Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

reális kijelentés! fogalomnak a szükségességét s a valódi csudának a lehetőségét elismerték. Azonban a hittan és bölcsészet közötti viszonyt nem fogták fel világosan, s oly vallásbölcsészetet állítanak fel, mely lényegileg a keresztycnségnek a bölcsészete legyen, azonban — ha a kereszt)'énség lényegét helyesen határozzuk meg — nem létezik a hittan mellett, hanem csakis maga a hittan képes arra, a mit közönségesen a vallásbölcsészetnek tulajdonítanak. Mert az Írásnak, hitvallásoknak és vallásos tapasztalatnak konkrét közvetítései nélkül ama vallásbölcsészeti tételek elvont schémák maradnak. A spekulatív tbeismusnak bölcsészeti alapjával azon theologusok is megegyeznek, kik általában véve rationalistikus nézeteknek hódolnak, azonban a keresz tyénség sajátképi alapeszméihez, sokkal inkább közelednek. Ide tartozik Rückert, ki a keresztyénség ethikai szellemébe igyekszik hatolni és SchenJcel, kinek »Christl Dogmatik von Standpunkte, des Ge\vissens« 1858 — 1859. című mű'e hasonlóan középhelyet foglal el rationalismus és supranaturalismus között Legjelentékenyebb műve »A protestántismus lényege« 2. kiad. 1862, melynek alapgondolata »a lelkiismeret alaptételén nyugvó S'/abadjev. községi öntudat* elvének keresztülvitelében áll.*) A modern rationalismus megteremtette 1865. a munkás »Protestáns egylet et l

l

), melynek főköz'önye a berlini WebsJcy-féle » Ktrch enzeüutig,« vezérei pedig SoJienkel, Bluntschli és mások vollak. Annak főjelszava a prot. hit- és lelkiismereti szabadságnak az egyesben s a gyülekezetben való teljes keresztülvitelében, továbbá a >prot. egyháznak az ev. szabadság szellemében és korunk összes művelődésében összhangzásban való megújulásában* áll, s a keresztyénség főcélját az emberiség erkölcsi átalakítását látja, ép az^t elvileg elveti a hitvallásokat, sőt a nyilvános érvényű dogmát is, még pedig úgy, hogy kiki telje en szabad a dogma felfogásában, hacsak keresztyénségéről, mint erkölcsi és közösségi elvről tesz bizonyságot. Ép azért zászlaja alatt egyesít supranaturalistákat, mint Baumgarten, továbbá bármely rendű rationalistákat, sőt határozott pantheistákat is. Hogy a protestáns egylet ezen hittani közönyösség és latitudinarismus mellett valami positiv eredményre nem juthat el, az világos, legfeljebb az egyház és állam közötti megkülönböztetés terén. Mindamellett abból, hogy a »prot.egylet* a prot. szabadság elveit annyira egyhangú'ag hangsúlyozza s korunk tagadó elemeivel szemben nem vonta s vonja meg kellőleg a határvonalat, még nem következik az, hogy StöcJcer receptje szerint e pártot elitéljük, sőt annak működését megbénítsuk. Mert tagjai közül sokan l

2

) igazi evangy. prot. keresztyének, s a berlini prot. egyházi lap jelenlegi derék szerkesztése alatt egészben véve sokkal mérsékeltebb és positivebb álláspontot, keresztyén érzelmet és ismeretet tanúsít, mint StöcJcer és conservativ dogmahívő pártjának összes lapjai ,

3

) századunk egyik legnagyobb és legvallásosabb theologusa Rothe is ezen párthoz tartozott, ki az egylet szellemi alkotójának mondható, s az ő és Schleiermacher követői máig sem haltak ki ezen pártból. S jellemzően mondja Hase: >Ezen egyleten belül hirdetfl

) Egyházjogi rendszerét lásd Kovács A. >Egyházjogtan* Budapest, (878. című művének 154. I„ továbbá v. ö. SchenJcel'. »Der deutsche Protestantenverein* 1868. című értekezését, és Schwarz—Kovács i. m. Ó13 s köv. í., különösen az apológiát dr. lloffmann generalsup. ellen a ói9 s köv. 1. 12

) P. o. Zittel, Ziegler, Schröder, Lipsius Websky, Werner stb. ,s

) Példa rá Baumgarten, VYelhausen s újabban Bender tanárok esete. *) Lásd Rückert és Schenkel jellemzését Schwarz—Kovács i. m. 563 s köv. 1. helte Rothe az új evangyéliumot, melynek le kell győznie a világot azáltal, hogy annak jogos törekvéseit elfogadja, s értékesíthette Baumgarten népszetű alakban a maga küzdő lutherismusát.« A prot.-egylet a reformatió alaptételét, melyszerint az üdv egyedül, a Krisztusban, s az üdvözítő egyedül az Írásból ismerhető meg, ismételten vallotta, s ha a reformatiónák ezen alaptételét theol. szabadsággal fejti ki, úgy esetleges tévedései dacára is teljes prot. létjogosultsággal bír. A konservativ körök által római módon anathematizált theol. és egyházi szabadelvű párt egyezik az egész prote^tantismussal abban, hogy elismeri a reformátorok a'aptételét a Krisztusban való üdvről s az írásról, mint a Krisztus ismeretének egyedüli forrásáról és normájáról ; hogy szabad tetszésére bízza az egyesnek ezen ismeret formulázását, kerüli a polémiát a hagyományos egyházi tan ellen az egyházi beszéd s az ev. oktatás terén s végül egyesült erővel munkálkodik a jelenkor egyházi és erkölcsi feladatának megoldásán. I

4

) Helytelen tehát az a vádiskodás, me'ylyel bizonyos prot. körök e derék és tevékeny egylet iránt maguknak tetszelegnek, mert az őskerésztyénség s általában az egyházi tan tisztább felfogását ezen irány hangsu'yozza leginkább. Egy Lipsius. Hilgenfeld, Hausrath és másoknak sokat köszön úgy a történelmi mint az írásmagyarázati tudomány. Mert hiszen az nem evangyélíumi tan, nem befejezett valami, hanem épen napjainkban termékeny és teljesen üdvös átalakító folyamatban van, s e folyamatot meggátolni akarni Stöcker s az orthodoxia módjára vétkezést jelent az atyák szelleme s a keresztyénség jövője iránt! Befolyása alatt áll napjainkban a jénai, heidelhergi, strassburgi, kiéli s részben a zürichi, berni s bécsi theol. fakultás. 1

5

) (Eolyt. köv.) Dr. Szlávik Mátyás. KÖNYVISMERTETÉS. (A szerzőtől, id. Szotyori Nagy Károlytól.) I. A magyarországi ev. reform, egyházak számára irt és először az 1859-ik évben négy részben megjelent karénekes könyvem harmadik változatlan kiadásban L'pcsében épen most kerülvén ki sajtó alól, a folyó 1887-dik évi január 15-dik napjától fogva nálam Debrecenben kapható lesz a régi árak mellett. Tartalma: I-ső rész : 94 elő-, utójátékok és záradékok. Ára 1 frt 60 krajcár. Il dik rész: 166 karének (choral) és néphymnus; négyes hangzatra (vagyis négyszólamú vegyes énekkarra), orgonára vagy zongorára, choralis közbejátékokkal egyaránt használhatólag felvéve. Ara 2 forint 50 kr. III-dik rész : 30 közönséges halotti ének négyes I bangzatra. Ára 60 kr. IV-dik rész : 26 nagyobbszerű templomi és halotti karének, kétnemű (u. m. vegyes és férfi) énekkarra Ára 1 forint 50 kr. A négy rész együtt 5 frt 25 kr. Jegyzet: Az I-ső és IV-dik részt más vallásfelekezetek is használhatják. 14

) A legközelebb Weimárban megalakult »Protestáns missziói egylet* s annak évenként erősen látogatott értekezletei tanuságul szolgálhatnak állításunk beigazolására. i:

') Hatalmas örganumai e modern szabadelvű prot. iránynak még a Hilgenfeld által 1858 óta szerkesztett »Zeitschrift für wissenschaftlichen Theologie* s a Hase, Lipsius, PJleiderer és Schrader 1 által 1875 óf

a jelesen szerkesztett : »Jalirbucher für prot. Theologie* ; ! továbbá a lejdai egyetem, irod. társulatnak évkönyvei és kiadványai, i melyeken oly kitűnőségek dolgoznak, mint Holsten, Thiele, Kimen, Rauwenhoff, Hofstedé de Grot Péter, Scholten stb.