha Bulkeszen orvoslandó baj fenn nem forogna, az esperesség egészen békés közigazgatási évnek nézhetne elébe. Egyébként a közgyűlésen, jelesül a lelkésztársak között oly magasztos módon nyilvánult valódi keresztyén békülékenység és krisztusi szeretet kétségbevonhatatlan biztosítéka annak, hogy esperességünk aggasztó viharoknak kitéve nem leend. Annál kevésbbé, mert az elnökség az eddigi küzdelmeket töretlenül állotta ki s az esperesség Dr. Pulszky Ágoston úr ő nagyságában hatalmas béketámaszt nyert. Jelentésünk záradékául esperességünk őszinte köszönetét fejezzük ki ngys. Dr. Pulszky Ágoston úrnak, hogy kegyes volt Budapestről Újvidékre a közgyűlésre fáradni. Ó-Kér, 1888. junius 15. Bierbrunner Gusztáv, esp. főjegyző. Tájékozás Batizfalvi T. válaszáról. (Vége.) Azt írja azért nem adott bevezetést, mert már az Egyetemes ker. egyház történetében azt megtette, munkíiját ott, fel is osztotta. Már kérem professor úram ez nem mentség, mert mindig igaz marad: »repetitio est mater studiorum« s egy tanárnak ezt- nagyon szemei előtt kell tartania. Ha elmondta műve felosztását az Egyetemes ker. egyház történetében, itt röviden bár, de ismételnie kellett volna azt, mert ezen könyve magában tesz egy egészet, így pedig a mint van, hiányzik belőle a fundamentum, melyre azt felépítette. De úgv látom nem akarja megérteni bírálatomat sem? Mert avval, hogy: »az ország vezéreinek korában megtalálhatta volna már a reformáció gyors elterjedésének kezdő szálait« nem az van jelezve, a mint szerző gúnyosan magyarázza, mintha én azt állítanám, hogy Árpád, Zsolt, Taksony, Géza aker. egyház reformációjára gondoltak volna, hanem az, hogy először a keleti ker. vallással barátkoztak, ismerkedtek meg őseink, mivel azt jobban össze tudták egyeztetni a magyar észjárással, mint a fényárban uszö nyugati keresztyénséget. S László mit csinált? Az ország mágnásainak, nemeseinek (tehát elsősorban a világi elemnek) és a főpapságnak jelenlétében tartott zsinatot, mely még mit sem mutat hierarchiára, s ez a speciális magyar jelleg húzódik végig a nemzet gondolkodás módján mindenütt. Hát Hunyadi Mátyás ? Az is védelmezte a magyar nemzet kizárólagos jogait a pápai hatalom túlkapásaival szemben. Bizonyítékul hadd álljon itt Mátyás ismeretes nyilatkozata: »Győződjék meg arról ő Szentsége — írá a pápának — hogy a magyar nemzet ama kettős keresztet, mely országunk címere, inkább hármassá változtatja (ami azt teszi, hogy inkább a keleti egyházba tér át), mintsem megengedje, hogy a