Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

A tantestület összesen 6 tagból áll. A könyvtár gyarapodott, de hogy hány mű van benne, az nincs közölve. Az ifjúsági könyvtár 497 művet tartalmaz. Ösztöndíjakban 163 forint 60 krajcár osztato't ki. A convictusi díj egész évre 65 frt. A beiratások aug. 29 — 31. napjain lesznek. 17. A debreceni ev. reform, főiskola akadémiai tanszakairól az 1886.— 87-ki évkönyvet dr. Kovács Sándor akadémiai igazgató szerkesztette. Az évkönyvet »a tanév története® nyitja meg, melynek keretében dr. Kovács Sándornak egy igen tartalomdús jelentése van közölve, melyet a tanév megnyitásakor tett a kerületi gyűlés ama határozatának életbeléptetése alkalmával, hogy: »Az akadémiában ösztöndíjakra felvett tanulók nevei az alapítványnak s az ösztöndíj összegének megjelölésével a következő iskolai év kezdeten tartandó istenitisztelet végeztével közvetlenül hirdettessenek ki a tanári kar és az összes hallgatók jelenlétében.« Miután kifejti e jelentés, hogy minő eszmék nyernek érvényesülést az egyházkerületi közgyűlés eme határozatában (i-ször elismerés az akadémiai hallgatóság munkálata felett; 2-szor az alapítók emlékének kegyeletes felújítása és 3-szor Istennek hálaadás s új erő kérése a további munkára stb.), közli az ösztöndíjakra felvett tanu'ók neveit, s e kimutatás szerint 22 alapítványból összesen 2103 frt 47 kr osztatott ki s ha ez Összeghez hozzá vesszük az énekkari alapítványokat, akkor ez összeg 2330 frt 47 krra emelkedik, mely a seniori ösztöndíjjal és a Szikszay-Gáll-féle alapítvány kamataival együtt 3S75 frt 47 krra egészül ki, a mi 80,000 frt tőkének felel meg. Kiemeli továbbá a kitüntetéssel vizsgázott ifjak neveit, s buzdítja őket a további munkára. Azután néhány rendkívül fontos eszmét fejteget — s hogy ezeket kiemelhessük, épen azért mentünk bele e jelentésnek részletezésébe. Az egyik legkiválóbb eszme, a melyet tárgyal az, hogy határozottan kimondja, miszerint »a tudomány szabadsága oly eszme, mely ldvül esik az állam hatalmi körén ép úgy, mint maga a vallás is.« Követeli az iskolaügyi autonomiához való ragaszkodásunkat, mert »a protest. szabad szellem és irányzat hanyatlása káros hatással lenne polgári alkotmányunk szabad irányú tovább fejlődésére is.« »Ugy kell tekinteni tehát e százados főiskolát, mint egy határkövet a szel'emi élet mezején, mely ősi birtokunknak jogos fenntartását hirdeti ország-világszerte® stb. >De hogy az áldozat tüze lobogjon, ez nemcsak a tanároktól függ, hanem a hallgatóktól is,« azért legyenek buzgók ők is. Ez átvezeti az irót arra a gondolatra, hogy vájjon a felsőbb iskolákban tudósokat neveljünk-e vagy pusztán kenyérkeresőket ? s e kérdésre azzal felel, hogy »a főiskolák a tudományok művelésére szolgáló, egyszersmind bizonyos életpályára előkészítő tanintézetek legyenek.« Majd a tanuló-ifjúságot buzdítja, hogy »be csület és szabadság legyen két rugója a derék tanuló életnek* s nagyon becses jegyzeteket közöl a tanszabadságot illetőleg. A jelentésből még a következőket emelhetjük ki. A jogakadémián volt 114 joghallgató, a hittani akadémia hallgatóié pedig 69 volt. A hittudományi szakon működött 5 rendes és I rendkívüli, a jog- és államtudományi szakban 5 rendes és 2 helyettes, a bölcsészeti szakban pedig 8 részint rendes, részint rendkívüli tanár működött. Búzás Pál és Beihlendi Endre gyengélkedésük miatt a 2-dik félévben helyettesítettek, míg Körösi Sándor mint orsz. képviselő lett helyettesítve. Menyhárt János a veterán hittanár nyugalomba vonult, kinek helyére Dicsőfi József választatott meg. A jogászsegélyző-egylet segélyképen kiosztott 22 tagnak 329 frtot s kölcsönt adott 34 tagnak 934 frtnyi összegben. Az ezen évi vagyonszapurodás 430 frt 30 kr volt, az alaptőke 8196 frt 51 krt tesz. Könyvtáruk 252 műből áll 325 darabban. A theologiai segély-egylet vagyona pedig 2591 frt. Szép sikerrel működött az önképző-kör, az olvasó-egylet, melynek könyvtára 4000 darabból áll, a hittanszaki Önképző-kor, az énekkar, a gyorsíró-egylet és a jogtanszaki önképző-kör. Kegyes adományokban a következő összegek folytak be: az őszi segély-gyűjtés eredménye pénzben összesen 774 frt 77 kr volt, a termények értéke pedig 169 frt 50 krajcár. A supplicatio eredménye 393 frt 31 krt tett. A felállítandó ének- és zenetanszék alapjára gyűlt 32 frt. A tápintézet és szegény tanulók részére az egyházmegyéktől, egyházaktól és egyesektől begyült 669 frt 69 krajcár. A könyvtár állomány ajándék és vétel útján 718 darabbal szaporodott s így az anyakönyvtárban 58,713 darab. A pénz-és érem-gyüjtemény 86 darabbal növekedett, ennek állománya 9252 drb. A tanév ünnepélyes megnyitása szept. 9-én lesz. Akadémiai igazgató a jövő iskolai évben Tóth Sámuel hittanár lesz. (Folyt, köv.) Lector. TÁRCA. Feltételes halhatatlanság a biblia szerint. Előadta a párisi általános lelkész-értekezleten Byse Károly, brüsszeli ref. lelkész. (Vége.) 6. Az örök élet. A ijt'jíy szó, mely megfelel a héber Q%"J-nak, jelenti elő.-zör földi létünket, Jézus és az ő első tanítványai által rendesen egy magasabb sferára alkalmaztatott. A keresztyén nyelvezet szerint a £iúT] a szellemnek élete, Istennek élete, mely egyedül érdem'i meg teljesen az élet nevet. Az nem idegen az emberiségtől, mert az ember eszméjének egy részét teszi, de azért nem tartozik hozzánk. Az Isten azt számunkra rendelte, előnkbe helyezi, de ránk nem erőteti. Hogy e mennyei örökséget, e romolhatatlan koronát elnyerhessük, nekünk egy erkölcsi és vallási feltételt kell teljesítenünk. A ki eszik e kenyérből, örökké fog élni. A ki hisz én bennem él és nem hal meg. A ki hisz a fiúban, örök élete van annak. Ez a hit nem benső erejénél fogva idvezít, hanem egyesít a Krisztussal, ki minket újjászül, szellemesít és egy isteni légkörbe felemel. Mihelyt hiszünk azon mély értelemben, a mit a biblia ad e kifejezésnek, új teremtmények vagyunk, élünk a Krisztusban és a Krisztus él mi bennünk, ő a mi életünk ; és miután az új emberiségnek tagjaivá lettünk, az ő fejének minden kiváltságaiban részesülünk. Ettől fogva magunkat halhatatlanoknak érezzük, nem lényünk alkatánál fogva, hanem a mi önkénytes közösülésünk által azzal, aki magát élet és feltámadásnak nevezi. Mi mindnyájan azon eszmében nevekedtünk, hogy ez a kizárólagos élet nem az emberi lét folytatásában áll, hanem bizonyos felsőbb tulajdonságokban, amelyekről ez a lét szükség esetén lemondhat, minők: az Isten látása, szentség, boldogság, dicsősség. Ezen orthodoxnak tartott álláspontot én, egy az üdv nagy kérdéséről való exegeticai tanulmány folytán el nem fogadhattam. Bizonyos, hogy a megváltottak végsorsa egy összhangzatos egészben a tökéletes boldogság minden szükséges elemeit magában foglalja, De