Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

3500 frtot. Ez a rendkívüli segélyezés az 1887/88-ik évre szól s a netán fennmaradó összegeket nem csatolliajták vagyonukhoz, hanem tanszerekbeszerzésére tartoznak fordítani az illető iskolák. Általános beruházásokra csak négy intézetnek juttathat segélyt, mivel a törvényhozás e célra csak 40 ezer frtot bocsátott rendelkezésére, és pedig: a budapesti főgymnáziumnak 20 ezer, a zilahinak 4 ezer a szászvárosinak 6 ezer és a marmarosszigetinek 10 ezer frtot, melyek mind egyszer mindenkorra szóló segélyek. Végre a miniszter felhívja a Konventet, hogy a szerződések megkötésére minden intézettől külön képviselőket küldjön ki. — A Konvent az egész leiratot kiadta az iskolai és közjogi bizottságoknak, hogy ezek még a jelen gyűlés lefolyása alatt a szerződési és más javaslatokat elkészítsék. A kassai katonai iskolában eszközlendő vallástanítás ügyében gr. Byland-Rheidt közös hadügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi minisztérium utján az illető egyházkerület feliratára adott válaszában kijelenti, hogy a kassai katonai iskolába járó református növendékek vallási oktatásáról ő nem gondoskodhatik, mert az iskolába járó növendékek csekély száma (13) egy külön hitoktató alkalkalmazásával tetemes és kellőleg nem indokolható kiadást okozna az intézet budgetjének ; különben az odavaló görögkeleti növendékekkel is igy áll a dolog. A leirat tárgyalása élénk vitát keltett, melyben Filó, Ballagi, Fejes, György Endre és Szász D. vettek részt, nagyon eltérőleg ítélvén meg a leírat tagadó válaszát, némelyek azon politikai okot is motívumául magyarázván, hogy a közös hadügyminisztérium a magyar nyelven való tanítástól idegenkedik. Szász Domokos elmondá, hogy neki hasonló esete volt a nagyszebeni katona iskolával ; ott sem acfcartak hitoktatót fizetni, ott sem engedték meg, hogy a reform, ifjak nyilvános vizsgát tegyenek magyar nyelven a vallásból. Ugy intézkedstt tehát, hogy a nagy-szebeni lelkész érintkezésbe lépvén az intézet igazgatóságával, kieszközölte, hogy a reform, növendékek számára bizonyos órákat és termeket jelöltek ki, s a vallástanítás most magyar nyelven és nyilvános vizsgálattétel nélkül a lelkész által teljesíttetik. Ajánlja, hogy a Konvent Kassán is ezt a megoldást fogadja el. A Konvent ez értelemben azt határozta, hogy a tiszáninneni superintendentia is hasonló módon járjon el. *) *) A Konvent e határozata a vallástanítás ugy is rendezetlen ügyét egy lépéssel sem viszi előbb, sőt félni lehet, több tekintetben veszedelmes praecendenst alkot. Mert politikailag azon hibás lépést involválja a határozat, hogy a magyar reform, egyház mint ilyen önkényt lemond azon törvény adta jogáról, hogy a vallásoktatás nyelvét — a nemzetiségi törvény értelmében — maga szabja meg s hogy törvényes autonómiájából kifolyólag a rendes tárgynak tekintett vallástanból rendes nyilvános vizsgát tétethessen. Lám annak a pesti német egyháznak van erélye arra, hogy még magyar tannyelvű iskolában is németül tanítassa a vallást s annak az o?(í/inak szintén van bátorsága hozzá, hogy a magyar állam által fenntartott tanítóképezdében, államilag fizetett katekhetája által oláhul tanitassa a vallástant. Másik hibája a határozatnak az, hogy lemond azon teljesen indokolt s a magyar állam által is respektált törekvésről, hogy az állami intézetben alkalmazott hitoktatók az állam által honoráltassanak. Ha a magyar kormány a budai fi- és nőtanító-képezdében s a Ludovika Akadémiában stb maga fizeti a református kitoktatót : vájjon nem kellett volna megpróbálni a közös hadügy min isteriumnál is ugyanezt kieszközölni ! ? Az engedékenység nem mindig bölcseség. Hátha egyszer csak arra ébredünk föl, hogy látván a magyar kormány a református egyház lágyságát, azt fogja mondani : én sem fizetem ezentúl a református katekhetákat sehol, godoskodjék róluk maga a felekezet! Végre az sem egészen helyes dolog, liogy a szuperintendenciák csak úgy nolle velle ráparancsoljanak az illető lelkészekre: tanítsd a vallást az ily intézetekben. Kassán is, Szebenben is bizonyára más idegen intézet is lehet, hol a papnak vallásoktatást kell végezni: vájjon megbirja-e ezt a sok munkát a többi lelkészi teendője mellett ? Aztán még az is kérdésbe tehető : vájjon a lelkész kötelezhető-e fe'tétlenül oly munka-Ugyancsak a hátralékok rendjén olvastatott a vallásügyi miniszternek egy másik leirata, mely Konventünknek még a mult évben tett fölterjesztésére ad választ. A fölterjesztés arra kérte a minisztert, hogy novellaris törvény által intézkedjék azon nagyszámú vallási sérelmek megszüntetése végett melyeket az uralkodó egyház a mi egyházainkon napról-napra ejt. A minisztérium vá'asza a dolog érdeme elől célzatosan kitér s arra hívja fel a Konventet, hogy az egyes sérelmi eseteket mindig specifikálva terjeszsze fel (hisz eddig is így történtek a felterjesztések Referens) s hogy mindig nevezze meg, hogy a sértő felekezetnek melyik egyházmegyéjében fordult elő a sérelmes eset. A Konventre lehangolólag hatott e kitérő üres válasz s elhatározta, hogy érdemleges válaszért ismét felír a minisztériumhoz. Olvastatott a pénzügyminisztérium leirata az illetékegyenértéki adó tárgyában, mely kijelenti, hogy az ily természetű adó miatti végrehajtás az egyházban első sorban a kezelő gondnokon eszközlendő, s ha itt eredménytelen, csak akkor vezetendő a haszonélvező egyházi hivatalnok (pl. lelkész, tanító) ellen. A rendelet tudomásul vétetett. Olvastatott a külügyminisztériumnak a kultuszminisztérium utján közölt leirata, melyben a magyar prot. tanulók számára létező külföldi egyetemi stipendiumok jegyzékét közli a Konventtel. (A jegyzéket lásd e Lap f. évi 9-ik számában) A Konvent köszönettel vette tudomásul a jegyzéket, de mivel többek felszólalása után arról győződött meg, hogy a közlött névsor nem teljes, utasítja a theol. akadémiák igazgagatóságait, hogy a külföldi stipendiumok ügyét állandóan nyilvántartsák s a külföldi egyetemeken tanuló ifjak utján a többi stipendiumokról is tudomást szerezni igyekezzenek. Láng Károly andrásfalvi missziói lelkésznek s néhány hallgatójának az iránti folyamodványuk, hogy az erdélyi egyházkerület hatósága alól a tiszáninneni superintendentiáé alá helyeztessenek, Szász D. erdélyi püspök meggyőző felvilágosítása után, mint indokolatlan kérés, egyszerűen mellőztetett. A második napi ülés a jegyzőkönyv hitelesítése után, a Jeney Viktor halála által megüresedett konventi bírósági hely betöltésének elrendelésével kezdődött, melynek, amint az ülés végén enunciáltatott, az lőn eredménye, hogy dr. Kolozsvári Sándor 31 szavazatból 30-al konventi bíróvá választatott. Majd bejelentetett Szilágyi Sándor dunamelléki kerületi ügyésznek a konventi elnökséghez beadott levele, melynek azon fontos tartalma vala, hogy a pénzügyi bíróság egy konkrét eset alkalmából kimondotta, hogy az egyházi célokra szolgáló tőkék (1874. tc 3. §) tőkekamat-adó alá nem esnek. A fontos jelentés kedves tudo másul vétetett. Tárgysorozat rendjén a Közalap ügyei vétetvén fel, Beöthy Zsigmond, mint a Végrehajtó Bízott-ág elnöke, bemutatja a bizottság nagyterjedelmű jelentését, melyet Kovács Albert bizottsági jegyző szerkesz'ett és referált. A nagy gonddal készített jelentés azon örvendetes tudósítással kezdte, hogy a közalap adó berendezése teljesen be van fejezve, minden egyes családfőnek, egyháznak, és egyházmegyének fizetési kötelezettsége meg van állapítva és tisztába van hozva; az espereseknek minden számadása és egyéb okmánya teljesen rendben van, pontos és hibátlan »Egy szóval az új és szokatlan többletre, mely, mint a középiskolai katekhetaság, magában is egy egész külön hivatallal fölérő teendőt involvál ? Bizony sajnálni lehet, hogy a Konvent e sok oldalú és kényes természetű kérdésen oly könynyen átsiklott. Referens.