Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-18 / 38. szám

* A budapesti egyetem jog- és államtudományi karánál megüresedett egyházjogi tanszékre a vallás- és közoktatási miniszter a napokban pályázatot hirdetett. Ezen tanszéknek, ha nyilvános rendes tanár fog rá kine­veztetni, évi fizetése 2500 frt, 400 frt lakpénzilletmény, szabályszerű tandíjosztalék s az első és második 10 évi és második IO évi szolgálat után külön-külön 315 forint fizetési pótlék leend; ha pedig nyilvános rendkívüli tanár neveztetik ki, évi fizetése 1500 frt, 300 frt lakpénzillet­mény és a szabályszerű tandíjosztalék élvezete biztosít­tatik. Az említett kar tanáraira vonatkozó általános fel­tételeken kívül köteles lesz a kinevezendő tanár minden tanév egyik felében a protest. és görög keleti egyházak jogát egy nagyobb speciál collegiumban előadni. A pályázók kötelezvék keresztlevelökkel, tudományos és tanítási képességöket igazoló okmányaikkal s életrajzi vázlattal felszerelt folyamodványukat a nevezett egyetem jog- és államtudományi karának dékánjához f. évi okt. io-ig benyújtani. * Urunk királyunk ő felsége itt időzése alatt több ízben nyilt alkalma prot. egyházunknak és papságunknak, hogy alattvalói hódolatukat és tántoríthatatlan hűségüket a trón és haza iránt kifejezzék. Nyitrán Geduly, Csák­tornyán Karsay, T.-Terebcsen Czékus püspökök vezették hódoló üdvözletre az evang. egyház küldöttségeit, melyek a felség részéről mindannyiszor a legszívélyesebb fogad­tatásban részesültek. A tiszáninneni egyházkerület hódo­latát egy közel 50 tagból álló díszes küldöttség fejezte ki, melynek vezetője és szónoka Kun Bertalan püspök volt. A sárospataki főiskola és a zempléni egyházmegye külön is képviseltették magukat. Déván Bartha Lajos esperes vezetése alatt tisztelgett a vajda-hunyad-zarándi ref. egyházmegye papsága. A szónokok üdvözlő beszédeire adott válaszaiban, király őfelsége ismételten kifejezte meg­győződését a felől, hogy »híveink hű támaszai a trónnak és a hazának* s a dévai tisztelgés alkalmával így vála­szólt: »Legyenek meggyőződve, hogy hű érzelmeiket a legbecsesebb ajándéknak tekintem s szívemből kívá­nom, hogy hittársaik a béke és haladás, valamint a test­véries egyetértés malasztjait megelégedéssel és boldogan élvezzék.« * Az oláhországi misszió köréből. Szász Domokos erdélyi püspök közelebbről Oláhországba ment s utazá­sának célja az volt, hogy a fonhatósága alatt álló romániai ref. misszió egyházközségeit egy esperességbe egyesítse, illetőleg azok között - egy új esperességet szervezzen, élükön a bukaresti egyházzal. E végből beutazta az egyes egyházközségeket, ez igazi kis magyar várakat az ide­genség közepette, s azok belügyeit is személyesen kí­vánta rendezni. A főpásztort lelkes ovációkkal fogadták az oláhországi magyar reformátusok, de annál durvább sértéssel illette az olah rendőrség, Sturdza miniszter ren­deletéből. Az általános feltűnést keltett esetet követke­zőleg beszéli el az »0. E.«: »Szász Domokos püspök Bodor Antal igazgató­tanácsi titkár kíséretében főpásztori körútra indult Ro­mániába. Első sorban Plojestet látogatta meg, hova Bodor titkár és Bartalus János bukaresti pap kíséretében érkezett meg. A pályaházban történt ünnepélyes fogad­tatás után a püspök elnöklete alatt egyháztanácsi ülés volt. Másnap délben Galacra utazott, honnan az általa megtartott egyházvizsgálat után Brailába ment. Itt a prefekt tudatta a püspökkel, hogy Sturdza miniszter távirati parancsára a rendőri hatóságoknak meg kell akadályozniok a püspököt, hogy a templomokat kivéve, nyilvános beszédeket tartson s hogy az iskolákat meg­látogassa. — A püspök itt is egyházi gyűlést tartván, Pitestihe utazott. Ott már a rendőrség várta, élén a preíekttel, ki szintén kijelenté, hogy a püspöknek sem engedheti meg, hogy üdvözlő beszédet tartson, vagy az iskolákat meglátogassa. A püspök kijelentette, hogy jogai tudataban csak karhatalomnak enged, ezt azonban a prefekt nem alkalmazta, és így a fogadtatás simán folyt le Bukarestbe szombaton este érkezett a püspök. A pályaházban híveinek nagy része várta. Salamon főgond­nok üdvözletére a püspök meghatottan válaszolt. Másnap reggel istenitiszteleten szónokolt a püspök. Beszédét a román rendőrség két gyorsírója jegyezte. A püspök be­szédét bevégezvén, a román királyi párért is imádkozott. Mikor a templomból kilépett, darabonc állott eléje, tudatva vele a prefekt ama rendeletét, hogy őt azonnal r kövesse a rendőrséghez. A püspök azonban a követség­hez ment, hogy panaszt emeljen. A követ távollétében a titkár jegyzőkönyvbe vette panaszát. Csak azután ment a rendőrséghez, hol a lépcsőkön az épen lejövő prefekt­tel találkozott és bemutatta magát. A prefekt gorombán ráförmedt a püspökre, a miért a pályaházban beszélni merészelt. Este a bukaresti magyarok társulatának ter­meiben a püspök tiszteletére bankett volt, azt pedig műkedvelői előadás és táncvigalom követte. A püspök ma reggel érkezett vissza Kolozsvárra.« Éddig az elbeszélés, melyet, őszintén megvallva, nem értünk. A politikai lapok nagy hévvel kommentál­ják az esetet, s nemcsak illem-, hanem jog-sérelmet Ís látván benne, elégtételt sürgetnek a külügyi kormány útján. Mi nem ismervén az oláh kormány eljárásának indokait, s azt sem tudván, vájjon így történt-e az eset: véleményünket kénytelenek vagyunk visszatartani, remél­vén, hogy vagy erdélyi laptársunk vagy más hiteles for­rás útján nem sokára megtudhatjuk a valódi tényállást. * A nagykőrösi főgimnáziumban a beállt iskolai év megnyitása nagy ünnepélyességgel, gazdag program­mal ment végbe. A főiskola nagy dísztermét egészen megtöltette az érdeklődő közönség. A tanitóképző-intézet énekkarának nagy szabatossággal előadott éneke után Filó Lajos lelkész-elnök tartott igen szép megnyitó be­szédet, mely után Ádám Gerzson főgimnáziumi és H. Kiss Kálmán tanitóképző-intézeti igazgató mondottak alkalmi beszédeket. Ezután Joó Imre dr. és 3lentovieh Ferenc dr. újonnan megválasztott rendes tanárok olvas­ták fel székfoglaló értekezéseiket. Inárcsi Farkas Elek főgondnok hatást keltő beszéde s a preparandiai ének­kar záró éneke után véget ért az ünnep. A tanári tes­tületet ez iskolai év elején több rendbeli változás érte. Egyik legjelesebb tagját, Dóczi Imrét a debreceni főiskola tanárául választá meg egyhangúlag a tiszántúli egyház­kerületi közgyűlés; helyére ideiglenesen Jancsó Gézát alkalmazta az igazgató tanács. A német nyelv és iro­dalom tanszékére hirdetett pályázát két ízben is ered­ménytelen maradt, a mennyiben a megválasztott és meg­hívott tanárjelöltek visszaléptek. (B. II.) * Az unitárius zsinati főtanács dicső-szentmartoni gyűléséről írják, hogy az fényes és impozáns volt. Dísz­bevonulás, tarackdurrogás, üdvözlő szónoklat javában járta s az ünnepeltetésből különösen Ferencz József püspöknek és Dániel Gábor főgondnak-jutott ki busásan. Délután 4 órakor a harangok hivó hangjára templomba gyűlt az ájtatos közönség, hol Rédiger Árpád esperes mon­dott imát, mely után úgy az egyházi, mint a világi képviselők Csegezi László esperes vezetése alatt elő­ször a püspöknél, majd a püspök vezetése alatt testü­letileg tisztelegtek Dániel Gábor főgondnoknál. A tisz­telgések után a Dávid Ferenc-egylet tartotta meg második évi nagygyűlését az állami iskola termében. Brassai

Next

/
Oldalképek
Tartalom