Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-06 / 6. szám
A Il-dik és ]II-dik rész az összhangzattant tanulóknak, a chorálok alapos harmonizálása módjának tanulmányozására és elsajátíthatására nézve ajánlható. Szükségesnek látom megemlíteni azt is, hogy chorálkönyvemmel a magyar ev. ref. egyház összes énekkeszletét felöleltem, mely összesen 196 dallam ; de ezenkívül még 26 dallam az erdélyországi karénekes könyvben jelent meg, melyek közül Magyarországon kevés van használatban ; ezen 26 dallam hozzá adva a 196 dallamhoz, ekkép az általam harmonizálva kiadott dallamok száma 222; megjegyzendő, hogy az erdélyi és magyarországi ugyanazonos énekdallamok harmonizálása is egymástól egészen különbözik; mely hármoniakülönbség nemcsak érdekes, de tanulságos is; és így az ev. ref. kántorok és orgonisták, ezt templomi istenitiszteleteken, mint orgonaművet és mint egy négy szólamra írt harmonicust, az ev. tanítók, tanítóképezdei tanárok, egyházi énekegyletek s mind azon intézetek és iskolák, hol az egyházi éneklés taníttatik, az összhangzatos énektanításnál mint kézikény vet, mint eddig úgy ezu'án is, akár a revideált énekes könyv szerint, akár a karénekes könyvem II-dik részéhez mellékelt » Függelék* figyelembe vételével, a 4 egyházkerület által törvényesen bevett 1806-dik évi kiadású zsoltárban, vagy a Maróthi-féle harmonikusban megjelent Goudimel-féle eredeti dallamok szerint, egyaránt a legjobb sikerrel használhatják ; valamint a zongorán vagy harmoniumon játszani képes és az egyházi harmonikus chorálokban gyönyörködő családtagoknak is nagyon ajánlható, de tanulságos is, s az összekötött (iigato vagy legato) játék elsajátítására a legjobb iskola. Azon néhány dallam pedig, melynél itt-ott kis félhang különbség találtatik, mely nem egyéb mint hangbővítés, s melynek átdolgozása a » Függelékből« kimaradt a »Függelék «-hez pótolva és mellékelve lesz. A revideált énekes könyvben a hangbővítés, az újabb zenei szabályokkal és hangnemekkel megegyezik. A Maróthi-féle zsoltár-dallamokban is fordulnak elő hangbővítések, melyek miatt az úgynevezett régi görög scála csaknem elesik s az ilyen dallam inkább az új hangnem scálájához tartozik. De a dallam-hangsorban, a dallamtól eltérő hangközkiilönbség, vagy a hangsornak részben vagy egészben eltérése, félrevitele, elferdítése, sem az iskolákban, sem a templomokban soha meg nem engedhető; ezért karénekes könyvemben nem is fordul elő sehol a dallamot megrontó ily hangközkülönbség, vagy valamely dallam-hangsortól részben vagy egészben való eltérét. E négy részből ál'ó chorálkönyvem első kiadása megjelenésének története ez. A egész országból igen sok oldalról történtek felszólítások, hogy magyarországi karénekes könyvemet adjam ki. A tiszántúli ref. egyházkerület kormánya, egy négy hangra kidolgozott karénekes könyv megjelenésének szükséges voltát már az 1846-ik évben kimondotta ; ennek minélelőbbi kiadását sürgették a többek közt, különösen a dunamelléki ref. egyházkerület akkori helyettes superintendense, néhai Bátori Gábor, n.-körösi lelkipásztor ; továbbá néhai Varga János, n.-körösi gymnásiumi és tanitóképezdei igazgató; s a mű kiadását, akkori 11.-körösi tanítóképezdei zenetanár Sz. Nagy József is, a növendékek előhaladhatása végett felette szükségesnek tartván, hogy az a tanítóképezdékben iskolai kézikönyvül használtathassák s hogy a szerint a kántor-orgonisták is szabályszerűen orgonázni megtanulhassanak: egyik azon időtájban tartott egyházkerületi közgyűlés alkalmával engem Pestre fel is hívtak s ott akkori egyházkerületi világi főgondnok, néhai gróf Ráday Gedeon és sok más világi és egyházi legfőbb tekintélyek, karénekes könyvemnek minél előbbi kiadására felszólítottak; megjelenhetése végett jó indulatukat megígérték és pártfogásukat felajánlották. Ennek következtében, jó remény fejében, előfizetés útján, négy részből álló karénekes könyvem első kiadása megjelent Lipcsében az 1859. évben, juniusban, még pedig az akkori nagy ágio miatt, nem csekély veszteséggel. Munkáim kidolgozásában követtem Schneider Fridrik, Schneider Ján., Becker C. F., Schártlichés dr. Volkmár s több zenetudósokat, s minekelőtte sajtó alá bocsátottam volna, mind a magam, mind a mások megnyugtatása végett, megvizsgáltattam valódi művés7ekkel, kik a világ leghíresebb zenetudósai; és épen az egyházi zenészet legfőbb apostolai közt foglalnak helyet; kik tehát nemcsak bírálni, vizsgálni, Ítélni, hanem dolgozni is tudnak. E jeles bírálóknak, négy részből álló karénekes könyvemről kiadott bizonyítványai a következők : *) Debreceni kántor és orgonista Nagy Károly úr részére, ezennel örömmel adok bizonyítványt arról, hogy ő a németországi protestáns templomokban előforduló karénekek (Chorále) mintájára, a magyarországi protest. templomok számára 166 karéneket, a közbejátékokkal együtt nagy gonddal szerkesztett össze ; és az azok mellé készített öszhangzat (Harmonie) a templomi szertartásnak tökéletesen megfelelő. Minthogy pedig az énekhangzatokat (Melodie) — bár azokban néhol erős (vagy nehéz) hangzású menetek fordulnak elő — úgy kellett felvennie, a mint azokat találta: ennélfogva ezen körülmény az öszhangzat szerkesztését mé® inkább nehezitc ; mely azonban szerencsésen megoldatott. — Én tehát méltányosnak találom, hogy ezen karénekek Magyarország minden protestáns községeiben felvétethessenek. Egyszersmind az általa gyűjtött 30 temetési éneket, valamint 26 nagyobb temp'omi és ha'otti karéneket (Motetten) — melyek közül többek az ő saját szerzeményei — igen is ajánlásra méltónak találom. Nem kevésbbé dicséretet érdemlő 93 darab orgona szerzemény gyűjteménye, melyek záradékokat (Cadenzen) s úgy rövidebb mint hosszadb előjátékokat tartalmaznak s melyek közül 31 az ő saját szerzeménye, a többiek szerzői pedig lelkiismeretesen meg vannalc nevezve. Ezen orgona szerzemények a nagyobb és nehezebb előjátékokrai előkészületre nézve legjobb eszközül szolgálhatnak s mindenütt ajánlhatók. Bécs, október 28. 1858. Sechter Simon, cs. kir. első udvari orgonista s a zene conservatoriumban az öszhangzat professora. (P. II.) Nagy Károly úr szerzeményeinek rövid átnézése után, a fentebbi bizonyítványt, az igazsághoz képest ajánlólag megerősítem. Drezda, nov. i-én 1858. Schneider János, szász kir. evang. udvari orgonista. (P. H.) Nagy Károly úr szerzeményeinek megtekintése után Sechter és Schneider udvari orgonista urak véleményét és Ítéletét teljesen osztom. Drezda, nov. 2. 1858. Ottó Gyula Ernő, kántor és zene-igazgató a három evangel. főtemplomban. (P. H.) Nagy Károly úr szerzeményei áttekintése után, udvari orgonista Sechter úr Ítéletét teljesen osztom. — Berlin, nov. 3-án 1858. Dr. A. B. Marx, zene-professor s zene-igazgató az itteni egyetemben. (P. Pl.) *) A bizonyítványok tér szőke miatt, csak fordításban közöltetnek, Szerk.