Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-27 / 22. szám
BELFÖLD. A komáromi ev. ref. egyházmegyéből. A komáromi evang. reform, egyházmegye tanügyi értekezletét folyó évi május hava 14-én délelőtt, lelkészi értekezletét délután, tavaszi egyházmegyei gyűlését pedig május hava 15-én tartá meg Vályi Lajos esperes és Beöthy Zsigmond egyházmegyei gondnok elnöklete mellett Rév-Komárom városában. Tanügyünk a mi lelkes esperesünk, buzgó iskolai felügyelőink és szorgalmas tanítóink odaadó működése következtében évről-évre, kielégítőbb eredményt mutat fel, a nevelés és oktatás szent mezején! A lelkészi értekezleten, a beterjesztett lelkészköri jegyzőkönyvekből örömmel constatálhattuk azt, hogy egyházmegyénk három lelkészi körében, a köri értekezletek nem csak hogy pontosan megtartatnak, hanem lelkész testvéreink dolgoznak is és a köri értekezleteken igen figyelemre méltó értekezéseket, egyháztörténeti szemelvényeket olvasnak fel és a lelkipásztorkodás körébe vágó tárgyakat vitatnak meg; sőt egy derék veterán határszéli tisztársunk (a nagy Szentzi Molnár Albert szülőföldje mellől) lantját is felhangolta, hogy lelkész testvéreit egy csinos verssel és egy követválasztási »jótanács«-csal lephesse meg. Azt azonban már méltó roszszalással vette tudomásul az egyházmegyei lelkészéi- ' tekezlet, hogy az alsó-csalóközi kör — a korelnök indolentiája miatt — még soha se érvényesíthette tehetségeit a köri értekezleten. Egyházmegyei közgyűlésünket Vályi esperes úrnak az egek urahoz felbocsátott buzgó könyörgése után, világi elnökünk Beöthy Zsigmond úr, a következő rövid, de szívünkhöz szólott és többször meg is éljenezett beszéddel nyitotta meg : Nagytiszteletű és tekintetes egyházmegyei közgyűlés! »Tiszteletteljesen üdvözlöm a közgyűlés nagyérdemű tagjait. Jól esik a találkozás újabb alkalma, mely nem csak baráti érzelmeink érintkezésére, hanem arra is szolgál, hogy a mi lelkünk legmagasztosabb törekvése, egyházi s iskolai ügyeinkben a törvény és jórend kívánalmai szerint intézkedjünk.« ^Örvendetes a haladás, mely egyetemes egyházunk közigazgatásának minden ágazatában tapasztalható, midőn látjuk, hogy egyházi törvényeink, melyeket a közigazkatás s törvénykezés egyöntetűségének kiáltó szükségessége hozott létre, lehető pontossággal hajtatnak végre, miben nem az önkény hatalma a tényező, hanem az egyházi társadalom fokozódó érdeklődése, az ez által örvendetesen fejlődő közérzület.« »Ezt az örvendetes jelenséget fényesen bizonyítja a társadalmi úton megindult irodalmi mozgalom is, mely hivatva van arra, hogy a magyar prot. egyház szerves elemeinek összetartozóságát, erősítse, fejleszsze a szabadság szellemét, s a népies könyvek közrebocsátásával ápolja népünk szeretetét és hűségét egyháza, vallása s szabad-irányú intézményei iránt.« »Egyházmegyénk részvéte e mozgalom iránt arról tanúskodik, hogy a szellemi haladás igényeitől ő is át van hatva, s az egyetemes prot. egyház szilárdulását s felvirágzását, részvétének hűsége s minden irányú kötelmei pontos teljesítése által lelkesen igyekszik előmozdítani.« »Ebben a kedves meggyőződésben nyitom meg az egyházmegye tavaszi rendes közgyülését.« Az elnöki megnyitó beszéd után esperesünk a mult őszi gyűlés óta történt esperesi intézkedéseiről akart a közgyűlés előtt leszámolni. De ismervén egyházmegyénk esperesünknek bölcs, óvatos és tapintatos működését : naplója felolvasásától felmenté és az esperesi naplót felolvasottnak jelenté ki. Majd az egyházlátogatás alkalmával gyűjtött adatok és tapasztalatok alapján mutatá fel esperes úr tractusunk képét a következőkben: I. Az iskolák egyházmegyénk háromnegyed részében megfelelnek a törvény és kor követelményeinek. Taneszközökkel jól el vannak a tantermek látva; a hol azonban lényeges hiányokat feledezett fel az egvházlátogató küldöttség, ott komolyan és zárt határidő alatt hívta fel az egyházi előjáróságot — a hiányok pótlására. Faiskolája a legtöbb egyháznak van. Tornahelviség és tornaeszközök tekintetében még sok helyen igen sok -a kívánni való. A pontos iskoláztatás és a szorgalmi idő betartása évről-évre kedvezőbb lendületet mutat — a lelkész iskolaszéki elnökök erélye következtében. II. Valláserkölcsi élet a templomok buzgóbb látogatása, az urvacsorával több helyen évről-évre nagyobb számmal való élés, az egyházi és iskolai célokra tett jótékony adakozás és hagyományozások által szintén kielégítő eredményt tüntetett fel egyházmegyénk területén a mult évben is. Azt azonban fájdalommal kell bevallanunk, még most is vannak egyházaink, hol a nép a vasárnapot nem szenteli meg buzgó keresztyénekhez illőleg; vannak egyházaink, hol az »Isten dicsŐségére« való adakozások csak a régi számadókönyvekből ismeretesek ; vannak »vadházasságban élők« is egyházmegyénk némely egyházaiban ! Az esperesi jelentésből azt már azonban örömmel értettük meg, hogy a folyó évre is jelentettek be — alapjukból újonnan építendő tornyok, templomok, paplakok, iskolák és célszerűen átalakítandó parochiális épületek és tantermek. És csak a laki egyház az, a mely még most se iparkodik egy lakályos paplak építéssel megcáfolni elhunyt papjának a »Huszárvágásokban« írt eme két vers-sorát: »Thury-Szakállason lakom, Régi rozzant a paplakom. < Magtára, vagy magtári tökéje is van — 4 egyházat kivéve — a komáromi egyházmegye minden ekklézsiájának. Kegyelettel emlékezett meg az esperesi jelentés az egyházmegyei tanácsbirói kar nesztora, volt bátorkeszi lelkész Kovács József úrról, a buzgó egyházmegyei tisztviselő és európai hirű pomologról, nem különben a lelkészikar Mathuzaleme Soós László elhunyt kulcsodi tiszttársunkról is. Kívánván rájok, hogy az enyészet angyalai kíméletes kezekkel érintsék porhüvelyeiket. Egyházmegyei gyűlésünk 42 tárgya közül legfontosabbak a következők voltak : A magyarországi ev. ref. egyház egyetemében egységes lelkészi stoláiis díjazásra vonatkozó véleményes javadat, melyre nézve — némi módosítással — • az alólirt által benyújtott javaslat fogadtatott el. A pápai főiskola irányában fennálló adósságunk miként leendő törlesztésére nézve Pethes Endre javaslata alapján történt megállapodás. Érdekes mozzanata volt egyházmegyei közgyűlésünknek az is, midőn a szavazat bontó bizottság jelenté, hogy egyházmegyei pénztárnokká szavazat többséggel Veres Ede búcsi lelkész választatott, ki az eskütagyülés színe előtt azonnal le is tette.