Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-18 / 38. szám

Sámuel dr. elnök nagy elfoglaltatásai miatt nem jelenhetvén meg, Berde Mózes alelnök elnöklete alatt a gyűlés kezdetét vette, Rédiger Árpád esperes által tartott imával, mely után Boros György titkár olvasta fel Brassai szép megnyitóját. A pénztárnoki jelentés szerint az egyletnek pénzvagyona rendezve van, s a tagok száma mintegy kétszázzal szaporodott. Ezután Boros György titkár olvasta fel évi jelentését. E szerint az egylet működését a lefolyt évben, az öt tagú elnökség, nyolc tagú központi választmány és az öt fiókkörrel végezte örvendetes szép eredménynyel. Mind az irodalmilag, mind a felolvasásokkal végzett működés teljesen kielégítő volt. A választmány a felolvasásokat füzetekben kiadni határozta, a nép között való terjesztés végett. Ugyancsak a választmány az angol és külföldi biblia-terjesztő társulattal való összeköttetése folytán, nevezett társulattól 600 darab bibliát kapott ajándékba, a mit a fiókkö'-ök osztottak szét a szorgalmas tanulók és jómagavise'etű gyermekek közt. A pályázatok eredménye olvastatott fel ezután. A Dávid Ferenc-egylet ugyanis több pályatételt tűzött ki. Egy ^gyermekek számára irandó egyházi énekre«, jutalma 1 db 20 frkos arany, beérkezett hét darab pályamű, melyek közül »Ilyeneké a mennyek országa« jeligéjű nyerte meg a jutalmat. írója Sántha Károly ev. lelkész Ugyancsak 1 db 20 frkos arany tűzetett ki egy eredtti egyházi ének Írására, s e jutalomdíjat is Sántha Károly ev. lelkész nyerte. Dicséretet nyertek Ajtai János hódmezővásárhelyi unit. lelkész és Adorján Domokos kántortanító. A »dallam« pályázatnál egy drb 10 frankos aranyat nyert Iszlai Márton tordai kántortanító, dicséretet nyertek Adorján Domokos és Ajtai János unitárius le'kész Hódmezővásárhelytt. A központi választmányba Boros Györgyné választatott be. Ezután következett Ürmösi Kálmán szentgericei lelkész felolvasása »A nyári vallástanításról.« — Második napon közgyűlés, majd papszentelés tartatott. A kÖ7gyűlésen bejelentetett néhány leányegyház megalakulása: a dévai, mely a kolozsvárihoz, a kovászna-vajnafalvi, mely a laborfalvihoz és az orosházi, mely a budapesti anyaegyházhoz tartozólag a hódmező vásárhelyi lelkész adminisztrációja alá rendeltetett. Megerősíttettek az újonnan választott egyházköri tisztviselők, kik között néhány, tekintélyes egyén van. Árkosi Dénes ravai és Farkas József s.-szentkirá'yi lelkészek nyugalomba vonulása helyeslő tudomásul vétetett. Peielle Istvánnak és nejének fiuk emlékére tett 3000 frtos alapítványukért köszönő elismerés szavaztatott. Közgyűlés után istenitisztelet volt, melyen Derzsi Károly budapesti lelkész tartotta az alkalmi beszédet. A szertartás végeztével Ferencz József püspök mondotta el nagy hatást keltett zsinati üdvözlő beszédjét, mely után urvacsorát vett a nagy számú közönség. A rákövetkező napi közgyű'és főtárgya a sz.-keresztari iskola ügye volt", melyhez közadakozásból egy új tanszék alapját vetették meg, s azonnal be is állították az új tanerőt Péterfi Lajos s.-tanár személyében. Ezután lelkészavatas tartatott, melyen az alkalmi szónoklatot Mózes András kolozsvári lelkész, az avató bes'édct Ferencz József püspök mondotta. 15 fiatal lelkészt avattak fel a papi hivatalra. * A sepsi-szentgyörgyi Mikó-tanodában az új tanévvel némi személy változás állott be. Az eddigi segédtanárok közül Csősz János és Dómján István helyettes tanárokul választattak meg; a benlakáshoz pedig Horváth István segédtanár mellé még három papjelöltet hívott meg az iskolai elöljáróság felügyelőkül. A rajz és szépírás tanárául Szalui/ Károly választatott. A mi a Mikó-tanoda igazgatóságát ii'eti, arra nézve az elöljáróság a napokban intézkedett. A mult tanév végén ugyanis a Mikó-tanoda gondnoki kara Benke István volt igazgató tanárt választotta meg ismét igazgatóul. Ezt a választást az állandó igazgató-tanács »a tanoda érdekéből 1 nem erősítette meg s új választást rendelt el. Az elöljáróság azonban nem tartotta magára nézve irányadónak az áll. igazgatótanács rendelkezését s a napokban szavazattöbbséggel ismét csak Benke Istvánt bizta meg az igazgatással, ki tényleg már el is foglalta az igazg. hivatalt. (Sz. N.) * Esztergomi csodavirágok. E lap 22. s 23-dik számában »Római és protest. egyházpolitikai cím alatt közölt vezércikkemet, vagy római nyelven szólva »csevegéseimet«, az esztergomi papnöveldei tanárok által szerkesztett »Magyar Sión* juniusi füzetében Dr. Pethő méltatta figyelemre »A szajkók* című hosszabb cikkében. Mélységes tartalmát már válogatott címe is mutatja, ép azért rövid válaszomat a következőkben foglalhatom össze. A ki azt mondja, hogy »csak tudatlanság és a komoly studium hiánya mondatja el velünk a rágalmakat«, hogy »a protestantismus egyedidi,, összetartó elve az ódium Papae*, hogy nálunk »desperátus, maradó párti a tudomány«;

hogy »Beyschlag és Barwinkel az evangy. szövetség két üstökösének magyar telefonja* volnék, ki mint ilyen, »avén Chemniciushoz és a Magdeburgi centuriatoresekhez jár iskolába*, és »sokat dörmög, szitkozódik és zsírosokat cuppant*, s még hozzá »ropogós, sistergős szellemi röppentyűket és bömbölő ágyusort hadi sorba állít; a ki továbbá Schleiermacherről csak annyit tud, hogy vrationalista«, Lessingről és Kantról, hogy »Krisztustag adók«, a reformátlóról, hogy »ez karonjogva járt a 30 éves háborúval, a rendek pe>'fid, hazaáruló viselkedésével, török-tatár, francia barátság kunyorálással, az erkölcsi fogalmak általános hanyatlásával, a szakadozottságnak és pártoskodásnak, s később a szellemi petyhiidtségnek és nyárspolgárságnak nemzeti jellegeivel «, rólam pedig »csak úgy trombitál a tudatlanság s az elfogultság, melyet a zsiros és zamatos frázisok komédiás toilettéje sem bír elfedni*, ép azért »mindent a prot. polérrva frázisaival felbokrétázott mundurba öltöztet*, és »elfogult emberek számára (nesze nektek tiszte't olvasóim 1) a prot. po'émiának regulái szerint laptöltelékeket ír« ; a ki végiil arra »figyelmeztet«, hogy »a prot. ! részről kitűzött nagy pályadíj elnyerhetése reményében az »ismeretes« Janssen csalásait és szemfényvesztéseit feltüntető nézeteit papirosra tegyem«, a mennyiben »ez nagy dicsőségére is fog válni az eperjesi collegiumnak, melynek tán külföldön úgy sincs még nagyobb hire«, s még más a fentebbiekhez hasonló személyes sVdetlenségeket össze-vissza zavar: az ilyen valósággal »komédiát rendező úri emberrel*, még ha esztergomi is, komolyan szóba nem állok. Bizony dr. Pethő uram : »szitokkal és perlekedéssel, gáncscsal és rágalommal tudományos (elvi) kérdéseket eldönteni nem lehet !« Ha ilyen az önök »rendszere« és »nyelvezete*, s ez az önök fegyvere, akkor elavult rendszer, zavaros nyelvezet, kopott fegyver ! Eperjes, [887. szept. 8-ikán. Dr. Szlávik Mátyás, evangy. prot. hittanár. * A szászvárosi ev. ref, collegiumban helyettes minőségben tanárokká választattak : Jánosi Gábor kolozsvári egyetemi könyvtári tisztviselő a történelem-latin nyelvi, Ki apái Mihály rimaszombati protest. főgymnasiumi h. tanár a class. philologiai és Benkő János rimaszombati protest. főgymnasiumi rajztanár a rajz- és szépirástani tanszékre. Áz új erőkkel gyarapodott collegium ünnepélyes megnyitása gróf Kuun Géza és gróf Kuun István collég, gondnokok je'enlétében e hó 3 dikán ment végbe. * Gyászhirek. Skultéti Pál s/.eghegyi ev. lelkész, kinek halálát már említettük, mint Újverbászról írják,