Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-23 / 4. szám
Jelen voltunk az irodalmi társulat előkészítő értekezletein, nagy figyelemmel kisértük a tanácskozásokat s így azt hisszük, hogy némi illetékességgel szólhatunk a vitás kérdéshez. Balogh F. kartárs magyarázatára felvilágosítólag kijelenthetjük, hogy a társulat pecsétjéül tervezett ^két egymást tartó kéz* sem az alapszabály-javaslatban, sem a tárgyhoz szólók értelmezésében nem csupán a hét protestáns egyház, hanem a hazai protestáns egyházak, tehát a reformátusok, evangélikusok és unitáriusok testvéri egyesülését jelenti tudományos irodalmi téren. Nagy Gusztáv kartársunkat saját szép szavaival igyekszünk megnyugtatni, kinyilatkoztatván, hogy mi is rossz anspiciumnak tartanok egy prot. irodalmi társulatra nézve, ha azzal kezdené protestáns tudományos irányzatát, hogy felekezeteskedik s mintegy az ellen protestál, hogy az unitáriusok is protestánsoknak tartassanak. Az előkészítő értekezlet az unitáriusokat sem elvből nem akarta kizárni, sem oly célt és működési programmot nem tűzött a társulat elé, melynek keretében ők velünk közös akcióra ne következtethetnének; sőt midőn e kérdést a jan. 28-iki conferentián egyik jelenvolt szóba hozta, világosan kimondatott, hogy az egymást tartó két kéz a protestáns testvérek kéznyujtását jelentvén, az unitáriusok is felszólíttatnak a csatlakozásra. Igaz, hogy a Budapesten tartott elő-tanácskozások az ő részvételük nélkül folytak le; de ez nem elvi kizárás okáért, hanem a miatt történt így, mert a különben is szűk körű értekezleten néhány fővárosi protest. irón kívül vidékről azok vettek részt, kik akkor itt időztek. Az értekezlet meg is állapodott abban, hogy a felhívás az unitárius egyházi testületekhez is elküldessék s így ezek még a nyilvános előkészítés munkájából sincsenek kizárva. Az unitáriusok közreműködésétől B. F. kartársnak nincs mit félnie. Saját álláspontja megengedi a velők való szövetkezést. Hisz maga írja, hogy az evangélikusokkal is ^a hitnek kellene egyesíteni, de annak az órája még nem jött el; egyesítsen hát a tudomány és annak közös művelése,€ Nos hát a tudomány egyesítő ereje az unitáriusokkal szemben is kívánatos és lehetséges. Ha igaz azon hallgatólagos föltevés, melyre az egész irodalmi egyesülés a priori alapíttatik, hogy t. i. az ágostai és helvét hitvallás confessionalis élei mellőzésével, a társulat a tudományos ismeret és a történelmi mult közös s így egységben tartható alapjára helyezkedik: kérdem, vájjon ha a specifikus unitárius jellegtől eltekintünk, nem találunk-e a tudományban és a történelmi mult felderítésében oly közös pontokat, melyek alapján ők velünk s mi velők közös akcióra egyesülhetünk ?! Csak ne kicsinyeskedjünk, csak ne akadjunk fenn képzelt nehézségeken, mert akkor semmire sem megyünk. Először lelkesedés, azután kitartás szükséges a dolog erkölcsi sikeréhez s akkor ne féljünk, hogy a tettek elmaradjanak; de ne tévesszük szem elől, hogy ,a tett halála az okoskodás!* Nagy Gusztáv kartárs második észrevétele egészen gyakorlati és az irodalmi társulat kiadványainak módozataira vonatkozik. Fél, hogy az irodalmi társulat aláírója kap majd > monográfiákat, forrásmunkákat, felfedezett és felfedezendő adalékokat fölös számmal, míg úgy meg nem szökik ettől is, mint a megboldogult > Theologiai Könyvtár*-tói. . . A magyar prot. nagy közönség igen szívesen vesz egy kidolgozott ^Magyar protestáns egyháztörténet*-et vagy ebből oly formán feldolgozott részleteket, minőket Révésztől bio runk; de a forrás-munkáktól s adalékoktól, melyekre az egyháztörténész vágyva-vágy, hogy megírhassa azok alapján történetét, a nagy közönség futva-fut.* Teljesen igaza van a tisztelt kartársnak; de kérem vegye megnyugtató tudomásul, hogy az előkészítő értekezlet e praktikus körülménynyel öntudatosan és gyakorlatilag számot vetett. A könyvkiadványok a közönség szükségeinek szem előtt tartásával fognak eszközöltetni. Lesznek a közönség számára való művek, theologiaiak és történelmiek és lesznek a szakközönség számára való szakművek; de ez utóbbiak csak azon esetben indíttatnak meg, ha a társulat pénzereje megengedi. Épen azért szeretne a társulat, nagy alapítókat és Maecenásokat gyűjteni, hogy szűkebb köröket érdeklő szakmüveket is kiadhasson ; mert ahhoz, hogy általános érdekű kiadványai az aláirók utján is megélnek, tekintve a társulat iránti előleges érdeklődést, miről az ismertetetett lelkes felszólalások is szép tanúságot tesznek, a kezdeményezőknek elég alapos a reményük. Ennyit egyelőre némi felvilágosításul az irodalmi társulat ügyében megjelent észrevételekre. Szöts Farkas. TÁRCA. A legújabb theologia történetéből. (Folytatás.) Ezen negativ mozgalom sajátszerű fokozatot mutat. Mindenekelőtt a keresztyénség, mint történeti kijelentés rontatik le Strauss által, a vallás fogalma általában véve Feuerbach által, ki annak lényegét a leggyülöletesebb módon eltorzította s végül a szellemnek, mint önálló substantiának fogalma a materialismus által, úgy hogy a pantheismus útján jutott ezen balpárti hegelianismus a materialismushoz. A keresztyénségnek, mint történetileg kijelentett vallásnak lerontása Straussnak Jézus életéről