Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-03 / 23. szám
csánatot kérve, ismétlem, hogy egyházaink nagyobb részében a haladás — és sok helytt a virágzás örvendetes jeleivel találkozunk. A régi buzgóság nem lankad sőt még növekedőben van. Erre mutatnak egyházmegyéink jegyzőkönyveinek azon arany lapjai, melyekre a gyülekezeteknek az egyház és iskola céljaira való áldozatai, építkezések és beruházások és az egyeseknek ugyan e célokra tett adakozásai vannak feljegyezve. Ezek hosszú sorát, jelentésemben mellékelve, meg fogják találni a főtiszt. Eker. közgyűlés tagjai, magok az egyházak s az adakozók is, a kinyomatandó jegyzőkönyben. Itt csak egy párt, a mi nekem kedvesen tűnt föl, legyen szabad előzetesen megemlítenem. Az alsó-baranya-bácsi egyházmegye jegyzőkönyvében az esperesi jellentésben olvasom : »Az elmúlt év folyamán is örvendetesen szaporodott a nagylelkű adakozók száma. Ezek közt első helyen említem J. Herczegh Ferenc ó-moravicai lelkésztársunkat, ki testileg világtalan levén, lelki szemeivel fölkereste az oltárt, mely körül 7 J sok éven át forgolódott s letette arra drága áldozatát, 2000 forintot oly feltétel alatt, hogy ez összeg 10 évig kamatoztassék s az eként megnövekedendő tőke tiz év múlva legyen közcélokra felhasználható.« Ugyanott a bácsbodrogvármegyei ref. lelkészek özvegv-árva alapja javára, egy Bécsben elhunyt kegyes asszonyság, Zapory Regenhart, született Mészáros Júlia, végrendeletileg ezer forintot hagyományozott ; ugyan e kegyes nő pesti ref. egyházunkról is 500 forinttal emlékezett meg. Ugyancsak Budapesten, az uj gymnasium építésére, egyesek részéről közel 35,000 frt alapítvány tétetett, s nagyobb részben be is fizettetett : mint egy negyedrésze az 150,000 forintra menő egész építési költségnek ; míg a budai templom építésre befolyt adományok már felül múlják a 25,000 forintot. így Szolnokon, ez alig alakult egyházban, a templom-alapra, egyesek adományaiból 3200 frt gyűlt be; Gyónón, templom és paplak újítására szintén egyesek önkéntes adományaiból 1500; Csákváron Mészáros Pál presbyter hagyományozott az egyháznak, végrendeletileg 1000 forintot. De bár mily becsesek —• s Isten előtt, önkéntességüknél fogva mindenesetre a legkedvesebbek — az egyesek adományai a szent célokra: még fontosabbnak és örvendetesebbnek tartom a gyülekezetek összesített áldozatait, egyházuk, iskolájuk külső belső építésére : a napszámos emberek közmunka szolgálatát, a zsellér filléreit, a birtokos forintjai, esetleg százai mellett; mert ezekben [nyilvánul a közszellem áldozatkészsége s egyháziassága. Hadd említsem itt meg, egyházmegyénként az áldozatok (egyházaktól s egyesektől) öszszegeit : Alsó-Baranya-Bácsban . . . 8823 frt Felső-Baranyában .... 26,214 » Kecskemétben 27,256 » Pestben 44,347 » Soltban 11,850 » Külső-Somogyban . . . . • 9751 » Tolnában 22,641 » Vértesalján 13,943 » Összesen: 164,824 frt E számok — melyeknek részletezése jelentésem kapcsán, a már említett kimutatásban lesz, örvendetes jele annak, hogy élünk, mozgunk, áldozunk. Éljünk is, s hogy élhessünk: mozogjunk és áldozzunk! De nemcsak e számokban lüktet életerőnk ; nem csupán anyagi áldozatok tanúskodnak haladásunkról. Egyházmegyei jegyzőkönyveink minden lapja felmutatja az egyházi és iskolai élet benső oldalára fordított gondot s az azokban való előmeneteleket, vagy a haladás akadályainak elhárítására fordított komoly igyekezetet. Örömmel látom a k.-somogyi egyházmegyében az iskolák szellemi színvonalának emelésére irányzott intézkedéseket; m. é. püspöki látogatásom elvetett magvai már is kikeltek s ez kétszeres örömmel tölti el keblemet. De az e. m. tanügyi bizottságok jelentései iskolaügyeinknek mindenütt haladását mutatják s hogy e haladásban visszaesés ne legyen, arra biztosítékot nyújt az összes egyházmegyékben a tanügyre fordított kiváló gond, a körlelkészi intézmény teljesen kifejlett volta s az egyhm. tanügyi bizottságok helyesen irányzó működése. A vallás-erkölcsi életre vonatkozólag is üdvös intézkedések tétetnek több helyen. Az isteni tiszteletek, az anyaköny-vezetés, a confirmációi s általában a vallásos okatatás csaknem kivétel nélkül mindenütt rendben vannak s az esperesi visitatióknak és a hol kell, az egyházmegyei intézkedéseknek tárgyai. Az erkölcsi bajok ellen lelkészeink s egyházi alsóbb hatóságaink a szükséges és lehetséges intézkedéseket megteszik. A vadházasságok több vidéken eláradt fertelmessége ellen komoly szó emelkedik s őszintén keresik az orvosságot több helyen. A segítség azonban nehéz s pusztán erkölcsi és egyházi fegyverekkel alig vívható ki; de azért az egyház és a szószék s papi gond tegye meg a magáét — sőt tegyék meg az egyházközségi bíróságok is s azért mert a polgári hatóságok részéről, töfvény hiányában, a kellő támogatást nem nyerjük — mi magunk mulasztás bűnébe ne essünk.