Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

adó, az egyházunkban eddig szintén szokatlan, pontos kezelési formákba van beöntve s a berendezés nehézségei teljesen le vannak győzve, úgy hogy ezentúl már csak a fenntartás folytonosságára van szükség. És e jelentésünkhöz örömmel és papságunk iránt kifejezett tisztelettel csatoljuk azon nyilatkozatunkat, hogy e nagy munka sokkal kevesebb akadályba ütközött, mint a mennyire a debreceni zsinaton még a legvérmesebb remenyűek is számítottak. Elég annyit mondanunk, hogy az eredmény létrejött csupán egy panasz esettel, de egyetlenegy büntetés nélkül, a mi egyházunk derék papságának és esperesi karának igen nagy díszéül szolgál.« A Jordán-alapítvány ügyére vonatkozó jelentés lényege ez : Az alapítvány ügyei most már teljesen rendezve vannak. Az ingó és ingatlan birtokok eladva s a bejött pénzek a Közalap birtokában vannak. Az alapítvány tiszta vagyona 121.132 frt 82 kr, melybe bele van számítva az özvegy életére biztosított 40 ezer frt is. Az alapítvány, miután jogi és pénzügyi tekintetben teljesen tisztázva van, jövő évtől kezdve minden jövedelmével a Közalap céljaira gyümölcsöztethető. A Konvent a jelentést tudomásul vette, noha az az ellenőrző bizottságnak szabályszerű tárgyalásán nem ment keresztül, minthogy az ellenőrző bizottság az elnök távolléte miatt nem ülésezhetett. A Jordán István arcképének, melyet az özvegy a Közalapnak fölajánlott, alkalmas hely engedésére a budapesti egyháztanács elnökileg fölkéretni határoztatott. A Végrehajtó Bizottságnak több rendbeli és fontos indítványai élénk érdeklődés mellett tárgyaltattak. Első indítványa az volt, hogy a Konvent jövőre ne az év végső, hanem első negyedében ülésezzék, mert a közalapi pénzkezelésre, a jövedelmek beszolgáltatására és elszámolására nézve ez sokkal alkalmasabb idő volna ; a konventi gyűlések idejéül legalkalmasabb idő volna február közepétől március közepéig terjedő időszak. — Kun Bertalan ebben az alsóbb egyházi hatóságok gyűlési idejének, továbbá az egyházi esperesi látogatások időszakának megváltoztatását látja, s ezért ellenzi az indítványt. Szász Károly kimerítően indokolja a javaslatot, elmondván, hogy miután az egyházkerületek többsége különben is részint már megváloztatta a gyűlésezés idejét, részint most szándékozik ezt tenni, a Végrehajtó Bizottság javaslatát ezen tekintetek is ajánlják. Mocsáry L. az egyházi (közalapi) évnek a polgári évvel való egyeztetése szempontjából pártolja a javaslatot, valamint Filó L. is, csak az átmeneti intézkedésekről ne feledkezzék meg a Konvent. A gyűlés a Végrehajtó Bizottság javaslatát elfogadván kimondja, hogy a Konvent ülései ezután a felhozott indokoknál fogva február vagy március hónapban tartatnak;

a jövő 1888-ik évben nem lesz a Konventnek rendes gyűlése, valamint a Közalapból sem lesz segély osztás az 1889 iki gyűlésig. A Végrehajtó Bizottság második indítványa a Köza'ap jövedeimeiből megtakarított 32 ezer forint hová fordítására vonatkozott, javasolván, hogy ez összeg az időközi kamatokkal együtt a Jordán-alap azon negyven ezer forintnyi hiányának kipótlására fordíttassák, melyet egyesség szerint a Jordán özvegyének kellett kifizetni. Az indítvány általános helyesléssel találkozott, csak arra nézve merültek fel nézet-eltérések, hogy mi történjék most már azon 40 ezer forint biztosítással, melyet e hiány pótlása céljából a Konvent a Jordán özvegye életére kö tött. Liikő a biztosítási járulék fizetésének egyszerű megszüntetését indítványozta, mit Kovács A. a károsodás szempontjából ellenzett s azt javasolta, hogy még az idei 3-ik évi járulék is fizettessék be, mert ekkor a befizetett összeg egyharmadát vissza lehet kapni, különben semmit. Szász K. is ily értelemben nyilatkozik. Végre a többség Szilágyi D. indítványára kimondotta, hogy az egész biztosítási ügy lebonyolításával a konventi elnökség bízassék meg a Végrehajtó Bizottsággal együtt. Fontos indítványa volt a Végrehajtó Bizottságnak a közalapi pénzek egyházmegyei kezelésére nézve a következő : »Az országos Közalap Végrehajtó Bizottsága lehetségesnek találja a kezelési szabályzat 37-ik § ának módosítását oly képen, hogy az egyházmegyei közgyűlés, az esperes egyenes kívánságára, jogosítva legyen mást bízni meg a Közalap körüli mindazon teendőkkel, melyeket a kezelési szabályok az esperesre ruháznak, de csak úgy, ha az összes teendők azon megbízottra ruháztatnak, az esperes teljes kizárásával, mert azon teendők természete a kétfelé osztást nem tűri. Ezen kezelési szabályoknak mindazon utasításai, melyek az esperesre vonatkoznak, azon megbízott egyént fogják illetni.* Az indítvány élénk vitát keltett, melyben Benkő, Csonka F., Kovács A. stb. vettek részt. Hangsúlyozták különösen azt, hogy a megosztott kezelés mind az espereseknek, mind a központi irodának még több bajt okozna, míg azon elv, hogy egy személy legyen a kezelésért felelős, minden tekintetben előnyösebb és pontosabb kezelést szül. Elmondatott, hogy most csupán 4—5 egyházmegyében van megosztott kezelés az esperes és a pénztárnok között s e néhány hely akármelyikében több kezelési baj és hátralék van, mint akármelyik más egyházmegyében. A Konvent többsége elfogadta a Végrehajtó Bizottság ezen indítványát is. A kezelési szabályok módosítása tárgyában a Végrehajtó Bizottság többsége következő indítványt tett: »A bevallásoknak és felszólamlásoknak változatlanul a kezelési szabályok szerint kell történni, mert ezek elrendezése a zsinati törvényen alapszik ; ellenben a behajtás módjára nézve nem találja szükségesnek szigorúan ragaszkodni azon kezelési szabályokhoz, melyek e tekintetben fennállanak, hanem megengedhetőnek véli, hogy az egyházak a családfőkre eső összegeket akár az egyházi adóval kivessek az illető családfőkre, akár közmunkával beszerezzék, akár közvetlenül a családfőktől szedjék; azonban az egyház vagyona és rendes bevétele megterheltetése nélkül.* A Bizottság kisebbségi véleménye az eddigi rendszer fenntartását javasolta. Az indítvány nagy és élénk vitát támaszott, melyben a többség javaslatát Szabó János indokolta, következőleg. Az országos Közalapra vonatkozó törvénynek végrehajtása főleg a nagyobb egyházakban sok nehézségbe ütközik. Ezekben a kezelési szabályzat oly visszatetszést szerzett, hogy azzal a visszatetszéssel saját egyházunkra való tekintetből számolnunk kell. Ehhez járult azon körülmény, hogy egyes elégedetlenek felhasználták az alkalmat más célok kivitelére, de a mely célok az egyháziassággal, az egyházi ügyek előhaladásával ellentétesek voltak. Bajos dolog, t. Konvent, az egyes kiváló eseteket felhozni, de az kétségtelen, hogy a nagyobb egyházak békéjét a közalapi szabályzat szigorú keresztülvitele nagy mértékben veszélyezteti (Úgy van 1) Ez a körülmény vitte az Egyházkerületek nagy részét •— de különösen a Tiszántúlit — arra a gondolatra, hogy a menynyiben lehetséges a Konvent által bizonyos könnyítést kellene megállapítani a kezelési szabályzatot illetőleg. A mult Konvent a végrehajtó bizottságot bizta meg javaslat készítésével. A javaslat most előttünk van. Én