Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

Csoóban született, de gyermekéveinek jó részét ott töltötte Nemes csoói Sztrokay Antal, a magyar tudom, akadémiának egyik régen elhunyt jeles munkása. Csoóban nevelkedett Hrabovszky Zsigmond is — az az országgyűlési képviselő, a ki 60 ezer forintot hagyott a soproni főiskola számára ezelőtt néhány évvel. A római kath. főváros egyik tehetséges fiatal építész mérnöke Barcsa Elek is csoói fiu; egyébként számos más jóravaló lakost is adott a mi kis falunk a fővárosnak; köztük első helyen kell megemlítenem — a mi pesti evang. gyülekezetünk Nestorát, Barabást — a ki a magyar gyülekezet külön válása óta buzgó és tevékeny tagja volt testvérével együtt még a presbyteriumnak is. íme mélyen tisztelt gyülekezet! ilyenek és ezekhez hasonlók azok az eredmények a melyeket a lelkes papok és jó tanítók — az egvházias és hitbuzgó élet gondozása által a magyar nép körében is elérhetnek. És én ezt nemcsak ezen egy kis képecskével tudom igazolni. Ismerem jó magyar evang. népünk benső életét nemcsak Vasmegyéből, hanem Sopron, Győr és még Somogymegyéből is és ha annak idején szívesen fogadjak, bemutatom még egy két más olyan gyülekezetnek egyházias életét is, melyben a nép élete papjainak és tanítóinak dicséretét hirdeti. Nehogy azonban most felolvasásom végén valaki azt kérdezhesse tőlem, hogy miért adtam elő mindezeket — ismételve elmondom azt, hogy nekem ugy tetszik, hogy csak azok hirdetik a magyar népnek az egyházias- és vallás-erkölcsi életre való fogékonytalanságát, a kik képtelenek annak felébresztésére és gondozására ; mert lehetetlennek tartom, hogy az a nép, a mely még királyát is szent lelkesedéssel tudja tisztelni — ne volna kész Isten O szent felségének szolgálatára. A ki szereti az ő atyjafiát, a kit lát -— az nem tagadhatja meg a szeretet lelkét — ha bár nem foghatja is azt fel testi szemeivel. Péterfy Sándor. KONYVISMERTETES. „Légy hfí !{

<

Evangel. Keresztyén Vallástan. Serdültebb konfirmandusok és algymnasiumi, reál és polgáriskolai tanulók számára. Irta Grátz Mól', kolozsvári evangel. lelkész. Kolozsvár Demjén L. (Márton K.) M. K. Egyet. könyvkereskedése. 180 lap. Ara kötve 40 kr. Grátz Mór, a göllnicbányai ev. egyháznak volt jeles papja, s a VII. bánvav. esperese, a kinek Kolozsvárra való távozását nemcsak a göllnicbányai egyház s a VII. bányav. esperesség, hanem a tiszakerület is méltán fájlalja, e napokban „Árpádzengzetes nyelvén" egy rövidebb vallástani könyvecskét adott ki, mely méltó dísze az ő eddigi irodalmi működésének, főleg pedig az általa jelesen szerkesztett „Nach der Schicht" című lappal sikeresen megkezdett (sajnos nem folytatott) belmisszíói működésének. Távozása nagy ürt hagyott maga után, mert hiszen ő a tiszakerületnek legjelesebb, legbuzgóbb papjaihoz tartozott, a kinek csendes, zajtalan, minden feltűnést kerülő evangyéliomi működése s szeretetreméltó lénye nemcsak a kerület, hanem a vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmét is magára vonta. A „hivatalosak" közül kevés olyan „választottja" van az Ur magyar szőllöjének ; érezzük azt mindnyájan, kik őt közelebbről ismertük, de érzi különösen a felső-magyarországi németajkú nép, a melynek ő több éven át egészséges vallás-erkölcsi tápanyagot nyújtott. Legközelebb kiadott tankönyvecskéje »több rendbeli, 1870 s 1887 között készült« s több kiadást is ért »német nyelvű saját vallástani munkái, nem különben több jelesebb kútfő nyomán« készült, különösen Kehr és Schramm i. v. dolgozatait használta föl sikeresen. Feloszlik bevezetésre (1—5-dik 1.) hittanra (7—19-ik lap) erkölcstanra (21—35. !•) a

z

üdv eszközeiről (36 — 44. 1.) s a ker. egyház rövid történetéről (46—55. 1.) szóló részre, mi mellett megjegyezzük, hogy az üdv eszközeiről szóló részt kár volt elkülöníteni, a mennyiben az akár a hittani, akár az erkölcstani részben természetesebben lett volna tárgyalható. A jelesen és ügyesen összeállított „választanok" (56—70. 1.) után egy „függelék"-et hoz, mely »hosszabb konfirmátiói oktatás vagy esetleg iskolai használat céljából« íratott. A »függelék«, „Képek Dr. Luther M. életéből" című mintaszerű elbeszélés, a bevezetésben s a hittanban lett volna— a kellő helyeken értékesítve — jobban tárgyalható, a mennyiben a tulajdonképeni főrészből több részlet hiányzik, vagy nagyon is röviden van tárgyalva, a mi aztán külön a függelékben van fejtegetve. így tankönyve egységesebb, átnézetesebb lett volna. A szöveget helyenként énekversekkel is kiséri, mi mellett tán célszerű lett volna a Győri énekeskönyv mellett itt-ott mást, p. o. a Haan Lajos-félét is használni. Azt a körülményt, hogy a tankönyv meglehetősen tömött alakban van írva, eléggé megmagyarázza annak gyakorlati célja, hogy műveltebb »serdültebb konfirmandusok« oktatására van szánva. Ép azért sok helyütt csak úgy röviden van érintve a főgondolat, hogy annál több alkalmat és szabadságot hagyjon a magyarázó katechétának. Végül az általános öszbenyomást tekintve, célszerűnek tartom, hogy Grátz a maga fejtegetéseit nemcsak bő szentirati idézetekkel és énekversekkel, hanem világi jelesebb mondásokkal és példákkal is illusztrálta. A „bevezetés" szakaszában a »legjobb vallás« c. §-t túlrövidnek és tömöttnek találom, de indokolása helyes. »Mit kelljen mint „okos" lényeknek hinnünk és tennünk« helyett jobb volna a vallásos jelző, mert hiszen vallásról van szó. A 3. §. elhagyandó, mivel a konfirmátiónak a 32. §-ban külön tárgyalást szentel, s így kétszeres tárgyalása felesleges. A biblia fordításai §-ában Károli mellett az előtte élt fordítókat is meg lehetett volna — röviden — említeni. A „hittant" igen helyesen ' osztja föl az apostoli hitvallás nyomán, a mi azonban nem zárja ki azt, hogy »az üdv eszközeiről szóló ne lett volna a hittanban vagy erkölcstanban tárgyalható, wlsten lényének«, e nehéz kérdésnek külön tárgyalása nehézségekbe ütközik, e helyett »Isten létele« után az istennek tulajdonságairól kellett volna szólani. »Jézus tana és életécc-nek fejtegetését túlrövidnek találom, a mellett az wevangeliumot« az Isten országa mellett a Krisztusban megjelent isteni kegyelemre kellett volna vonatkoztatni, mert arról való örömhír az evangyélium. Különösen tömött és nehéz »a szentlélek működése s az ember törekvése« c. §, mely sok magyarázatot s egyszerűbb fejtegetést kíván. A „ker. erkölcstan" első §-ában nincs ismertetve a hit, mely »az igazi erényhez« vezet, úgy hogy itt kellett volna beolvasztani a »függelék«-nek, i. v. jeles fejtegetéseit. A »felebaráti szeretet«-nél elmaradt a hála, engedelmesség és bizalom erényének fejtegetése. Igen szép a »légy hű egyházadhozcc cimű a melynek szép írásbeli s más idézetei igazán vonzók és meglepők. Az „üdv eszközeiről" szóló részben nincs megmagyarázva az „üdv", mert csak annak alapján lehet szó