Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-18 / 38. szám

az előbbeni széket, ezért az igazán jogosultak egy ideig csak görbe szemmel néznek reá, majd az egyháztanács intézkedését kérik, hogy az illető utasítassék férje után részére eső székbe. Történjék bár ez az utasítás a leg­gyöngédebb figyelmeztetéssel, kész a sérelem, elsőben is az asszony veszi zokon, többé sem régi, sem a férje után való székbe nem jár, majd férje és hozzátartozói is felháborodnak s a megtorlást abba helyezik, hogy az isten házától távol tartják magukat. Valóban oly seb ez az egyházi élet testén, melynek gyógyszere csak nagy körültekintéssel és tapintattal található meg. Itt az iskolai nevelés, az elöljáróság eszélyessége tehet legtöbbet, mert én kétlem, hogy még egy zsinati általánosan kötelező elv felállítása és az ebből folyó törvényes rendelkezés­sel szemben is fe'adná népünk családi büszkeségét. A hiúságnak kiáltó bizonyítványa az is, melyet korunk öltözködési mániában szenvedő fiai és leányai akként állítanak ki magukról, melyszerint, ha nem oly ruhában, nem úgy felcicomázva jöhetnek templomba, mint akár a legelső gazda legény és leány, hát nem is jönnek. Soknál annyira bevésődött már ezen kificamo­dott észjárás vagy gondolkozásmód, hogy még a későbbi korban sem tud attól megszabadulni. Pedig hova vezet ez 1 A középosztály a főrangúak, a jómódú földműves gazdák főkép gazdaasszonyok s leányok, az úri asszony­ságok és kisaszonyok divat cikkeiből öltenek magukra egyet-mást, ámde a féltelkes sem maradhat hátra, a zsellér és napszámos meg csak nem árulja el szegényebb voltát. Itt már szintén az iskolának, s a helybeli tekinté­lyes, de józan gondolkozású okos embereknek nyílik meg a tevéknység tere, eszközül használhatják a szelid felvilágosítást, biztatást, bátorítást, mindezt az együgyüeb­bek és talán az álszemérmesekkel szemben, hol pedig ezen evángyéliumi eljárás nem gyógyít, vagy ahol gőgsfényel­gés az indító ok, alkalmazható a dorgálás, sőt a jóaka­ratú gúny fegyvere is, hogy a beteg rész kivágattatván, az egészséges tagok fennakadás nélkül folytathassák működésüket. Az emberi hiúság rovására irandó már azon nem ritkán előforduló eset is, hogy az igehirdető az általános rosszat, a mindenkivel, vagy legalább a nagyobb rész­szel közös hibákat s bűnöket tárgyalván, nosza van, ki azt rögtön magára veszi, és mert maga szerint őt »a pap kiprédikálta«, templomba többé nem megy, haragot tart az Isten házára és a lelkipásztorra, holott e tekin­tetben senki is közülünk elég óvatosságot nem fejthet kí, a mennyiben egy gyarlóság egyikünkben, a másik hiba, vagy épen bűn másikunkban kisebb-nagyobb mér­tékben van meg ; ugyanazért — távol a célzatosságtól, vagy rávonatkoztatástól — akadhatnak, kik az eléjük tartott tükörből erkölcsi kinövéseiket s lelki fogyatkozá­saikat is felismerik. Ennek orvossága míg egyfelől a lelkipásztori eré­lyesség, addig másfelől a józan értelmű és Isten országa építésében örömüket találó egyháztagok közrehatásával készíthető meg, a legnagyobb vigyázattal és okszerű megértetéssel nyújtatván az, az ezen betegségben sín­lődő atyafinak. Van ám még több motor is, melyek a »vasárnap kellő meg nem szentelésé«-nél közrehatnak, ámde legyen elég ezen egy alkalommal pusztán az elszámláltaknál maradnunk. Talán nem tévedek, a midőn felteszem, hogy azokat igen sokan ismerik s egyszer-másszor találkoztak velük, mert bizony nem egyéniek, nem helyhez kötöttek; épen azért megérdemlik az intéző körök becses figye­lemreméltatását, hogy így a szükséghez képest célszerű­nek tartott bölcs rendelkezéseiket megtevén, azokat mi közönséges pásztorok végrehajtani, esetleg végrehajtatá­sukat ellenőrizni hitfelekezetünk egyetemének jól felfogott érdekében, kötelességünknek tartsuk. Azért is nem megyek tovább a motorok ismerte­tésében, mert nem szeretném árva fejemre vonni egy igen ismeretes közmondás valósulását, mely közmondás úgy kezdődik: * Megbánod még azt a napot«. Lehet azonban, hogy majd neki bátorítom magamat, s birokra fogok kelni a most elhallgatott motor pertraktálásáva'. Sütő Kálmán, bereg-somi lelkipásztor. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (Hetedik közlemény.) 42. A nagy-enyedi ev. ref. Bethlen főiskola ez évi értesítőjében a legelső helyen Makkal Domolcos rector-professornak évzáró beszéde van közölve. Belőle a következőket emelhetjük ki. A főiskolának a lefolyt tan­évben 751 növendéke volt. A természetrajzi, archeológiai és természettani gyűjtemények újból rendezve s kiegé­szítve áthelyeztettek az új épületbe. Újból catalogizálta­tott a 20,662 darabból álló könyvtár. A lakószobák vas­ágyakkal lettek ellátva. 450 ágyra 7797 frt tőke befek­tetés történt. A theol. akadémia és a tanítóképezde nö­vendékei számára az egyházkerület segítségével convictus szerveztetett. Pályadíjak és jutalmak címén az év végén kiosztatott 989 frt 75 és 17 db cs. arany. A főiskolai ifjúság anyagi segélyezésének összege 30,060 frt 16 kr, mely Összegben a közvetlen segélyezés 20,960 frt 16 krt tesz. A theologiai convictust 50—53 ifjú é'.vezte. A convictus kiadása 2468 frt 62 kr volt; a tanitóképezdei convictusé pedig 1215 frt. Ennek jótéteményében 30 nö­vendék részesült. A tanári testület áll 12 rendes- és 4 segédtanárból, 5 szaktanítóból és 6 ideiglenes közta­nítóból. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 24 ifjú, tényleg vizsgázott 18, kik közül 3 utasíttatott javító vi/.sgára. A theologusok száma 72 volt, a tanítóképezdészeké pe­dig 61. A felsőbb tanfolyamon levő ifjúság körében működtek: az ifjúsági-kör, a theol. önképző-kör, a theol. énekkar, a theol. önsegélyző-egylet (melynek vagyona készpénzben 325 frt 65 kr, kötvényekben 1135 forint), a tanitóképezdei önképző-kör és dalkar. A Bethlen főis­kola összes bevétele 126,427 frt 33 kr, Összes kiadása pedig 151,195 forint 35 kr. A tanév megnyitása szept. i-én volt. 43. A nagy-korösi év. ref. főgymnasium értesítő­jét Adám Gerzson igazgató szerkesztette. A tanári tes­tülettől megvált Mikler Sámuel, ki Besztercebányára választatott lelkészsz.é. A tanárok közül irodalmilag mű­ködtek : Bonis Károly (Algebra), Dóczi Imre (Görög nyelvtan) és Vass Sámuel (több napilapban és folyóirat­ban). Érettségi vizsgára jelentkezett 31. A 31 közül Írásbelit sikerrel tett ?6, nem tett 5. A szóbelire bocsá­tottak közül jelesen vizsgázott 1, jól 6, egyszerűen 13, stb. A tantestület a hitoktatókkal együtt 16 tagból áll. A növendékek száma 215 volt, mely szám a mult évhez képest 19-cel való növekedést mutat. A könyvtár állo­mánya 16,528 darabban 11,005 mű; az ez évi szapo­rodás 69 darab 59 mű. A természettani szertár állo­mánya 319 db, míg az éremgyüjteményé 1185 darab. A tanév ünnepélyes megnyitása szept. 5-én volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom