Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

der Schule mit dem Lernen, der Mann in der Gelehrten­republik , 5 ) mit dem Wissen;« s a következő lapon: »Das Wesentliche aber ist, und darum ist der Student weder ein Schiiler,l 6 ) noch ein Akademiker, dass er weder wie der Schüler allseitig sein muss, indem eine Autoritát ihn dazu zwingt, noch wie der Akademiker sich concentriren soll, weil er dazu innerlich genöthigt, verpflichtet ist, sodern dass er Beides sein kann, dass er all- und einseitig sich auszubilden vermag.« Az egyetem­nek nem feladata, hogy növendékei szellemi fejlődését korai befejezésre juttassa, hanem hogy kezdődő tudomá­nyos életüket ápolja s szakavatott vezetéssel odáig fejlesz­sze őket, hogy útjokat meggyarapodott erővel s élesített szemmel maguk kereshessék, be kell érni azzal, ha egy­egy ifjúi kísérletben a jövendő mester önálló gondolko­dása, biztos keze, gondos munkája nyilatkozik. Többet nem tehetnek s ne is tegyenek legfelsőbb tanintézeteink, melyek nem pusztán tudósokat nevelnek.1 7 ) (Folyt, köv.) Krupecz István, pozsonyi theol. m.-tanár. BELFÖLD. Karsay Sándor dunántúli püspök jubileuma. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületnek nagy örömüenepe volt f. hó 24-én: a szeretve tisztelt főpász­tor, Karsay Sándor ünnepelte meg lelkészi működésének 50 éves jubileumát. Az örömöt növelte az, hogy Karsay e napot lelki és testi erejének teljében érte meg s szinte fiatalos rugékonysággal, bámulatra méltó sze'lemi és physikai erővel válaszolt minden egyes üdvözlő beszédre. Régebbi megállapodás szerint a jubileum megünneplése a kerületi közgyűlés idejére lett téve, melynek helyéül az idén Győr jelöltetett ki. Folyó hó 23-kán a kerületi gyűlést megelőzni szokott előértekezlet tartatott meg, melyen a közgyűlésen tárgyalandó ügyek terjesztettek elő. Másnap reggel 8 órakor, a közgyűlés hivatalos meg­nyitása előtt gyámintézeti istenitisztelet volt, melynél az oltári szolgálatot Gyurátz Ferenc, pápai lelkész végezte, az egyházi beszédet pedig Horváth Samu téthi lelkész mondotta, egy valóban emelkedett szellemű s szép gon­dolatokban gazdag beszédet tartva az I. Timoth.: VI: 17—19 felett a következő dispositióval: 1) nyissunk a gyámintézet számára minél több segélyforrást, 2) kérjünk tőle keveset, hogy a keveseken annál gyökeresebben segíthessen és 3) csoportosuljunk mindnyájan körülötte, hogy így megerősíttessék s általa a hit-élet magasabb lendületet nyerjen. A nagy gonddal kidolgozott beszédet Karsay Sándornak Hagenbach Károly R. után írt szép éneke előzte meg és követte. Az egyházi beszéd után a nagy közönség, mely minden zugában megtöltötte a templomot, rövid időre eltávozott, hogy kiki letegye fillérét a gyámintézet javára az ajtókban elhelyezett per­selyekbe. Ez adakozás eredménye körülbelül 325 forint volt. 10 órakor Káldy Gyula egyházkerületi felügyelő az 15 ) Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy Erdmann a »Gelehrten­republik< alatt tulajdonképen a tud. raív. akadémiát érti; idevonat­kozó felette önérzetes nyilatkozata következőképen hangzik : »Wir habén ein Institut d'Allemagne, das grossartiger ist, und diesen Namen mit mehr Recht führt als das »Institut de Francé;« das ist die deutsche Gelehrtenrepublik« (53. 1.) 16 ) Er ist nur auf der Schule gewesen (Schüler); er hat studirt (Student: azaz egyetemi hallgató) — mondja — megkülönböztetésül, a német. 17 ) Zeller i. m. (1. 2. 1.) újra díszes közönséggel megtelt templomban megnyitotta az egy házkerületi közgyűlést s azonnal indítványba tette, hogy erről a napról a rendes közgyűlési tárgyalások halasztassanak el, e nap szenteltesssék a jubiláns püspök tiszteletének. Mely indítvány egyhangúlag elfogadtatván, kinevezi azon küldöttségi tagokat, kik a főpásztort ün­nepélyesen meghívják a gyűlésbe. E küldöttség tagjai : Báró Prónay Gábor, Purghy Sándor, Andorka János, Nádossy Kálmán, Peregi Mih., Mészáros István, Lancsek Jónás és Zábrák Dénes voltak. Az oltár előtt álló zöld asztal körül ott láttuk: Báró Prónay Dezsőt, Prónay Gábort, Czékus Istvánt, Papp Gábort, Zelenka Pált, Vargyas Endrét, Kiss Sándort, Kiss Gábort stb. A meg­érkező püspököt a lelkes éljenzés elhangzása után legelő­ször egy igazán szép vegyes kar üdvözölte, majd néhány szóval Káldy Gyula, mint elnök, ki rögtön átadta a szót Győrvármegye és Győr városa főispánjának gr. Battyáni Lajosnak. A rokonszenves megjelenésű fiatal főispán melegen üdvözlé a jubilánst átadv^ neki a királyi kegy kitüntető okmányát, mely szerint O Felsége a dunántúli ág. hitv. püspöknek, az egyház és a közügyek terén szerzett bokros érdemei elismeréseül * téthi* előnévvel nemességet adományoz, annak a férfiúnak, a ki, mint igen szellemesen jegyezte meg később egyik szónok, »nemes« volt, mielőtt még királyi oklevél documentálta volna ezt. Reszketve, meghatottan fogadta az ősz főpap a királyi kegy e jelét, mely egyszersmind váratlan meg­lepetés volt reá nézve. Majd az egyetemes főfelügyelő br. Prónay Dezső üdvözölte őt, mint a ki bölcs taná­csaival támogatta mindég a conventet és nem egyszer épen egyéniségében rejlő tapintatosságával a legnehe­zebb kérdéseket is megtudta oldani. Azután Káldy Gyula, kerületi felügyelő nyújtott át egy pompás kötésű bibliát, mint az egyházkerület ajándékát, mely ajándéknak be­csét sokszorosan emelte az a valóban nagyszabású, meleg, mély vallásos érzésektől áthatott beszéd, melyet a felügyelő mondott. Egy felkent s vallásáért és szent­könyveért lelkesedő pap sem mondhatott volna szebbet. A gyönyörű gondolatok, mint az igazi meggyőződésnek szülöttei nagy hatást tettek s minden szembe a meg­hatottság könnyeit csalták. Maga az ünnepelt is köny­nyezve vette kezébe azt a könyvet, mely eddig lépé­seinek szövétneke, lelkének táplálója, aggkorának vigasz­talója volt. A biblia valóságos remekmű, gyönyörű kötéssel, benne a négy evangelista mesterművű rajzával. Úgy a kötés rajza, mint a belső rajz Hauser Károly soproni főreáliskolai tanár szép compositiója. Egymás­után üdvözölték ezután a jubilánst Czékus István tiszán­inneni püspök, ki kerülete üdvözlő iratát nyújtotta át, Papp Gábor dunántúli ev. ref. püspök egy nagy hatást keltett beszéddel : Tatay Sámuel esperes az ág. evang. esperesi kar nevében, Kiss Sándor megyei árvaszéki ülnök az egyházmegyei felügyelők nevében, Zelenka Pál esperes és gyámintézeti elnök a gyámintézet nevében mondott egy művészileg kidolgozott s igazi bibliai szel­lemtől áthatott rövid üdvözletet nagy szónoki eloquen­tiával s oly öntudatos határozottsággal, mi egyszerre elárulta, hogy nem a szavak uralkodnak ő felette, hanem ő a szavak felett. Antal Gábor pápai theol. tanár a pápai ref. főiskola küldöttsége nevében szólott, míg Müllner Mátyás soproni lyceumi igazgató a kerületi tanintézetek tanári karát vezette. Mélyen megható jelenet volt, mikor a mencshelyi gyülekezet küldöttsége tisztelgett a püs­pöknél, ki lelkészi pályáját e helyen kezdé meg. Az ottani segédlelkész Reichenberger Ede üdvözölte őt az igazi fiúi ragaszkodás és meghatottság hangján szép és rokonszenvesen tartott beszédben. Karsay Sándor elér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom