Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-16 / 42. szám

mormolják a betanított német imákat s éneklik a német egyházi énekeket. Most Szádéról veszszük a hírt, hogy egyszerre harminckét családfő hagyta el a reformalt egyházat s tette le a baptista hitvallást. Az új »keresztelt keresztyének®, mint magukat nevezik, mindjárt folyamodtak Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy őket a ref egyháznak fizetendő adó alól mentse fel. A miniszter nem teljesítette e kérelmet, de utasította Pestmegye közönségét, hogy velők a nazarénusok irányában követendő eljárást szabályozó rendelet értelmében járjon el. — Gyantán, mint a N—t újságolja, a baptisták oly nagy számban vannak, hogy volt alkalom, amikor 50 — 60 baptista gyűlt egybe imádkozni. Egy ilyen alkalommal a robogányi csendőrörs meglepte őket s megtiltva az összejövetelt, felkisérte őket a községházára. Olt bevallották, hogy ők baptisták s semmit sem akartak, csak imádkozni. Miután azonban az a vád is felmerült ellenük, hogy ki akarják magukat mindennemű adókötelezettség alól vonni, a tenkei szolgabírósághoz s innen a/, alispánhoz került az ügy. A baptisták közül 25 öt fejenkint 15 forint pénzbüntetésre Ítéltek el, mire közülök többen az alispáni intézkedés ellen fellebbeztek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki ez ügyben most határozott és pedig úgy, hogy az alispán eljárását helyesnek és a panaszt, amelyben jüldöztetés és vallásgyakorlatban való háborgattatás miatt* kérnek közbelépést, figyelmenkívül hagyandónak találta. * Rövid hirek. A belügyminiszter a néhai gróf Karácsonyi Guido-féle 105 ezer frtos jótékony alapítvány folyó évi kamatjából, melyet több jótékony intézet Között szoktak megosztani, az országos prot. árvaháznak 200, a Tabita-nőegyletnek 150 frtot juttatott. — Győrmegye közönsége a legközelebbi megyegyűlésen a gyermekmenhelyek érdekében azon nagyfontosságú határozatot hozta, hogy a megye minden községe köteles már a legközelebbi évben nyári gyermek menkelyeket fölállítani és fönntartani. Az óvónők kiképzéséről a »Győrmegyei kisdedvédő-egyesü!et« fog gondoskodni olyformán, hogy a községek által kijelölendő nőket néhány heti kiképzésben részesíti. — Csolconay emlékünnepélyt rendez okt. 26-án Csurgón az ottani reform, főgymnázium tanári kara és tanuló ifjúsága, a mikor Csokonay V. Mihálynak, ki az intézetnek tanára volt, arcképét leplezik le, alkalmi óda és emlékbeszéd tartásával. * Gyászhír. Dr. Jenei Viktor kolozsvári egyetemi jogtanár, konventi képviselő, igazgató-tanácsos, a kolozsvári egyházmegye gondnoka stb. f. hó 8 án Budapesten, életének 47-ik, házasságának 17 ik évében kínos szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése f. hó 11-én Kolozsvártt ment végbe, hol a város színe-java, a tanintézetek, különböző testületek nagy számban jelentek meg végtisztességtételén. Koporsója fölött Szász Domokos püspök mondott megható imát és Kolozsvári Sándor tartott búcsúztatót az egyetemi tanári kar nevében. — Életrajzi adatait a »Kolozsvár« után a következőkben közöljük. Dr. Jenei Viktor, Jenei József, marosvásárhelyi reform, collegiumi pénztárnok és neje, Zudor Rákhel, tizedik és legkisebbik gyermeke, született Marosvásárhelyen, 1840-ben. A marosvásárhelyi ref. collegiumban végezte isko'áit, honnan a bécsi műegyetemre költözött, de egy év multán tanszakot változtatott, s a budapesti egyetem jogi tanfolyamát végezte és pedig, a nagyon népes család fejének halála után, egészen saját erejére utalva, utóbb mint a Szőnyi-intézet nevelője tartván fenn magát. Ez elfoglaltsága mellett szerzé meg jogtudori oklevelét s az erdélyi reform, főconsistorium 1867-ben székelyudvarhelyi jogtanárrá választá meg. A székelyudvarhelyi collegium működésébe dr. Jenei Viktor új életet öntött s pénzügyei rendezésében tevékeny részt vőn. Ugyanily szerepet játszott a társadalmi és politikai közélet mezején s mint a Deák-párt híve nem egy kemény harcot vivott az oltvidéki ellenzékkel. Egyik első í rendű tényező volt a br. Eötvös-féle »Népnevelési egyesület* udvarhelymegyei szervezésében. Az erdélyrészi ref. jogi tanfolyamok előbb Maros-Vásárhelytt központosításával, majd a kolozsvári királyi jogakadémia újra szervezése utáni megszüntetésével, dr. Jenei Viktor a törénelem és irodalom tanszékére helyeztetett Udvarhelyit, honnan aztán 1872-ben a kolozsvári újon alapított ludomány egyetem észjogi és encyclopaediai tanszékére'neveztetett ki. De még Udvarhelyit, Szentes Márton, Kolozsvár városi pénztárnok leányát vette nőül. Jeneit első sorban egyetemi tanári széke vette igénybe. Égyes jogi, s különösen egyházjogi és politikai kérdéseket fejtegetett folyóiratokban is és a napi sajtó terén, a »Protest. Közlöny* hasábjain is gyakran találkozánk nevével. Résztvett a jogakadémiák és az egyetemi oktatás ügyében a közoktatásügyi miniszter által egybehívott enqueten. Épp ily buzgó tevékenységet fejtett ki felekezetének egyházi és iskolai ügyeiben is. Mint az egyházkerületi igazgató tanács tagja, a kolozsvári egyháznak jogi tanácsosa, gondnoka, mint a házassági főtörvényszék bírája, a ref. conventnek, s a ref. collegiumnak anyagi ügyeit felülvizsgáló egyházkerületi bizottságnak egyik tagja, buzgón munkálkodott. Epen ily fáradhatlan buzgalmat fejtett ki, továbbá, Kolozsvár törvényhatósági, társadalmi és politikai közéletében. E sokoldalú tevékenységnek tulajdonítható, hogy ereje egy év óta megrendült s a legutóbbi időben rohamosan hanyatlott A legmérsékeltebben élt, de már évek óta rendes gyógyfolyamoknak volt kénytelen magát alávetni. Régibb keletű gyomor- és szívbajához utóbb általános ideg gyöngesége és izgosultsága is járult s Grácban oly súlyos ideg-baj verte le, hogy rövid hat heti halálvergődés után, rohamos szívszélhűdés vetett véget életének. * A Protestáns Irodalmi Társaság néhány aláírója alapítványát és évi járulékát beküldte a szerkesztőhöz, ki e pénzeket a hazai első takarékpénztárnál 54,027. számú könyvecskén azonnal elhelyezte. Alapítványt, 100 forintot, fizetett a kemenesalji ev. egyházmegye; évi járulékot fizettek: Antat Géza 5, Dávid Gyula 5, Józsa Zsigmond 5 és Z. Kiss Albert 5 forintot. Szerk. A budapest-budai ev„ reform, templom épitésére újabban következő adományok történtek. Perselypénz szeptember 4-től október 9-éig 12 forint 38 kr. Budapestről Fabrer Ferenc, Kajlár Juliánná, Kéky Imre és Szegedi András özvegye 50—50 krajcár. Baros István, Bartus, Demjén Sándor, Fóris János Özvegye, Hámorszky István, Ilegymegi Ferencné, Horváth Albert és Zsuzsánna, Hrazdil Péter, Nagy György és Pilisi Sándor 1 — 1 frt. Eördögh András, dr. Oláh Gyula és ( Szalag Sándorné 2—2 forint. Hajós Zsigmond 4 forint, Szilágyi Sándor 5 frt. Mechwarth András 10 frt. Temesvári első takarékpénztár 10 frt. — Összesen 59 forint 38 krajcár. Ezen és a hetedik közleményben kimutatott | összeggel 19.818 frt 6 kr van a p e. h. takarékpénztárban elhelyezve. — Budapesten 1887. évi okt. 12-én. — Szőts Albert, pénztárnok. Felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Szőts Farkas. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Dr. 35aJ.la.gri üvEór, DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.