Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

beszédét : feláll e méltóságos s fényes gyülekezetben a fogoly, gyenge szavú szónok s úgy beszél, hogy mint sz. Lukács irja ^megrettent vala s félbeszakittatja beszédét s igy küldi el maga elől: Most eredj el... majd hivatlak.« (Cselek. 24. 25.). Szent Péter apostol bizonyára nem lehetett valami jeles katona; mert a Malkus feje közepét irányozván, a fülét találta. Sőt sz. János eléadásából aligha az nem jön ki, hogy mig csak a fíilét elejtette is, sokat vagdalt felé (Ján. XVIII. 10.). Ámde a lelkiekben semmivel sem volt alábbvaló vitéz sz. Pálnál. Eléggé bizonyítja ezt csak a mai szent lecke is, melyben olvassuk, hogy az első piinköstben e két élű fegyvervei 3 ezer ember szivét sebesíté meg, kik midőn az ő prédikációjára ily üdvös kérdést támasztottak volna Péter s a többi apostolok előtt: Mit ctelelcedjünk, atyámfiai férfiak ? ily választ vőnek sz. Pétertől: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevébe, a bűnök bocsánatjár a és veszitek a sz. lélek ajándékát« — s következik a szövegszerű felosztás. Már is terjedelmessé vált cikkünket nem lehet a bővebb idézetekkel még szélesbiteníink, meg lévén győződve, hogy az itt adottakból is eléggé kitűnik a nagy külömbség, mely az irályra nézve is létezik Gombási s az újabb prédikáció irók munkáiban. Nagy tévedés azt hinni, hogy népünk megérti azt a stilust, a milyenben a legtöbb újabb prédikációkban beszélünk hozzá. A kik ezt hiszik, azok soha sem jártak utána: szült-e s mi hatást szült templomi működésük? Még kevésbé hihető, hogy az ilyenek tanulmányoznák népünk beszéd- s gondolkodás-módját. Pedig amaz a papigond, emez utóbbi meg a jó népszerű prédikáció Írásának elengedhetlen követelménye. A mi falusi népünknek megvan a maga szokott eledele, hiába adnánk neki kis kanállal enni szokott csemegéket; úgy lelki eledelül is más nemű táplálék kell neki: Gombási fűszeres, eredeti zamatú beszédei. Hiába tálalod fel Lang Henrik nyalánkságait, az Ev. Lelkészi Tár s Prot. Pap spenótját, egy egész »Egyházi évkör«-ből nem tud kihalászni annyit, mint Gombási egyetlen beszédéből. (Vége köv.) Szentkuthy Károly. BELFÖLD. A református Konvent gyűlése. Egyházunk Konventje f. hó 19-én d. e. 10 órakor kezdte meg tanácskozásait Kun Bertalan püspök és báró Vay Miklós főgondnok kettős elnöklete alatt a budapesti egyház tanács-termében. A rendes tagok csaknem kivétel nélkül mindnyájan megjelentek, nevezetesen : a dunamelléki egyházkerületből Szász Károly püspök, gróf Tisza Lajos főgondnok (kit az első napokon való ülésekről másnemű elfoglaltsága tartott vissza), Baksay Sándor, Filó Lajos, Szilády Áron egyházi és Ballagi Mór, Kerkapoly Károly, Szilágyi Dezső, világi képviselők. Dunántulról Pap Gábor püspök, Chernel Ferdinánd (mint Tisza K. főgondnok helyettese), Csonka Ferenc, Körmendy Sándor egyházi és Beöthy Zsigmond, Véghelyi Dezső világi képviselők ; Tiszáninnenről Kun Bertalan püspök, br. Vay Miklós főgondnok, Fejes István, Makay D. egyházi és Lükő Géza, Mocsáry Lajos világi képviselők ; Tiszántúlról Révész Bálint püspök, Vályi János főgondnok, Szabó János, Széli Kálmán, Szeremley József, Tóth Sámuel egyházi, és gróf Dégenfeld József, György Endre, gróf Ráday Gedeon, dr. Tisza István világi képviselők; Erdélyből: Szász Domokos püspök, báró Kemény Gábor főgondnok, Benkő János, dr. Kovács Ödön, Szász Gerő egyházi és báró Bánfify Miklós, dr. Kolozsvári Sándor, Szász Béla világi képviselők. Kun Bertalan püspök gyönyörű alkalmi imája után báró Vay Miklós következő rövid üdvözlettel nyitotta meg az első napi ülést: »Nm. és ft. Konvent 1 Engedjék meg, hogy szivem örömét fejezhessem ki a felett, hogy ily szép számmal összegyültünk; egyszersmind engedjék meg azt is, hogy előre kikérjem elnézésüket azon testi és lelki gyöngeségeim irányában, a melyeket bár mélyen érezek, de mégis megjelentem a Konvent kebelében. Megjelenésemet kötelesség érzetem parancsolja, melyet az utolsó percig fenntartok. (Ált. éljenzés). Nem kivánom t. Konventet hosszas előterjesztéssel fárasztani. Mindazon tárgyak, melyeket a mult Konvent (kiadott, előkészíttettek s azokról a jegyzői hivatal fogja megtenni előterjesztését. Annálfogva nincs egyébb hátra, mint elnöktársam támogatását kikérve, mindnyájuk kegyes segélyeért esedeznem (Éljenzés).« Tóth Sámuel jegyző felolvasván a konventi tagok névsorát, azok a fenntebb közölt számban igazoltattak. Az előre elkészített tárgysorozat felolvastatván, a hátralék-jegyzék (skontro) során több rendbeli intézkedés és határozat hozatott. A mult Konventen azon célból kiküldött bízottság, hogy Fejes István képviselő akkor tett indítványa értelmében a közalap törvényszerű rendeltetései között bizonyos kulcs szerint megállapítsa a segélyezés arányát, az indítványt tevő képviselő felszólalására az iránt nyert utasítást, hogy munkálatát még a gyűlés folyama alatt beterjessze. A bizottság összehívásával Beöthy Zs. bízatott meg. A presbyteri szövetségnek jövő évben Londonban tartandó nagy gyűlésére hazai egyházunk képviselése is kívánatosnak találtatván, a Konvent a képviselők küldését elhatározta s a javaslatba hozott küldöttekre nézve (Balogh F. Csiky L. Ballagi M. Filó L.. György E. és Szilágyi D.). a jelenvolt három kijelölt óhajtására kimondotta, hogy a képviselők az elnökség felszólítására s illetőleg önkéntes ajánlkozás utján fognak elküldetni. A szövetségbe való testületi belépés kérdésében még e gyűlés folyamán fog határozat hozatni. A házassági törvényszékek felállítása ügyében még a zsinaton felmerült s onnan a Konventhez áttett Kovács Antal-féle indítvány elintézve még máig sem lévén, a gyűlés Szász Károly javaslatára kimondotta, hogy ez ügy a közjogi bizottságnak adassék ki, mely munkálatát a jövő Konventre lesz köteles beterjeszteni. S minthogy ez egyetemes érdekű kérdésben az evangélikusokkal való közös eljárás felette kívánatos volna, Beöthy Zs. indítványa értelmében Filó Lajos pártoló felszólalására kimondatott, hogy a bizottság már előre lépjen érintkezésbe az ág evang. testvérekkel s készítse elő az együttes fellépést. A hátralékok felhalmozódásának jövőre való meggátlása céljából a Konvent elhatározta, hogy az egyházi elnök, az elnöki ellátásra utalt nagyszámú ügyek elintézésére maga mellé az egyetem költségén segédet vegyen fel. A középiskolák államsegélye ügyében kelt intézvénye Trefort közoktatásügyi miniszternek tudatja a Konventtel, hogy a középiskolai törvény 47 §-sa alapján addig is, mig a szerződés végleg megköttetik, a következő intézeteknek utalványozott segélyt: a zilahi gymnáziumnak 5500 frt, a szászvárosinak 5000 frt, a sepsiszentgyörgyinek 3500 frt, a csurgóinak 4000 frt és a miskolcinak