Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-10 / 24. szám

az egyházmegyei fegyelmi biróság ítelete által megálla­pított eljárási költségek megtérítésében elmarasztaltatik.« — Az ítélet ellen ugy a vádlott részéről, mint a pana­szosokat képviselő megbízott részéről fölebbezést jelen­tettek be. Helyben hagyattak: a kecskeméti egyházmegyei törvényszéknek a ceglédi lelkész választás megerősítésére vonatkozó ítélete, minek folytán Takács József megvá­lasztott lelkész ceglédi állomását elfoglalhatja; az alsó­baranya-bácsi egyházmegyének Ery Ferenc pacséri lel­készt elmebeli fogyatkozásai miatt állomásától elmozdító és végleges nyugalomba helyező ítélete, mely szerint a nyugalmazott lelkész a papi fizetésből évenként 400, a hívek részéről évenként 100 frt nyugdíjt kap s Pacsér uj lelkész választására bíróilag feljogosíttatik; Baranyai Albert uszodi és Zih Illés foktői tanítók ellen a solti egyházmegye fegyelmi bírósága által hozott elmarasztaló ítélet indokainál fogva szintén helyben hagyatott, minek alapján a budapesti országos tanítói árvahaz B. A.-tói 80, Z. I.—tői 50 frt bírságpénz-adományhoz jutott. A kerületi köz- és consistorialis ülések f. 2-án, nyolc teljes napi erős munka után, Szász Károly püspök imájával berekesztettek. Sz. F. A szerb patriarcha 40 éves jubileuma. Angyelics Germán, a hazai gör. keleti patriarcha­metropolita f. évi május 24-én ünnepelte papságának 40 éves jubileumát. Angyelics patriarcha nemcsak kifő­gástalan és érdemdús hazafi, hanem a protestánsok nemes­lelkű barátja és jóakarója is. így talán e tisztelt Lapok olvasói is szívesen veszik ezen ritka ünnepély rövid leírását, ha az a körülményeknél fogva egy kissé későn is lát napvilágot. A jubileumi ünnepély már május 23-án vette kezdetét. Karlóca város, a patriarcha szép, három oldalán a szerémi hegyektől körülvett és a Dunára néző székhelye, magyar, osztrák, horvát és szerb nemzeti zászlókkal, feliratokkal és transparentekkel díszítve, esti 8 órakor nagyszerűen ki volt világítva, és az összes harangok zúgása és mozsárlövések közt, elől az újvidéki tűzoltói zenekar, megindult a hosszú fáklyásmenet a patriarcha palotája felé, hol megállva, dr. Dimitrievics Milán, karlóci hitközség elnöke az ablaknál megjelent patriarchát üdvözölte. Áz ősz főpap köszönő válaszában a közönséget a szerb nép ősi erényeire; a trón iránti törhetien hűségre s a háza iránt kiolthatlan szeretetre buzdította. Esti V2 11 órakor a közönség szétoszlott. Május 24-én már 4 órakor harangozással és mozsárlö­vésékkel ismét megkezdődött az ünnepély, T /2 9 órakor a harangok első jelt adtak az ünnepélyes istenitiszteletre s midőn a harmadik jel adatott, a patriarcha kisérve Brankovics temesvári, Dimitrievics versed püspök, öt archimandrita és még nyolc segédkező paptól a tem­plomba ment. Déli 12 órakor az istentisztelet befejez­tetvén az üdvözlők fogadtatása vette kezdetét a követ­kező sorrendben : 1. a püspökök 2. Cseh, szeremi főis­pán, ki egyúttal a horvát bántól nagy pecsétes levelet nyújtott at; 3. Újvidék városi tanácsa vezetve Parcsetich Ftlix, újvidéki főispántól; 4. a horvát nemzeti párt és 5. a szerb club küldöttsége; 6. a bács-szeiémi ág. hitv. ev. esperesség küldöttsége Belohorszky Gábor főespe­restől vezetve és Schneebergér János ujverbászi, Famler Adolf torzsai, Kruttsehnit Antal ujpazuai, Greszmacher Sanui beskai, Bierbrunner Gusztáv ókéri lelkészekből és Herrstein esperes káplánból állva; 7. a kath. papság és a karlóci róm. kath. kitközség küldöttjei. Ezek után jött még a küldöttségeknek egy egész sora, kiket a patriarcha Brankovics és Petrovics püspökök segédkezése mellett fogadott. Jelen volt Mraovics, belgrádi metropo­lita is. Az Írásbeli üdvözlések koronáját képezte király ő felségének legfelsőbb kézirata, mely a patriarchának az egyház, a trón és a haza körül szerzett érdemeiért legfelsőbb megelegedését fejezte ki; továbbá Tisza minisz­terelnök elismerő levele s Trefort miniszter sürgönye. Délutáni 5 óráig 330 sürgöny érkezett volt, me­lyek közül megemlítendők : Milán szerbiai király, Schmer­ling lovag, Bedekovich miniszter, Bende püspök és több kitűnőségek sürgönyei. Pank, lipcsei superintendens a következő sürgönyt küldte: »Der Heiland Christ, der ewig ist, er schütz' und trag' durch alle Tag', noch viele Jahr, den Jubilar !« Igen szívélyesen üdvözölte a patri­archát sürgönyileg főtisztelendő dr. Szeberényi Gustáv, bányakerületi püspök úr. Az üdvözlő fogadtatások után díszebéd volt, melynél számos felköszöntés mondatott. A patriarcha poharát emelé a király ő felségére, Tisza miniszter elnökre, ki a haza javáért igaznak ismert útról soha le nem tér, a horvát bánra, képviselőjére Cseh főispánra, Milán, szer­biai királyra, Pank superintendensre, Dr. Szeberényi püspökre. A díszebéd 5 órakor véget ért és a közönség szétoszlott azon hő kívánsággal, hogy a mindenható Isten ezen kitűnő főpapot még számos évekig éltesse, egy­háza és a haza javára, mely kívánsághoz mi is teljes | szívünkből hozzájárulunk. B. G. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye köz­gyűlése. Ez a gyűlés, melynek tárgysorozatából a kiválóbb I pontok — a mint emlékezem — e lapokban is már előre jelezve voltak, Szegeden tartatott meg mult hó 29. s következő napjain. Templomból kijövet, Szabó János esperes úr eszmékben kiválóan gazdag s kenet­teljes szép imája volt a bevezetés, melyre aztán gról Ráday Gedeon világi elnök megnyitó beszéde követke­zett. Ez a beszéd nemcsak minden izében alkalmi, de e mellett a szokottnál komolyabb is volt, annyira, hogy midőn p. o. a prot. irodalmi társaságba való belépés kérdését felvetette s rámutatott az unitáriusok testvériet­len érzésére, nemcsak síri csend, de egészen a megdöb­benésig fokozódott komolyság vett erőt az egész gyűlés felett. Talán felesleges is mondanom, hogy a belépés ellen nyilatkozott, a conventnek álláspontjára helyez­kedvén, melyről nem történt semmi reflectálás - többre, mint csakis a két prot. testvérfelekezet szövetkezésére. Sőt nyílt homlokkal mondta ki még azt is, hogy neki — mint a békésbánáti ev. református egyházmegye egyik elnökének — így nyilatkozni még több oka is van, miután éppen az ő forrón szeretett egyházmegyéje az, mely az unitárizmus főtámadásainak tárgyává lett. Ez neki fáj véghetetlenül s éppen ezért nemcsak azon az alapon, mert kálvinista meggyőződése szerint az unitáriusok nem protestánsok s igy őket excludálni nem is lehetsé­ges,, hanem e mellett még azért is, mert egy nyílt ellenséggel való szövetkezésben csakis veszélyt lát, nem ajánlja a belépést senkinek, legkevésbé pedig több pon­tokon ostromolt egyházmegyénknek. Ilyen menetű volt a gróf megnyitó beszéde, melyet s általában a közgyűlés intentióját is félreértve — a mint hallottam — valamelyik szegedi lap nyomban megtámadott. Hát csakugyan na­gyon divatos manapság az ilynemű hírlapi támadás, még 4S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom