Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-25 / 39. szám

plébánus, Lubicsek Izidor üdvözölte a püspököt, ki szívélyes szavakban köszönte meg a felekezetközi udvariasság e nyilvánulását. Gazdag ebéd után, mely a Kelecsényi családnál volt, lelkes hangulatban Zongor János főszolgabíró által kisérve, Lóthon át estére Pozbára értünk. A fogadtatás mindenütt ünnepélyes volt. Másnap Pozbát elhagyva, bandérium s lelkes hívektől a falun keresztül kisérve Besén, Pélen a hivatalos kötelmeknek eleget téve, Garan-Lökre érkeztünk. H. A magyar orsz. ref. egyházi közalap végrehajtó-bizottsága elnökének körlevele az esperesekhez és a püspöki egyházak első papjaihoz. Nagy tiszteletű Úr! Az egyházmegyéknek és erdélyi püspöki egyházaknak elég jelentékeny része az, mely az Egyházi Közalap iránt való kötelességét oly híven telsítette, hogy az elmúlt négy évről vagy épen semmi hátraléka nincs, vagy csak egészen jelentéktelen. Ezeknek kormányzói fogadják itt elismerésemet és köszönetemet. Ellenben nem csekély azon egyházmegyék száma sem, a melyeknek esperesei a hátralékokat megdöbbentő módon felszaporodni engedték. Ezen esperes urakkal szemben szándékom a legközelebbi conventtől a legerélyesebb intézkedéseket kérni; mert nem igazságos az, hogy a közterhet csak némelyek viseljék pontosan, de a jótétemények élvezéséhez a hanyagok is pontosan megjelenjenek, s amazok áldozatainak gyümölcsét leszedjék. Elismerem én, hogy a közalap-adó behajtása, a tőle elválaszthatatlan természetes munkán kívül, olykor melléknehézséggel is jár ; de eltekintve számos kisebb egyházmegyéktől, melyek kötelességöket híven teljesítették: ha oly népes és nagy kiterjedésű egyházmegyék, minők a vértesaljai, görgényi, marosi, felső-borsodi, külső-somogyi, mezőföldi stb. képesek az adót minden évben pontosan felszedni: akkor ez nem képez megoldhatatlan feladatot; s a hol ez nincs teljesítve, vagy épen feltűnően el van hanyagolva : ott a hiba a végrehajtásban van s nem a dolog természetében. Ebben annyival kevésbé lehet, mert a közalctp-adó oly csekély, hogy egyáltalában nem is nevezhető' tehernek. Hiszen a földtulajdonos évi földadójának egy napra eső részét fizeti ide, s kevesebbre mint egy hónapra eső részével örökre megválthatja magát és gyermekeit. Ekkora adót csak a rövidlátás nevezhet tehernek ; s a hátralékok felszaporodásának csak a végrehajtás elhanyagolásában lehet magyarázatát találni. De ha számosan vannak olyanok, kik első négy évi tartozásaikat teljesítették, annál kevesebb azok száma, a kik a már végéhez közelgető 1887-iki tartozásaik befizetését bár csak meg is kezdték volna. A folyó évben eddig befolyt mintegy 54 ezer forint, alig két ezer forint hiján, mind az első négy évi hátralákainak törlesztése, s a folyó évre történt befizetések, nyolc hónap alatt, nem mennek többre két ezer forintnál az egész országos egyházból. A tavasz óta, mintha elvágták volna a befizetéseket, még a legpontosabb egyházmegyék se küldenek semmit. A »kezelési szabályok* 31. §-a azon utasítást adja az esperesnek, hogy a pénz beszedését oly időben szorgalmazza, mikor a fizetés legkényelmesebb. Ilyennek kell tekintenem kétségen kívül a jelen időt, midőn az Isten bő aratással áldotta meg hazánk völgyeit s midőn legnagyobb részben földmíves népünk könnyebben kifizetheti ide járó, különben is jelentéktelen adóját. Ennélfogva egész tisztelettel, de komolyan felkérem Nagytiszteletű urat, hogy ezen levelem vétele után azonnal erélyes körlevélben tegye szigorú kötelességévé a kormányzása alatt álló lelkész uraknak és presbyteriumoknak, hogy szeptember és október hónapokban úgy a régi hátralákokat, mint a folyó 1887-iki járulékokat pontosan szedjék be. E körlevélben méltóztassék figyelmeztetni őket a » kezelési szabály* 11. §. h) pontjára, melyszerint »a mely gyülekezetek közalapi tartozásaiknak bármely kis részével hátralékban vannak, azok a közalapból nem segélyeztetnek.« E rendelkezés, mely a , zsinati törvényből vétetett át, eddig nem volt végrehajtható a kimutatások hiánya miatt, de már az idén és ezután mindig végre fog hajtatni. Továbbá a »kezelési szabály* 25. és 26. §§-aira, melyek szerint a presbyterium »anyagi felelő'sség terhe alatt« köteles a folyó évre kijegyzett követeléseket, mind a folyó évi járulékokat, mind a régi hátralékai, december i-ig fe's^edni s az esperesnek átadni ; különösen a hátralékok fel nem szedése miatt felelősségre fog vonatni. Végül nagyon komolyan felkérem Esperes urakat, hogy 1886-iki Fő-tabellájokat a Végrehajtó bizottság jegyzőjéhez haladéktalanul küldjék be. A mai nap még tizenötön vannak olyanok, a kiknek ez az ügye nincs rendben ; s bár közülök csak kettő olyan, a ki a jegyző úr háromszori sürgetésére is, egyáltalában nem küldött Fő-tabellát, de a többi is, hibásan kiállított Fő-tabelIáját a jegyző úrtól kiigazítás végett visszakapván, többé vissza nem küldötte. Ezen esperes urak jól fogják tudni, hogy a bizottsági jegyző úr minő erőfeszítéseket tett s minő rendkívüli munkát végzett azért, hogy az ő mulasztásaikat kipótolja, s Fő-tabelláikat, melyeknek már március hój napban itt kellett volna lenni, bár a végrehajtó bizottság üléseinek megkezdéséig beszerezze. A sürgetések sora ezen levelemmel ki van merítve ; de bizonyosokká te-I szem a Nt. urakat a felől, hogy a szeptember 26-ikán tartandó bizottsági gyűléstől kívánni fogom, hogy a mely egyházmegyéknek Fő-tabellája akkor nem lesz itt és nem lesz rendben : azokat általában hátralékosoknak tekintse és összes segély-kérvényeiket mellőzze. A Nt. urak nem menthetik magukat azzal, hogy a Fő-tabellát lehetetlen kiállítani a kezelési szabályoknak megfelelően, ezeknek complicáltsága miatt; mert mi az 50-nek lehetséges volt: az a többi 15-nek is lehetséges. Az eddig észlelt kiállítási hiányokból nem a kezelési szabályok complicáltsága tűnt ki, hanem azoknak nem ismerése és figyelmen kívül hagyása. Mindezeket szívére kötvén Nt. úrnak, teljes tisztelettel maradtam: Rév-Komáromban 1887. szept. 10-ikén Nagytiszteletű úrnak alázatos szolgája Beó'thy Zsigmond, a közalap végrehajtó-bizottságának elnöke. RÉGISÉGEK. Bornemisza Péter dunavidéki első református püspök élete és munkái. PÓTLÉK. (Folytatás.) így tanít Bornemisza az Úrvacsoráról, és jóllehet mindig azt írja, hogy a kenyér és bor jelenti a Krisztus testét és vérét, mégis kiérzik soraiból valami olyanféle gondolat, mintha a Krisztus testévé és vérévé lennének 78