Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-29 / 18. szám

akarjuk szorítani, s a dallamokat egészen önkényüleg »a mai zenerendszer alapján« irjuk át. Másik előnye a művecskének a hűség. Mert míg a Rev. Zsoltár a nép által bizonyos környéken használatba vett dallam alakokat tünteti fel, miáltal a laikus a dallamok autbencitását illetőleg könnyen tévedésbe hozatik, addig itt, különösen a Zsoltár dallamok, a régi énekes könyvek hangjegyzéseivel gondos egybevetése után lettek megállapítva; vonal rendszer fölé helyezett emelő és visszaállító jegyekkel azonban a néphasználat is fel lett tüntetve. A Zsoltár dallamok közül a használaton kívüliek kihagyvák — és helyesen. — Van benne Zsoltár dallam 8i» Dicséret dallam 40. Halotti 30. Összesen: 151. A kiállitás csinos, dicséretére válik Debrecen városa nyomdájának, mert bizony a kóta-nyomás nem kis mesterség, kivált vidéken. Bizodalommal ajánlom a t. c. néptanító urak pártfogásába, úgy szinte kézi könyvül a gimnáziumok négy alsó osztályába, a magas Convent tantervére való tekintetből. A boritékon hátul a munkás szerző következő készülőben levő műveire figyelmeztet : 1. Alapvető zene-elmélet. 2. Három és négy szólamu karénekek és OJ kardalok. 3. Klő-utó játékok orgonára. Nyissunk tért a munkás ifjú erőknek a tömeges pártolás által, hogv szeretettel ápolt egyházunk nyerjen általa! Gyoma, ápril 16-án. Kálmán Farkas. BELFÖLD. A Protestáns Irodalmi Társaság alakuló gyűlése. (Folytatás és vége.) Kiss Albeit. Én a magam részéről el nem fogadhatom azt, hogy túlhaladott álláspont volna azon módosítás, melynek támogatására közülünk többen felszólaltak. Más színben van itt a dolog és más színben foglalkoztak oda haza Debrecenben ez ügygyei. Tán az előttem felszólalók álláspontját meg fogja világosítani azon kijelentés, melynek megtételére magamat kötelezve érzem. Midőn e mozgalom megindult, én azon nézetben voltam, hogy már meghaladott álláspont, s midőn megjelentek az első közlemények, én aggodalmamat fejeztem ki, hogy előbb kellett volna 1 mozgalmat indítani. De a kik által e mozgalom megindíttatott, én úgy értesültem, hogy itt Budapesten sem tartották nagyon irányadó férfiak meghaladott álláspontnak a mozgalom megindítását, sőt innen nyertek irányadó eszméket s utasítást is, hogy a mozgalom még mindig megindítható. Ezek hiteles voltáért a felelősséget elvállalom. Midőn a debreceni egyház ezen ügyben összehivatott, felmerült a kérdés, hogy nem meghaladott álláspont-e ezen a téren mozgalmat indítani, s volt a ki felvetette, hogy nem fogjuk-e, megsérteni az elnökséget, ha e mozgalom megindul, s a leghitelesebb kútfőktől lettünk megnyugtatva, hogy ez nem lesz meghaladott álláspont. Midőn a gyűlésre való meghívás jött és az csakugyan akként volt aláírva, mint Révész barátom tolmácsolta, ott abban a körben azt a magyarázatot nyerte, a mit annak itt a módosítvány aláírói jelenleg adnak. Én nem akarom a corpus juris szakaszából dönteni el a kérdést, a prot. szellemnek azonban olyan I magyarázatát, a mi ezzel összeköttetve adatik, én — megvallom — elfogadni nem tudom. Magyarázhatjuk ezt a prot. szellemet nagyon sokfélekép; az a szeretet tana sokfélekép hangoztattatott, de nem tudom én, a prot. szellemnek és szeretetnek melyik lesz magasabb bizonyítéka : az-e hogy itt a többség által — mert hisz ez hatalmában van — elhatároztatik az unitáriusok bevétele, s azáltal a tényleg nyilatkozott debreceni egyház s egyházmegye a kilépésre kényszeríttetik, nem tudom melyik lesz a kettő közül a prot. szellemnek és szeretetnek ekklatánsabb kifejezése. Én azt óhajtottam, hogy ez az ügy kellőleg nem levén megérlelve, mert ennek egy fontos alkotó része a népies irodalom felvétele csak most határoztatott el, azt óhajtottam, volna mondom, hogy tétessék itt indítvány a gyűlés elhalasztására. Ez eszme nagy hullámokat vert fel az alföldön. Én nem tartom azt tapintatosnak, hogy az unitárius egyház hívei, kik velünk jelenleg itt szövetkezni akarnak, oly dolgokkal provokálnak az alföldön, melyeket itt fejtegetni nem akarok. Mind ez én bennem azt a meggyőződést érlelte: jó volna e megalakulást elhalasztani. Meglehet, hogy később az unitáriusok be fogják látni — én legalább ilyen jelenet után belátnám és azt mondanám : én a társaságba be nem lépek. És mielőtt megszaggatnánk saját egyházunkat, időt adunk a fejleménynek. Mit fog tenni a tisztelt al. gyűlés, nem tudom, de arról meg vagyok győződve, hogy a mit tegnap hallottam, hogy kicsiny különbség volna hittanilag köztünk és az unitáriusok közt, nem áll. A mi meggyőződésünk homlok egyenest más. Annyira nagy a különbség, hogy az a különbség lehetővé teszi nekünk minden más társaságban velük együtt lenni szeretettel, de vallásos társaságban a mi felfogásunk szerint lehetetlen. — Mielőtt ez az ügy, a melynek megindulásánál történt valami tévedés — mert ha jó akarattal fogtak is hozzá : tévedni emberi dolog — összebonyolíttatnék, halaszszuk el. Ne méltóztassék ezt ilyen alakban keresztül hajtani, méltóztassék időt engedni, nem hosszú időt, zárt határ időt; hadd tisztuljanak az eszmék, mert midőn ily nagyszerű vállalatra indul el az egyház, nagyobb veszteség lesz a társaságra, ha e határozattal némelyeket kilépésre kényszerítünk, mint ha pár hónapig hagyjuk érlelődni az ügyet. Lukács Ödön. Az előttem szólók megbízóik véleményével együtt a maguk veleményét adtak elő, nekem is kötelességem megbízóim vélekedését elmondani. A f.-szabolcsi egyházmegyei gyűlés azután tartatott, midőn már e vita a hírlapokban megindult, de azért meg tette alapítványát s azon dologra határozta el magát, hogy összes egyházaira nézve kötelezőleg kimondja az egyesületbe lépést*) s kimondja, hogy semmi megkülönböztetést ezen a téren a prot. vallásfelekezetek közt nem ismer. Vályi János főgondnok úr, midőn indítványát megtette, oly tapintatos volt és' akart is lenni, hogy minden indokolástól elállt. Fájdalom, a prot. egyház kebelében, mely lételétől kezdve folytonosan a türelem, béke, szeretet, egyetértés jelszavát irta zászlójára (Elénk helyeslés), én az ilyen vitát nem tartom jogosultnak. Ennélfogva vagyok bátor az egyetemes türelem és béke érdekében felszólalni, felhíni azokat, kiknek én tisztelem véleményüket és meggyőződésüket, vagyok bátor felhívni, *) A felső-szabolcsi evang. reform, egyházmegye ez évi tavaszi közgyűlésén (Nyíregyházán, 1888 április 10—ír. napjain) Lukács Ödön esperes indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy a tractusban levő egyházak a »Prot. irod. társaság* fenntartásához és támogatásához különböző osztályuk szerint a következő díjakkal járulni tartoznak. Nevezetesen az I. osztályúak 8, a Il-ik osztályúak 6 frt fizetésével mint alalpító tagok, a Ill-ad osztálynak 4, a IV-ed osztálynak 2 frt fizetésével mint alapító tagok. — Valóban követésre méltó szép példa ! Szerk.