Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-18 / 38. szám

kenyérnek és bornak, miért kell helyén maradni, hogy el ne változzék, és miért választotta ezeket jelül és eszközül az ő teste és vére mellett, az úr Krisztus.* »Annak jegyzése drága dolog, hogy az ő testét és vérét kenyérhez és borhoz hasonlítja, sőt azok mellé úgy szabja, hogy a látható és megérezhető kenyérrel és borral, együtt adja azt minékünk. Mondom ennek nagy és b:

zonyos okai vannak, hogy erre kenyeret és bort veszen eszkö/űl. Mert mint a kenyér és bor fő éltetése testünknek, és azokat mikor megeszsziik, iszszuk, ugyan egy testté és vérré is lészen mivelünk. Ezzel azt akarta jelenteni, és ugyan megtapasztaltatni és éreztetni velünk, hogy ő úgy egyesült a mi testünkkel, azt úgy vette fel magára, és azt úgy részesíti velünk ezen vacsorában is, hogy teljességgel ugyan egy testté és vérré lenne mi velünk. És a mint a kenyér és bor éltet és vidámít, úgy az ő érettünk megáldoztatott testével és vérével sokképen éltetne, és megtartana az örök életre.* »De szükség az is, hogy ne csak puszta kenyeret és bort adjon. A kenyér jele a Krisztus testének, a bor jele az ő vérének, és arra való, hogy mutasson a Krisztus testével és vérével való közösségünkre. Mely részesülést én sem ért eh Oly ostobáid, hogy csak fokonként és falatonként való testét és vérét enném és innám, hanem hiszem és vallom, hogy mind testével, vérével, lelkével, Istenségével, szent attyával, szent lelkével, és ezeknek minden erejökkel bennem lakik és én ő benne. Mondom, testével és vérével. A kenyeret mikor eszem, noha azzal egyetembe testet is eszem, de nem úgy értem azt, mintha egy falat testecskét enném, hanem ő magát részelteti velem, és engem testestől, lelkestől ő magához kapcsöl. így mikor a bort iszom, nem úgy értem, mintha valami csepegtetett vért innám, hanem, hogy ő lelkével egyetembe egyesül és részesül velem.* (Vége köv.) Thúri Etele, fegyházi ref. lelkész. IRODALOM. »Az egyházi közigazgatás kézikönyve* cím alatt részletes prospectust és előfizetési felhivást kaptunk, Hornyánszky Viktor mint kiadó és Eötvös Károly Lajos mint szerző aláírásával. A munka a magyarországi összes egyházak (róm. kath., gör. kel., ref., evang., unitárius és zsidó) közigazgatási jogát fogja tárgyalni, tételesen, mai érvényében. Több mint másfél ezer tétel képezi feldolgozott anyagát a munkának, mely a kánonjogban, az egyházi törvénykönyvekben, zsinati határozatokban, ker. rendszabályok és utasításokban, kerületek és megyék jegyzőkönyveiben, valamint az orsz. törvénykönyvünkben elszórtan levő egyházi és iskolai jognak akar rendszeres és könnyen áttekinthető' gyűjteménye lenni. Két kötetben, So —90 nagy 8-ad ívre fog terjedni. Az I. kötet első könyve az egyházi hatóságokról szól, második a lelkészi hivatalról, harmadik a törvénykezésről és házasságról, negyedik a javadalomról, ötödik az egyháziak hagyatékáról tanít. A II. kötetben a felekezeti iskolajog fog ismertetni és pedig: r. A felekezeti iskolajog múltja, 2. A felekezeti iskola és az állam. 3. A tanítókról. 4. Felügyelet. 5. Iskolafenntartás. 6. Közép-és főiskolák. •— Az »Egyházi Közigazgatás Kézikönyvei megjelenik folyó évi november hótól fogva 3 hetenkint kicsátandó 4 íves füzetekben, kimerítő betűsoros tárgymutatóval. A kiadóhivatal a füzetek bekötéséhez díszes és tartós félbőrtáblákról is gondoskodik, s ha a vállalat kellő támogatásban részesül, a buzgó kiadó egy gondos szerkesztésű, díszes kivitelű, sok színben nyomott nagy egyházi közigazgatási térképet is készíttet, melyet a megrendelőknek és előfizetőknek ingyen küld meg ; bolti ára 2 frt lesz. Az P'gyházi Közigazgatás Kézikönyvének megrendelési ára füzetenkint 30 kr, portomentes postai küldéssel', az egész mű előfizetési ára 6 frt. A megrendelések és előfizetések október i-ig a kiadóhivatalhoz (Budapest, Akadémia) küldendők. E nagy becsű és hézagpótló vállalatot melegen ajánljuk tehetősebb olvasóink buzgó pártfogásába. Sem külön, sem ily összeségében nem íratott még meg egyházaink közigazgatási rendszere. E könyvben összegyűjtve és rendszeresen feldolgozva kapja az olvasó a hazai összes felekezetek egyházi és közigazgatási jogát, mai érvényükben. Szerzőnek ismert neve van az egyháziskolai irodalomban, másfel tizedre terjedő gyakorlati tapaszta'ata az egyházi és iskolai közigazgatásban, a mi teljes biztosítékot nyújt a könyv gyakorlati hasznavehetősége felől. Az Orbók Mór altal szerkesztett „Paedagógiai Plutarch"-ból megjelent a 14. és 15-dik (kettős) füzet, mely a második kötet 4-dik és 5-dik füzetét képezi. E vállalat életrevalóságáról és hiánypótló volta felől a vallás- és közoktatási miniszter is meggyőződvén, azt ez évi 4417. sz. a. kelt rendeletével valamennyi hazai népoktatási intézetnek megszerzés céljából ajánlotta. A most említett kettős füzetben Kurz befejezi Milde életrajzát. Benke István Zwingüről, a nagy reformátorról, Rissányi József Franckeről, a szegényiskola és az árvaházak alapítójáról igen élvezetes jellemrajzot írnak, egy-egy ívnyi terjedelemmel. Györffy Iván és Vass Mátyás neves tanítók életrajzát is e füzetben találjuk, alapos szakavatottsággal megírva Samu József és Böngérfi János által. A füzetet Groó Vilmosnak, a felvidék népszerű tanfelügyelőjének arcképe és sikerült életrajza egészíti ki. Nyugodtan ajánljuk e valóban hasznos és érdekes vállalatot a tanférfiak és iskolák figyelmébe. A tanév kezdete legalkalmasabb idő arra, hogy az iskolák könyvtárai számára e mű megszereztessék. Előfizethetni 5 füzetre 1 forinttal, 10 füzetre 2 frttal. Az első kötet ára fűzve 2 frt, díszkötésben 2 forint 80 kr. Egy díszes bekötési tábla ára 60 kr, s megrendelhető a kiadónál, Drodtleff Rezsőnél, Pozsonyban. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Pap Gábor dunántúli püspök e hó 8-án egyházlátogató körútra indult a barsi egyházmegyében, szemleútjáról fönnebb részletes tudósítást hoztunk. — Szeberényi Gusztáv, bányakerületi ev. püspök befejezte két hétnél tovább tartott szemleútját a bánáti egyházmegyében, hol mindenütt lelkes fogadtatásban részesült. — Mockovcsák János egyhangúlag zóly omi főesperessé választatott és Tluszagh Dániel ugyanazon egyházmegye felügyelőjévé. * Lelkész-jelölések. A beregi egyházmegyében folyó hó 9-én következő lelkészjelölések történtek: Barabásba: Varga József macso'ai, Vajas Sándor tákosi, Kölcsey Zsigmond cserfalvai, Batta Ferdinánd nagy-bégányi, Arday Pál t.-vidi rendes lelkipásztorok. — lzsnyétére: Darcsi Miklós borzsovai, Nemes Ferenc bucsui, Tariska Lajos balazséri, Pataki Imre b.-v.-ardói, Szentimrey József kajdanói rendes lelkipásztorok. •— Bereg Újfaluba: Miklós József gecsi, Bereczky József bilkei, Bánóczy Endre n -mu/.salyi rendes, ifj. Bartha József munkácsi helyettes, Szarka Tamás kis-bégányi segédlelkész. A választás folyó szept. hó 25-ére tűzetett ki.