Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-27 / 22. szám

BELFÖLD. A komáromi ev. ref. egyházmegyéből. A komáromi evang. reform, egyházmegye tanügyi értekezletét folyó évi május hava 14-én délelőtt, lelké­szi értekezletét délután, tavaszi egyházmegyei gyűlését pedig május hava 15-én tartá meg Vályi Lajos esperes és Beöthy Zsigmond egyházmegyei gondnok elnöklete mellett Rév-Komárom városában. Tanügyünk a mi lelkes esperesünk, buzgó iskolai felügyelőink és szorgalmas tanítóink odaadó működése következtében évről-évre, kielégítőbb eredményt mutat fel, a nevelés és oktatás szent mezején! A lelkészi értekezleten, a beterjesztett lelkészköri jegyzőkönyvekből örömmel constatálhattuk azt, hogy egyházmegyénk három lelkészi körében, a köri értekez­letek nem csak hogy pontosan megtartatnak, hanem lelkész testvéreink dolgoznak is és a köri értekezlete­ken igen figyelemre méltó értekezéseket, egyháztörténeti szemelvényeket olvasnak fel és a lelkipásztorkodás körébe vágó tárgyakat vitatnak meg; sőt egy derék veterán határszéli tisztársunk (a nagy Szentzi Molnár Albert szülő­földje mellől) lantját is felhangolta, hogy lelkész test­véreit egy csinos verssel és egy követválasztási »jóta­nács«-csal lephesse meg. Azt azonban már méltó rosz­szalással vette tudomásul az egyházmegyei lelkészéi- ' tekezlet, hogy az alsó-csalóközi kör — a korelnök indolentiája miatt — még soha se érvényesíthette tehet­ségeit a köri értekezleten. Egyházmegyei közgyűlésünket Vályi esperes úrnak az egek urahoz felbocsátott buzgó könyörgése után, világi elnökünk Beöthy Zsigmond úr, a következő rövid, de szívünkhöz szólott és többször meg is éljenezett beszéddel nyitotta meg : Nagytiszteletű és tekintetes egyházmegyei közgyűlés! »Tiszteletteljesen üdvözlöm a közgyűlés nagyér­demű tagjait. Jól esik a találkozás újabb alkalma, mely nem csak baráti érzelmeink érintkezésére, hanem arra is szolgál, hogy a mi lelkünk legmagasztosabb törekvése, egyházi s iskolai ügyeinkben a törvény és jórend kívá­nalmai szerint intézkedjünk.« ^Örvendetes a haladás, mely egyetemes egyházunk közigazgatásának minden ágazatában tapasztalható, midőn látjuk, hogy egyházi törvényeink, melyeket a közigaz­katás s törvénykezés egyöntetűségének kiáltó szüksé­gessége hozott létre, lehető pontossággal hajtatnak végre, miben nem az önkény hatalma a tényező, hanem az egyházi társadalom fokozódó érdeklődése, az ez által örvendetesen fejlődő közérzület.« »Ezt az örvendetes jelenséget fényesen bizonyítja a társadalmi úton megindult irodalmi mozgalom is, mely hivatva van arra, hogy a magyar prot. egyház szerves elemeinek összetartozóságát, erősítse, fejleszsze a sza­badság szellemét, s a népies könyvek közrebocsátásával ápolja népünk szeretetét és hűségét egyháza, vallása s szabad-irányú intézményei iránt.« »Egyházmegyénk részvéte e mozgalom iránt arról tanúskodik, hogy a szellemi haladás igényeitől ő is át van hatva, s az egyetemes prot. egyház szilárdulását s felvirágzását, részvétének hűsége s minden irányú kötel­mei pontos teljesítése által lelkesen igyekszik előmoz­dítani.« »Ebben a kedves meggyőződésben nyitom meg az egyházmegye tavaszi rendes közgyülését.« Az elnöki megnyitó beszéd után esperesünk a mult őszi gyűlés óta történt esperesi intézkedéseiről akart a közgyűlés előtt leszámolni. De ismervén egyházme­gyénk esperesünknek bölcs, óvatos és tapintatos műkö­dését : naplója felolvasásától felmenté és az esperesi nap­lót felolvasottnak jelenté ki. Majd az egyházlátogatás alkalmával gyűjtött adatok és tapasztalatok alapján mutatá fel esperes úr tractusunk képét a következőkben: I. Az iskolák egyházmegyénk háromnegyed részé­ben megfelelnek a törvény és kor követelményeinek. Taneszközökkel jól el vannak a tantermek látva; a hol azonban lényeges hiányokat feledezett fel az egvház­látogató küldöttség, ott komolyan és zárt határidő alatt hívta fel az egyházi előjáróságot — a hiányok pótlására. Faiskolája a legtöbb egyháznak van. Torna­helviség és tornaeszközök tekintetében még sok helyen igen sok -a kívánni való. A pontos iskoláztatás és a szorgalmi idő betartása évről-évre kedvezőbb lendületet mutat — a lelkész iskolaszéki elnökök erélye követ­keztében. II. Valláserkölcsi élet a templomok buzgóbb láto­gatása, az urvacsorával több helyen évről-évre nagyobb számmal való élés, az egyházi és iskolai célokra tett jóté­kony adakozás és hagyományozások által szintén kielégítő eredményt tüntetett fel egyházmegyénk területén a mult évben is. Azt azonban fájdalommal kell bevallanunk, még most is vannak egyházaink, hol a nép a vasár­napot nem szenteli meg buzgó keresztyénekhez illő­leg; vannak egyházaink, hol az »Isten dicsŐségére« való adakozások csak a régi számadókönyvekből ismeretesek ; vannak »vadházasságban élők« is egyházmegyénk né­mely egyházaiban ! Az esperesi jelentésből azt már azonban örömmel értettük meg, hogy a folyó évre is jelentettek be — alapjukból újonnan építendő tornyok, templomok, paplakok, iskolák és célszerűen átalakítandó parochiális épületek és tantermek. És csak a laki egy­ház az, a mely még most se iparkodik egy lakályos paplak építéssel megcáfolni elhunyt papjának a »Huszár­vágásokban« írt eme két vers-sorát: »Thury-Szakállason lakom, Régi rozzant a paplakom. < Magtára, vagy magtári tökéje is van — 4 egyhá­zat kivéve — a komáromi egyházmegye minden ekklé­zsiájának. Kegyelettel emlékezett meg az esperesi jelentés az egyházmegyei tanácsbirói kar nesztora, volt bátorkeszi lelkész Kovács József úrról, a buzgó egyházmegyei tisztviselő és európai hirű pomologról, nem különben a lelkészikar Mathuzaleme Soós László elhunyt kulcsodi tiszttársunkról is. Kívánván rájok, hogy az enyészet angyalai kíméletes kezekkel érintsék porhüvelyeiket. Egyházmegyei gyűlésünk 42 tárgya közül legfon­tosabbak a következők voltak : A magyarországi ev. ref. egyház egyetemében egy­séges lelkészi stoláiis díjazásra vonatkozó véleményes javadat, melyre nézve — némi módosítással — • az alólirt által benyújtott javaslat fogadtatott el. A pápai főiskola irányában fennálló adósságunk miként leendő törlesztésére nézve Pethes Endre javas­lata alapján történt megállapodás. Érdekes mozzanata volt egyházmegyei közgyűlé­sünknek az is, midőn a szavazat bontó bizottság jelenté, hogy egyházmegyei pénztárnokká szavazat többséggel Veres Ede búcsi lelkész választatott, ki az eskütagyülés színe előtt azonnal le is tette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom