Protestáns egyházi és iskolai lapok – 30. évfolyam – 1887.

1887-02-13 / 7. szám

készséggel, kimerítő feleletet: annyit mégis legyen sza­bad legjobb meggyőződésem és hivatalos tudomásom alapján itt is kijelentenem, hogy azok az intézetben, mint azelőtt, úgy most is, nemcsak alapos szellemi ki­képeztetésben, de a leggondosabb valláserkölcsi és egy­házias irányú neveltetésben is részesülnek. És ha vannak egyes ifjak, kik a segédtanítóságon magukat nem meg­felelőleg viselik: ezt míg egyrészről felette sajnálom, másrészről óhajtom, hogy az ilyenekkel az illető egyházi hatóság fegyelmi törvényszékeinknek egész súlyát érez­tesse ; s egyszersmind azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az ily jelenségek okait nem intézetünk nevelési rendszerében, sem a helyi viszonyokban, hanem azokon kívül eső, azoktól nem függő, a kor áramlatával kapcsolatban álló távolabbi okokban lehet és kell méltá­nyosan keresni. Kelt Nagy-Kőrösön, 1887. febr. 7-én. Filó Lajos, ref. lelkész, mint a tanítóképesítő bizottság elnöke. IRODALOM. Tábori Erzsók. Ez a címe egy kis történeti elbe­szélésnek, melyet dr. Horváth Ödön írt és az eperjesi Széchenyi-kör magyar-irodalmi szakválasztmányának házi estélyén felolvasott. A »vértörvényszék« szomorú ide­jében játszik az elbeszélés s a hirhedt Tábori Erzsók és Karaffa viszonyára vet beszély formájában, a történeti kutatások alapján világot. Egy adalék ez ama borzalmas kor történeteihez. A művecske Rozsnyón jelent meg. Szerző sajátja. Ára ? Genesis vagyis Mózes első könyve massoretikus szöveg­gel magyarra fordította és nyelvtani s tárgyi magyará­zatokkal ellátta Deutsch Henrik, az or.-z. izr. tanítóké­pezde igazgatója s a rabbiképző intézet rk. tanára. A biblia átdolgozásának küszöbén, nagy érdeklődéssel vet­tük e fordítást, mely a zsidó írástudói körből került ki. Kíváncsiak voltunk, hogy miként oldotta meg Deutsch úr a biblia-fordítás nagy nehézségeit. Ót nem kötötte vala­mely régi, hagyományos fordítás, mint a hogyan meg­köti nálunk az átdolgozok kezét a régi jó Károli. Hát teljesen modern nyelven is dolgozott Deutsch úr s ez az ő dolgozata intő például szolgálhat nekünk, hogy az újonan kiadandó bibliában ne nagyon modernizáljunk, mert ha a nyelvezetről letöröljük a régiség varázsát, úgy érezzük magunkat a szentesült sorok olvasgatásánál, mínha csak idegen földön járnánk. Az előttünk levő műben adott tárgyi magyarázatok általában igen helyesek ; de a fordításban igen sok helyütt, mert a héber szöveghez nagyon is hű akart lenni fordító, nehézkessé, idegen­szerűvé, sőt érthetetlenné lett. Részletekbe nem kívánok bocsátkozni — terem sem engedi — de egy-két hely felemlítését mégis szükségesnek látom, inkább csak mu­tatóul. Midőn Deutsch úr a rakiah-1 * kiterjedés*-nek fordítja, midőn a »vizek gyüleményéről* beszél, vagy a •tjisrecu hammaim*-ot így fordítja: »mozgassanak elő a vizek« stb.; vagy mikor azt mondja: »és az ember híva neveket minden baromnak* (»vajjikrah haadam semot lekol habbchema*), »a fa kellemetes észlelésre« (?) stb. stb. egyaránt vét a magyar nyelv törvényei, ennek szólásformái, stylistikai szabályai és a világosság s ért­hetőség ellen. Nem ártott volna a mi régi fordításainkra is ügyet vetni, melyek ha nem is egészen szöveghűek, de a legtöbb helyütt jó zamatos magyarságuak. Jelzett hibái mellett is azonban a munka derék kísérlet s Ör­vendetes jelenség, hogy izraelitáinknál is megszületett amaz óhaj, hogy édes hazánk nyelvén olvashassák ők is a szentiratokat. Ajánljuk a művet az érdeklődők szíves figyelmébe. Sok jó szolgálatot tehet ez, különösen ma­gyarázó jegyzeteivel. A munka szerző tulajdona. Ára 80 krajcár. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Bölöny Sándor az ugrai reform, egyház tiszteletbeli főgondnoka újévi ajándékul 45 frt értékű taneszközt küldött az ottani iskolának. — Mészáros József nagyváradi iparos 700 frtot gyűjtött azon célra, hogy a nagyvárad-újvárosi templom vasrácsozattal köriil­keríttessék. —A békésbánáti traktusban fekvő kovácsházi gyülekezet Nagy Károly mezőberényi segédlelkészt vá­lasztotta lelkipásztorává. — Korossy Emil újpazuai volt helyettes lelkész a bács-szerémi esperesség elnöksége által a szabadkai diaspora utazó lelkészévé neveztetett ki. — Gyarmathy József egyházmegyei aljegyző a torna­megyei Szilice lelkészévé választatott. A budapesti theologiai akadémiában a folyó is­kolai év Ilik felében következő előadások tartatnak. Farkas József igazgató-tanár: Egyetemes egyháztörté­nelem (ó- és középkor) 3, (újkor) 3 órán; Dogmák tör­ténete 3, Magyar protest. egyháztörténelem 3 órán. — Kovács Albert Gyakorlati theologia 5, Egyházjogtan 3, Alkotmánytan 2, Szónoklati gyakorlatok 3 órán. — Szőts Farkas Keresztyén hittan (különös rész) 5, Erkölcstan (különös ré-z) 3, Vallásbölcsészet 4 órán. — Petri Elek Ószövetségi bevezetés 3, Újszövetségi bevezetés 3, Új­szövetségi biblia-magyarázat 3, Újszövetség olvastatása és idiomája 2 órán. — Dr. Bihari Péter Bölcsészettör­ténet 4, Paedagogiai tudományok 6 órán. — Kenessey Béla Ószövetségi biblica theologia 2, Újszövetségi bib­lica 3, Ószövetségi Írásmagyarázat 3, Hébernyelvtan 3 órán. — A közegészségtant dr. Szikszay orvostudor 2, az éneklést ifj. Sz. Nagy Károly 4, az angol nyelvet az önkényt vállalkozóknak 2 órán Silcó Ernő tanítják. * Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a mult héten ünnepelte születésének 70-ik évfor­dulóját, mely alkalomból a fővárosban és vidéken, poli­tikai és tanügyi körökből meleg ovációkban részesíttetett. A kormány tagjai részint személyesen, részint levélben üdvözölték a tevékeny minisztert. A fővárosi tantest ille­tek küldöttségek utján tisztelegtek. Megjelentek az elemi tanítók, az állami középiskolai tanárok, a praeparandiai tantestületek, a tud. akadémia stb. küldöttségei, kiknek üdvözletére a miniszter ismert hazafias szellemben és nagy hatással válaszolt. Ismételten hangsúlyozta a ma­gyar államiság erősítésének, a magyar művelődés foko­zásának szükségességét, mint oly feladatot, melyre a magyar tanítói és tudományművelő osztály első sorban van hivatva. — A vidéki tantestületek és iskolák külön ünnepélyekkel és iskolai előadásokkal tisztelték meg a közművelődés e lankadatlan buzgalmú vezérférfiát, kinek magas tanügyi érdemei előtt őszinte tisztelettel hajol meg az ország. * A pápai ev. ref. theologiai akadémián az 1886—87. iskolai év második felében a következő elő­adások tartatnak: Kiss János igazgató: Dogmatika he­tenkint 6 órán, Dogmatörténelem 3 órán, Apologctika 2 ó. — rLóth Dániel: Ker. erkölcstan 4 ó., Egyháztör­ténelem 3 ó., Theol. encyclopaedia 2 ó., Uj-szövetségi nyelvezet 20. — Antal Gábor: Vallásbölcsészet 4 ó., Oktatási módszertan 3 ó., Nevelés- és oktatástörténet 2 ó. — Németh István : Héber nyelv 4 ó., Ó-szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom