Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

185 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISICOLAT LAP. í 8(] rult a triviális osztályhoz, 18 [8-ban syntaxissal bővíttetett. i840-es években progymnasiumhak neveztetik. — 1853-ban 26,000 frtnyi alappal bír. Az egyház és az iskolák leghatalmasabb jóltevői a Trangous testvérek, kik 150,000 frtnyi alapítványt tettek 1865-ben; a gymnásiumnak 300 növendéke van S ma az egész ország főgymnásiurriai közt a legnépesebb. Elemi iskolái 1784-től indultak szabadabb fejlődésnek, 1816-ig magániskolák is találhatók. 1798-ban leányiskola építtetett. 1853-ban a fiú- és leány-iskola két-két szakaszra osztatott. 1872-ben a nőegylet a leányok számára képző-iskolát alapított. 1874—76 az elemi iskolák osztályai teljesen elkülöníttettek. Az egyház és iskolái azon helyzetben vannak, hogy fenntartásához a hívek illetékeikkel nem adóznak. Iglónak leányegyháza: Illés/alva (villa sperarum, Sperndorf, Villa ursi, Bárensdorí) egykor a XXIV városi fraternitáshoz tartozott mint önálló anya egy ház. Az üldözések alatt annyira elpusztult, hogy városi jellegét, anyanyelvét elveszítette s faluvá lett. 1553—1672-ig 13 önálló lelkésze volt. 1704 óta a szomszéd szepes-siimegi lelkészek gondozzák őket a lelkiekben. Későbben épített faimaházat s ismét önálló lelkész alatt él, 1709 október 18-án Schwarcz János superintendens látogatta s vizsgálta meg. Lelkésze Roth Jakab Eperjesre távozván, a gyülekezet és egyház ismét leányegyházzá fogyott s előbb Lőcséhez, majd Iglóhoz c-atoltatott, a mely utóbbinak leányegyházát képezi ma is. 1874-ben az iglói anyaegyház 6100 frton iskolát és imaházat vett s engedett át haszonbér nélkül. 1878-ban Fochmann Márton 2000 forintot hagyományozott. Van a leányegyháznak gr. Csáky kegyességéből 5 hold földje. A község a tanitó fizetéséhez 100 írttal járul évente. Az iskola-alap szaporodott, 1885-ben 56 frt 66 krajcárral. Lelkészi gondozását Iglóról nyeri. Nemes Károly, ev. lelkész. KÜLFÖLD. Áz „Evangelischer Bund" vagyis a prot. érdekek védelmére alakult ev. szövetség jan. 15-kén adta ki felhívását a német protestáns néphez. A nagyfontosságú szövetkezet célját, alakját, működési módját leghívebben megismerhetjük magából a felhívásból, melyet a berlini prot. Kirchenzeitung nyomán kivonatosan ezekben közlünk. A német ev. egyházat s vele német hazánkat nagy veszély fenyegeti. Az úgynevezett cultur-harc s félretételének módja a romanismus hatalmát a legnagyobb mértékben fokozta, mert a compromissum csak újabb alkalmat nyújt neki a támadásra. A látszólagos békességben sem kell ám bízni, mert a protestantismust rendesen olyankor érték a legnagyobb csapások, mikor a hierarchia békét kötött az államkormánynyal. Az ellenféltől nem félünk, mert kezünkben van a leghathatósabb fegyver, Krisztus és az ő evangeliuma. A baj csak az, hogy ez a krisztusi szellem nem elég erős a nemzet szívében, a társadalom közszellemében és a családok szentélyében. Egyházunkat theologiai és egyházpolitikai harcok dúlják, híveinken, embereinken türelem leple alatt közöny és lanyhaság vesz itt-ott erőt. Ezt nem szabad tovább tétlenül néznünk, tegyük félre a pártoskodást, fogjunk kezet, egyesüljünk az »Evangéliumi szövetség«ben. Célja kettős: egyfelől a romanismus növekedő hatalmával szemben az evangeliumi érdekeket minden téren megvédelmezni, azok megtámadása ellen szóban Írásban síkra szállni, a nélkül azonban, hogy az igaz catholicitás és ker. szabadság elvét bántanák; másfelől a korszellem indifferentismusa és materialismusa ellen óvni és erősíteni az ev. közszellemet. E célra minden tagjának közreműködését kéri és várja a szőve'ség, de közelebbről egy központi bizottságot szervez a társulati tevékenység vézetésére. E mellett egy egész Németországra kiterjedő és fiók-szövetségeket vezető válaszmány is alakíttatik, mely az egyes tartományi és vidéki egyházak szövetkezeteit fogja irányozni. A központban egy külön bizoltság szerveztetik a sajtóban való akcióra. A szövetkezet tagjait és fiókjait a közgyűlések fogják egyesíteni s a további munkásságban irányozni. Ez vázlatos tervezete a szövetségnek. A felhivás további része buzdítás és munkára ösztönzés »A cultur-harc szünetel ugyan, de a papismussal való küzdelem még tart és tartani fog mindaddig, smig egy eretnek lesz az országban* azaz míg ev. egyház él.« Egyelőre energikus ellenműködés az legszükségesebb, mert a papismus és jezsuitismus aknamunkája minden vonalon erősen folyik. A történet meghamisítása, a a prot. egyház folytonos ócsárlása, házasságok és külön vallású szülők gyerekei körül való eljárás, a sajtó és társulati élet kihasználása pápista célokra: oly sérelmes módon és annyira napi renden vannak, hogy az evangeliumi egyházaknak és hívőknek továbbis szótlanul és tétlenül nézni e tervszerű támadást, öngyilkossággal határos bűn volna. Ezért hát föl a kényszeritett önvédelemre, sorakozás az evangélium zászlója alá, mert minden jel oda mufat, hogy a férfias önvédelem ideje elérkezett stb. A lelkes felhivás alatt számos hírneves pap, tanár és egyházi ember neve olvasható, így a többek között Beyschlag, Lipsius, Biehm, Nippold gróf Bodenstein stb. A poroszországi egyházat élénk mozgalomban tartja a Iiammerstein-féle javaslat, mely pro és contra a legváltozatosabb eszmecsere tárgyát képezi s az egyházi pártokat valóságos csatasorba állította. A positiv unió emberei, a középpárt és az orthodox árnyalatok határozottan a javas'at mellett foglaltak állást, míg a szabadelvű egyházi és theologiai irányok hevesen ellenzik az indítványt. A javaslat a porosz evangel. egyház egészséges fejlődésének akadályaiul a következőket sorolja föl: hogy az egyházkormányzati hivatalok betöltésénél az állami hatóságoknak igen széles hatáskörük van, a mennyiben nemcsak beleszólási, hanem egyenes intézkedési jogot gyakorolnak; hogy a minisztérium minden egyházi törvényre nézve placetumot gyakorol, még pedig olyanokra ís, melyek az állam közreműködését nem kívánják; hogy a porosz országgyűlés, noha interconfessionalis jellegű, az ev. egyháznak minden belső ügyébe és szervezeti kérdésébe törvény szerint beleszól és befoly ; hogy a theol. tanárok kinevezésénél nincsen meg az egyháznak az állammal azon bár közreműködési joga sem, melyet az egyház jól felfogott érdeke megkíván. Egy szóval a Hammerstein-féle javaslat az egyházi szervezetnek oly átalakítására törekszik, mely »az egyháznak az őt megillető önállóságot biztosítja,« de azért, mint a javaslók mondják, »a fejedelmi egyházkormányzat áldását ezentúl sem kívánjuk nélkülözni az ev. egyházban.« A mozgalom vezetői Hammerstein, a »Kreuzzeitung« főszerkesztője és Stöcker a híres udvari pap. A szabadelvű egyházi párt vezérei és közlönyei hevesen opponálnak az egész mozgalom ellen. A Websky által szerkesztett »Protest. Kirchenzeitung« legközelebb is részletes cáfolatot hoz a szerkesztő tollából az egész Hammerstein-féle javaslat ellen. Helyteleníti azt politikai,