Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-17 / 25. szám
Harmincegyedik évfolyam, 25. sz. Budapest, 1888. junius 17. PROTESTÁNS SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL IX. kar. Kinizsy-uíca 29. sz. I, sm, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. f^ST" Teljes számú példányokkal mindig szolgálhatunk. PP ELOFIZETESI FELHÍVÁS a PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" i 1888. évi második félévi folyamára. Előfizetési cLij I Egész évre 9 forint, félévre 4 forint 50 kr , negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadó-hivatalába (Kinizsy-lltca 29-dik Szám alatt) kérjük küldeni. Szőts Farkas, főmunkatárs. Debuisset pridem I Lapunk egy más helyén veszik t. olvasóink a debreceni uj templom felavatási ünnepélyének leírását s meg is elégednénk magának a ténynek puszta registrálásával, ha nem látnánk benne egyszersmind egy igen fontos s elvi jelentőséggel biró eszmének a megtestüléséhez való közeledést. Sokszor elmondottuk már e lap hasábjain ilyen vagy amolyan alakban, ez vagy amaz összefüggésben, hogy a prótestantismusnak létereje nem a nagy tömegekben, hanem a kisebb, de egymással solidaritásban levő gyülekezetekben, csoportokban áll. Protestantismus és mindent absorbeáló centralisatio, egymást merőben kizáró fogalmak, mit igazol ama tapasztalat, hogy mindenütt, a hol erős központosító rendszer van keresztül víve a prot. egyház szervezetében, ott tespedés, élettelen merevség, türelmetlenkedő orthodoxia, parancsoló és mindent kizáró confessionalismus ver gyökeret. Protestáns lelkipásztorság, (tehát nem katholikus á Időzárság): és tíz — húszezer Dr, Ballagi Mór, laplulajdonos és felelős szerkesztő. lélek egy parochíához kötve: megint oly absurdum, mely sehol a világon nincs, csak a mi alföldi nagy gyülekezeteinkben. Es végül prot. evangelium hirdetés •— tehát nem opus operatumként ható és működő üres ceremónia, hanem felvilágosító, oktató s meggyőző tanítás, magyarázás, nagy ritkán s csak kiváló alkalmakkor szónokolás: és olyan rengeteg épületek, melyeket alig van emberi orgánum, mely természetes és nem erőltetett hanggal betölteni képes volna: a harmadik képtelenség, s ez utóbbi által már istenitiszteletünk is jó részben elveszti igazi hatását. Ha olvasom a hegyi beszédet, vagy isteni Mesterünknek gyönyörű paraboláit, ha belemélyedek tanításaiba, melyeket pedig »nagy sokaság hallgat vala« : soha egy pillanatra sem tudom elképzelni, hogy ő e felséges beszédeket a szakadásig megfeszített, természetellenesen megerőltetett s az egész szervezetet igénybe vevő hangon mondotta volna el, pedig a legtöbbször a feje fölött a hangfogó csak a végetlen égboltozat volt, a hova felszállottak s a honnan megtermékenyítőleg tértek vissza szelíd, komoly, tartalmas, természetes egvszerű-