Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-17 / 25. szám

A természetrajzi szertárban az ásvány és kőzet­tani gyűjtemény elég gazdag s tudományosan is ren­dezve, bár az egyes termények leihelye nincs mind föl­jegyezve. A növénytani rész nagyon szegény; természeti példányok hiányán, részint ábrákkal, részint újabban — művészileg készült utánzásokkal segítenek ; ilyen eddig 20 darab van, most megrendelve ismét 20; de egy példány ára 1 frt 30 kr s így sokra terjedni nem le­het. Az állattani részben a tengeri állatok, puhányok és csigák gyűjteménye szép, valamint az antediluvian állatok (csiga- és kagyló-kövületek) is, ez utóbbi Ihász Dániel forradalmi ezredes ajándéka ; kitömött állat kevés, borszesz-készítmény még kevesebb; ellenben anatómiai minták sok, szép s becses. A földrajzi s történelmi oktatás segédeszközeivel is meglehetősen el van látva az intézet. Lapos és dom­bormívű térképek — pl. Budapest vidéke, Sz.-Udvarhely vidéke, hegységekkel; történelmi arckép-csoportozat gazdag; történelmi képek, műemlékek (pl. a kassai dóm) rajzai stb. gazdagítják a gyűjteményt, élénkítik a törté­nelmi s földrajzi előadást. A mértani rajz tanszerei hiányát már említettem. 3. Az anyagi helyzet. A kecskeméti iskola és egyház pénzügyeinek ne­hezen kibonyolítható, egymással összevegyített voltáról már említést tettem, de arról is, hogy ez külön lapra tartozik, s az erről szóló külön bizottsági jelentésnek s arra építendő határozatoknak nem kivánok elébe vágni, bár itt is, mint Nagy-Kőrösön, az igazgató-tanácscsal dec. 10-kén tartott értekezleten, behatólag tárgyaltam — magam tájékozása végett — a gymnasium anyagi ügyeit. Itt tulajdonképen baj nincs, csak mesterségesen van csinálva. A gymnasium fentartása s ellátása teljesen biz­tosítva van, mihelyt az egyház az intézet iránti köteles­ségét teljesíti, vagy is a boltok és bazár bérjövedelmét, mely a gymnasiumot illeti, annak megadja, ez tulajdon­kép meg is történt az 1882-diki — a főtiszt, egyház­kerületi közgyűlés által is jóváhagyatott s egyedül mérv­adónak tekintendő költségvetésben ; de utóbb az egyház által megtagadtatott s ezzel nem csak az egyensúlyban állt be zavar, de az egyházkerület is, beavatkozásra s eré­lyes intézkedésre kényszeríttetett. E részben a vizsgálat még nincs befejezve, s a végleges intézkedés meg nem tétethetett. Mindazonáltal igyekeztem az Igazgató Tanácscsal tartott értekezletben odahatni, hogy a megzavart rend és egyensúly a gymnas. költségvetésben helyre állíttassék s jelesen hogy az egyházker. 1884: 60. és 1885 : 36. sz. határozatainak a tanári fizetések 1000 frtról 1200 frtra emelése által elég tétessék. És ez, f. év kezdetétől fogva költségvetésileg meg is történt — még csak az egyház­kerület állal fentartott egy tanszék van az előbbi java­dalmazással. A gymnasium költségvetése, biztosított jövedelmei alapján, megengedi a fölszerelésekre fordítandó összegek aránylagos emelését is. Különösen kivánatos ez a ter­mészettani szertárnál — s részben a természetrajzi gyűjteményeknél. (Folyt, köv.) Szász Károly. KONYVISMERTETES. Egyházi beszédek. Irta Lévay Lajos, sárkeresz­tiíri ref. lelkész. Budapest, 1888. Kiadja Kókai Lajos. Ára 1 frt 20 kr. V1+176 80 lap. Egy kötet valóban népszerű egyházi beszéd fekszik előttünk, annak a kiválóan hivatott és munkás lelkész társunknak tollából, kinek egyházi írói neve szerte ma­gyar ref. egyházunkban már évek óta tisztelt és becsült. Mikor ezelőtt tíz évvel kilépett a gyakorlati lelkészi pályára, egy hosszabb tanulmányban írta le azt az esz­ményt, a melyet ifjúi lelkesedéssel, a pálya iránt érzett lángoló szeretettel magának a lelkészi pályáról, annak teendőiről alkotott. »A munka kezdetén« címmel tűzte ki mintegy önmaga és lelkésztársai elé a magas célt, mely után törekedni szent kötelességének ismerte el. Volt annak a tanulmánynak szerzőjében annyi nemes idealismus, hogy örömmel látjuk ugy az előttünk fekvő kötet beszédeiből, mint különösebben a műnek elősza­vából, miszerint a gyakorlati életnek próbáratevő bajai, akadályokat gördítő nehézségei, a közönyösségnek egy­szer-másszor leverő bántásai sem voltak képesek meg­lankasztani máig sem azt az erőt, mely akkor élt benne. A mely fának sok virága van, arról ha némelyet leráz is a szél, megfagyaszt is a késői hideg, kocsányáról le is rág egy-egy féreg, mégis marad rajta annyi, hogy virág­koronájából fel sem tűnik ez a kicsi veszteség és sok gyümölcsöt érlel meg. Amaz eszményiség virágai azóta gyümölcsökké alakultak át s most néhány válogatott, szerző által is jobbnak talált példányt nyújt a lelkészi karnak _ belőlük. Óhajtanok a mű egész előszavát szó szerint kö­zölni, hogy ezzel magával jellemezhetnek a munkát, de meg azért is, mert annak minden egyes gondolatával teljes mértékben egyetértünk. Sokszor elmondottuk már, mit szerző is sürget, hogy egész odaadással kell tanulmá­nyozni a lelkészeknek »a mi magyar népünknek élet­viszonyait, észjárásának eredetiségét és sajátos lelki vilá­gát«, »hogy eképen, úgy a szószéken, mint a lelkipász­torkodás más mezején, csak olyan lelki táplálékot nyúj­tanának a népnek, a mi igazán neki való.w Igehirdetői feladatának teljes tudatával mondja tovább : »nem érte­kezni, (tegyük hozzá szónokolni) hanem beszélni, még pedig ugy, hogy a szív teljességéből szóljon a száj s a mit a száj mond, az a szívekbe legott be 'is vésődjék: ez volna a templomi szónok hivatása. E célt elérni nem könnyű dolog, de az első lépés ehhez mindenesetre az, hogy a gyülekezetben értelemmel, azaz, a nép egyszerű, világos nyelvén igyekezzünk szólani.« Erre a népszerű­ségre törekedett szerző, s mint megjegyzi, »sem nagyon fent szárnyalni, sem nagyon alant a porban maradni« nem akart. Az e kötetbe foglalt 21 beszéd legnagyobb része valóban tanúságot is tesz a mellett, hogy szerző foly­tonosan ott forog hívei között s ismeri gondolkozás­módjukat, életüket, testi és lelki szükségeiket, hibáikat és erényeiket és nem egy esetben úgy látszik, hogy épen valamely, híveivel folytatott beszélgetése adta meg a prédikátió tárgyát is; legalább erre vall az a közvetlenség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom