Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-25 / 52. szám

30 nap közbevetésével határozatilag előre kitűzendő és kihirdendő közgyűlésben állapítja meg. De mindezen indokaim csakis a rögtönzött, mindenki által előre meg nem fontolt és meg nem fontolhatott tárgyalásra és esetleges határozatra vonatko/nak. Vannak a dolog természetéből folyó, mélyebbreható indokaim is, melyek kétségtelenné teszik, hogy ezen indítvány tárgyalása és elfogadása a kérdés jogi oldalának teljes mellőzésével történt és nemcsak az erőszakosság bélyegét hordja magán a törvényesség leple alatt, hanem valóságos jogsérelem, és mint ilyen törvénytelen eljárársa vall. Ezen indokaimat hangsúlyoztam is a gyűlésben, de a kérdés teljes mevilágosítast csak az esetben nyerhetett volna, ha a község főjegyzői hivatalától bírt százados okmányok rögtön bemutathatok és áttanul mányozhatók lettek volna. De ez természetesen az idő rövidsége és a kérdés fontossága miatt lehetetlen volt, a mit készséggel elismerek a község főjegyzői hivatalának mentségére. Azóta azonban a község levéltárában e kérdésre vonatkozó minden okmány kész szívességgel felmutattatván előttem, tiltakozásom és óvásom indokait a kérdés jogi szempontjából a következőkben folytatom. 3. Az előirányzatban használt » segély « kifejezés hibás, és nem felel meg a tényállásnak. Valószínűleg ez vezette tévútra az indítványozókat. Nem segélyről van itten szó, a mire az 1868-ik évi 53. t. cz. 23. §-a vagy a hivatolt magy. kir belügyminisztertumi szabályrendelet alkalmazható lenne, hanem a község által az egyházakkal, mind a foktői róm. kath. mind a foktői ev. ref. egyházzal, illetve ezeknek hivatalnokaival szemben elválalt kötelezettségről, melynek jogi kötelező természete Foktő község levéltárában levő hivatalos okmányokból kétségtelenül kiviláglik, eredete pedig a messze múltban gyökeredzik. Ugyanis, Foktő községe a vallásüldözés lezajlása után, nevezetesen 1781-ik év október 25-én kiadott »tiirelmi rendelet« után, továbbá itt helyben a róm. kath. egyház megalakulása után, a mi ezen időt két évtizeddel előzte meg, a békében élő két felekezettel abban egyezett meg, hogy mind a két felekezet papjai, tanítói, syndikusai, illetőleg gondnokai, és harangozói egyenesen a községtől és pedig jó részben terményben kapják fizetésük egy részét. Igy állott elő a községi deputatum, melynek mind a két egyházra nézve jogi eredete és természete van. Nem tartozhatik indokolásom keretébe, hogy minden erre vonatkozó, a község levéltárában levő okmány számára hivatkozzam; elég a ténynek felemlítése ama hozzáadással, hogy a netaláni vizsgálat elrendelése esetében mindakét egyház hivatalnokainak bélyeges nyugtái a község levéltárában évről-évre összegyűjtve megtalálhatók és felülvizsgálhatók. Időnek multával a községnek ezen kötelezettsége magára a községre elviselhetetlen terhet rótt, a mennyiben az egyházak szaporodó szükségleteik kielégítését a községi pénztártól várták és és tényleg kapták. A ref. egyház 1870-ik évben a lelkész 1, a tanító 2, a harangzó 1, a gondnok 4 nyugtájára 492 frt 55 krt kapott. A róm. kath. egyház még ennél is többet vett évenként igénybe, a mit mutat a község és az ev. ref. egyház között történt leszámolás, melynek az volt az eredménye, hogy a ref. egyház a kamatokon kívül 1305 frt követelést formált a község ellen és azt tényleg meg is kapta. Mind ez oda érlelte a dolgot, hogy a község és a két egyház között újabb egyesség jött létre, 1872. junius 22-én tartott képviselő-testületi közgyűlésben, melynek eredeti jegyzőkönyve Foktő község levéltárában szintén feltalálható. E szerint a község arra kötelezte magát, hogy a két egyház hivatalnokainak fizetési pótlékul 800 frtot 4 öl fát és 400 kéve rőzsét ád ezentúl évenként ; ebbő a ref. lelkész depútatum címen 163 frt 52 kr, a rektor 122 frt 46 krt, a tanító 28 frtot, a gondnok 10 frt 50 krt, és 68 frt 83 krt húz és húzott azóta folytonosan. Ez a régi kötelezettség megváltása volt. Miután az érintett indítvány, a törvényesség leple alatt, de valójában a jogfejlődés és a deputatum természetének teljesen nem ismerésével a létező békés viszonyt felforgatni szándékozott és azt részben már fel is forgatta, határozattá emelése által pedig a jogviszonyt megzavarta : indokolásom alapján kérvényezem : a) hogy az 1887 ik évi szept 22-én Foktőn tartott községi képviselő-testületi közgyűlés azon határozata, hogy — a hibásan községi segélynek nevezett, de tényleg deputátum természetével bíró — 862 frt a községben levő iskolás gyermekek számaránya szerint osztassék fel, semmisíttessék meg; b) hogy a régi jog és gyakorlat alapján, a felekezeteknek nyújtandó összeg, a községi költségvetési előirányozatban ne összegezve, hanem egyenként soroltassék elő, miután az nem változó segély, hanem külön-külön kötelezettség az egyes felekezetek iránt ; c) hogy ha a község ezután bármikor, törvényes képviselő-testületi gyűlésében arra határozná magát, hogy a kebelében levő felekezeteknek segélyt ád, mondassék ki, hogy az a létező belügyminiszteri rendeletek alapvagy az ezentúl hozandók szellemében aránylagosan megosztandó, de a mult intézkedései, egyességek és szerződések alapján jogi természetűekké válván és conventió csorbítás nélkül meg nem változtatható deputatummá fejlődvén, ezúttal és ezentúl érintetlenül hagyandók. •— Foktő, 1887. szept. 30. — Feleld József, ref. lelkész.« Ezen fellebbezésemre a megye rendes bizottsági közgyűlése a következő végzést hozta : »Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún vármegyének Budapesten, 1887. évi november hó 28-ik napján tartott rendes bizottsági közgyűlésén 1073. k. gy. 887. sz. Olvastatott az állandó választmány véleménye Foktő községnek a központi számvevő tisztség által megvizsgált 1888. évi rendes költségvetéséről. Végzés. A községi képviselő-testületnek azon határozata, a melyben az eddigi fenálló abbeli gyakorlattol éltérőleg, hogy a költségvetés 16-ik és 17-ik tételei alatt a felekezetek egyházi és iskolai segélye címén előirányzott 862 frt két egyenlő részben a róm. kath. és ev. ref. felekezetek között felosztassák, jövőben a községben levő összes felekezetek tanköteles gyermekeinek számaránya szerint rendeli fe'osztani: Feleld József ref. lelkész által beadott fellebbezés a költségvetést lényileg nem érinti, felülvizsgáltatván, a felebbe.ett Icözségi határozat a fellebbezés figyelembe vételével, megsemmisíttetik, és az előirányzott segélynek felosztására vonatkozó régi gyakorlatnak fentartása úgy ezen alkalommal mint a jövőre nézve, míg a jelenleg a fenálló viszonyok lényegileg és kölcsönösen meg nem változtatnak, ezennel elrendeltetik, mert ezen felekezeli segély mikénti felosztására vonatkozó indítvány jóllehet, hogy a költségvetéssel szoros összefüggésben áll, mindazon által, tekintve azon fontos jellegét, melylyel a községben lakó felekezetek egymásközötti békés, együttélésére befolyással bír, s így bővebb meggondolást igényelt volna, az 1886. évi XXII. t. c. 56. §-ában előirt alakiságnál fogva legalább 24 órával előbb bejelentendő s a tárgysorozatban a községi képviselő-testület tagjaival közlendő lett volna. Feloldandó volt a községi határozat továbbá azért is, mert a hivatolt törvény 112. §-ában előirt azon for-