Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-17 / 25. szám

ISKOLAÜGY. Püspöki jelentés a dunamelléki egyházkerület középiskoláinak meglátogatásáról és főfelügyeletéről. (Folytatás.) II. Kecskeméti fögymnasium. I. Szellemi állapot. A kecskeméti s nagykőrösi iskolák versenye ismeretes. E verseny a szellemi téren sem maradhatott gyümölcstelen. A fentartó testületek mindig igyekeztek jeles tanerők megszerzésével állni meg helyöket a versenytéren. Kezdetben, a régibb időkben, feltétlenül Kecskemété volt az előny, mikor theologiája, jogi tanszéke, szóval egész collegiuma volt. Az ötvenes években, a Thunféle gymnasiumi korszakban, közelismerés szerint N.-Kőrös jóval túlszárnyalta Kecskemétet, mely elvesztette theoiogiáját, jogakadémiája átalakult s elvált a gymnasiumtól, ez pedig nehezen tudott erőre vergődni. A versenynyel azonban nem hagyott fel s azon, ha nem is teljes, de részleges diadalokat aratott. Válogatta a tanerőket a hogy s a honnan legjobban tehette. Ismét bénitólag hatott a szellemi életre is, az egyház és iskola pénzügyeinek szabálytalan összekeverése s zavara — miből még máig sem birtak egészen kibontakozni — s e részben még az egyházkerületnek kell a gordiusi csomót, talán Nagy Sándor módjára, megoldani — de ez más lapra tartozik. Egészben véve s egyöntetűség tekintetében a kecskeméti tanári testület nem éri utói a nagykőrösit; de egyes tagjaiban felül is múlja azt; némelyekben egyenlő rangon áll azzal; egyesekben hátrább marad. Az összehasonlítás — kivált egyénenként — nehéz is, gyűlöletes is; Ítéleteimben annál tartózkodóbb akarok lenni, mert — igen is csalódható — egyéni véleményt lehet csak, nyert benyomásaim alapján, nyilvánítanom. De ki kell még is emelnem Hollósi Zsigmondot, a görög nyelv veterán tanárát, kinél világosabban és behatóbban magyarázó és sikeresebb tanárt keveset ismerek s kinek egy órai Homér-magyarázatánál, fejtegetési s kérdezési módjánál szebbet ritkán hallottam ; Parragh Gedeont a természattan tanárát, a ki sikerült kísérlettel összekötött előadását nem csak világossá, hanem rendkívül vonzóvá is tudta tenni s pontos, szabatos, tanúságos magyarázatával, a fölvett tételt bebizonyítani és a hallgatók figyelmét teljesen lekötni tudta ; a közbevetett kikérdezések ezt bebizonyították; kitűnő előnye Parragh tanárnak, technikai ritka ügyessége, maga is feltaláló s mechanikus levén; tovább Csabay Imre r. tanárt, az intézet igazgatóját, a ki mathematikai előadásának s levezetéseinek szabatosságával, világosságával, könnyűségével — e szakban szintén ritkítja párját, (bár épen e részben a nagykőrösi két szaktanár, Bónis és Benkó is méltó társai.) Jeles I tanárok : Katona Mihály a latinban, Nagy Ferenc a bölcsészetben s magyar irodalomban, Fazekas — fiatal erő, új képzettségű, sokat igérő tanár szintén a latinban. A derék Szakács Istvánt, kit azóta a halál elragadt, már csak hanyatló erővel, betegen láthattam. Leggyöngébbnek talaltam a mértani- s szabadkézi rajz tanítását, Pataki Imre városi rajztanártól. A kezdetleges felszerelés mellett, mely csak néhány rajzlapból áll, testek és minták nélkül, módszertelen s gyarló előadás mellett az eredmény is silány; az összes négy osztály mértani rajzai közt nincs egyetlen egy csinos dolgozat. A látogatást az osztályokban, itt is mint előbb N.-Kőrösön, úgy intéztem, hogy minden osztályt s minden tanárt legalább egy órában végig hallgassak; néhol előadást, néhol kikérdezést, hogy mind a tanár működéséről, mind a tanítványok előhaladásáról fogalmat szerezhessek magamnak. Az iskolai rend, fegyelem itt is kielégítő ; osztálynaplók stb. szabályszerűen s pontosan vezettetnek. Az igazgatói s tanártestületi ügyvitel kifogástalan. 2. Berendezés. A kecskeméti iskola épülete ismeretes. A két emeletes kollégium, a fögymnasium mellett a jogakadémiának is négy tágas és szép tantermet, tanári gyüléstermet, könyvtártermet, igazgatói irodát ad. Maga a gymnasium szintén egészen megfelelő nyolc tanteremmel, külön pbysikai tanteremmel s szertárul és dolgozó szobául alkalmas másik teremmel, a könyvtár, a tágas tanácsterem, imaterem, szertárak, mind kellő módon vannak elhelyezve; a tantermek tágasak, világosak, szárazak, egészségesek. Kifogásoltatott — az állami főfelügyelet részéről, a téli tornaterem hiánya és az árnyékszékek szűk egészségtelen s alkalmatlan volta. Most már ezeken a bajokon is segítve van — s a helyiségek tekintetében többé kifogás nem emelhető. A szertárak s taneszközök is — bár koránt sem teljesek — a szükségnek többnyire megfelelők. Egyenként kívánok rólok szólani. A könyvtár — melyből a jogakadémiáé most el van különítve s saját helyiségében fölállítva, csupán a gymnasiumé m. e. 14,000 kötetre megy. Ujabb időben más helyiségbe levén átvíve, még rendetlen, kathálogusa régi s tökéletlen; ez rendezésre vár. A természettudományi rész is ki van véve belőle s a term. tud. szertárban állítva föl. Az ifjúsági könyvtár, túlnyomókig szépirodalmi művekből, 1100 műre terjed 111. e. 1400 kötetben. A természettani szertár el van látva a szükségesekkel ; de költség hiányában gyarapítása nem megfelelő ; teljesnek, az előadások szükségletéhez képest, nem mondható ; sokban azonban pótolja a tanár ügyessége, a ki maga mechanikus. A leltár összesen 140 tételt mutat: részben elavultakat is.