Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-17 / 29. szám

tagok száma mindazáltal 40-cel gyarapodott. Az ifjúsági iratok tárára való előfizetési felhívás megdöbbentően csekély eredményű volt. A segélyző-alap növelésére a lefolyt évben hangversenyt adott, mely az alap növelé- . sére 79 frtot jövedelmezett. A műszótár ügyében anyagi eszközök hiánya nagyon megbénította a munkásságot. Ezután a pénztárnok tette meg jelentését, mely szerint a mult évi bevétel 5207 frt 23 krajcár, a kiadás 4731 frt 62 kr s így a pénztári maradék 475 frt 61 kr; előirányozva csak 200 frt volt. Az egyesület összes vagyona 8709 frt 41 kr. A pénztári maradék hovafordítására nézve a közgyűlés elfogadja a választmány indítványát, mely szerint: 380 frt a tartalékalap gyarapítá- j sára, 20 frt a felső-magyarországi kulturegyesületnél tett 100 frtos alapítvány részletének törlesztésére fordíttatik j és 75 frt a jövő évi számadásra marad. • . Ezzel kapcsolatban a választmány egy hazafias indítványnyal lépett a közgyűlés elé. Alapítványt tett, a melynek alapján a fiumei m. kir. állami főgymnasiumban évenként 1 darab magyar arany ösztöndíjat nyer az a tanuló, ki a magyar nyelvben a legszebb haladást tanúsítja. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta az indítványt, minek végeztével dr. Erődi Béla főgymnasíumi igazgató a gymnasium nevében köszönetet mondott. Köpesdy Sándor alelnök jelentést tett a tanárok ; özvegyeit és árváit segélyző alap állásáról. Segélyezésre kiadatott a mult évben 435 frt. A különböző bizottságok kinevezése után dr. Erődi \ Béla tartott felolvasást, melyben az olasz gimnáziumok új tantervét hasonlította össze a mienkkel. Olaszországban a gimnázium két részre oszlik: az 5 alsó osztályt gimnáziumnak, a 3 felső osztályt líceumnak nevezik. Ugy a gimnáziumi, mint a liceumi évek végeztével szi- I gorú vizsgálatot kell a tanulóknak kiállaniok, ha tovább akarnak haladni. Miután az előadó futó pillantást vetett az olasz tanítási terv történetére, összehasonlítja az olasz és magyar tanítási tervet óraszám és tárgy szerint. Olaszországban 9 tárgyat tanítanak a gimnáziumban, nálunk 14 et, Fiúméban 15-öt. Nem tanítanak az olaszok hittant, élő idegen nyelvet, rajzoló geometriát, szépírást és tornát. Az összes heti óraszám náluk 198, nálunk 251, tehát 33 órával több mint Olaszországban. Az egyes tantárgyak tananyaga és a tanítás menete régi időkre emlékeztet bennünket. Az anyanyelvre nagy gondot fordítanak ugyan, de elméleti anyagot nem adnak : nincs rethorika, poétika. A fogalmazást kiváló gonddal gyakoroltatják; az alsó osztályokban mindennap iratnak, nem mindig új dolgozatokat, hanem gyakran ugyanazt az egyet 2-szer, 3-szor is kitűzik és átiratják gyakorlás kedvéért. Földrajz, történelem úgy adatnak elő, mint nálunk régente, az újabb tanítási terv megjelenése előtt. A közgyűlés lelkesen megéljenezte a szép előadást, melyhez először Váró Ferenc (N.-Enyed) szólott. Úgy találja, hogy az olasz gimnáziumok iránya eszményibb, mint a mienk ; több bennük az általános emberi és a konkrét olasz; nálunk hiányzik a konkrét magyarság. Az olaszok nem rakják a gimnázium vállára mindazt a terhet, a melyet a többi intézeteknek kellene viselni. Mi rajzoló geometriát is tanítunk, hogy a ki útmester akar lenni annak kárba ne veszen a tudománya ; szépírást tanítunk, mert a díjnokságra is a gimnázium kvalifikál, német nyelvet tanítunk, hogy ifjaink a közös hadseregben tiszti vizsgát tehessenek, szóval minden pályára a gimnázium készít elő, s ennek az anomáliának nem lesz vége, míg a kvalifikácionális törvényt meg nem alkotják. Aleócander Bernát dr. (Budapest) nem tartja célszerűnek, hogy annak vitatásába bocsátkozzunk, melyik tanterv a jobb, de nem csatlakozik Váró nézetéhez, ki az olasz tantervet a mienk rovására dicsőíti. A mi tantervünk a mi viszonyainknak jobban megfelel. Konkrét magyarsága nem eshetik kifogás alá. Büszkén mondhatjuk, hogy a haladottabb nemzetekhez tartozunk. Olaszországban még csak annyira sem jutottak, hogy a reál-tárgyak alaposabb tanításának szükségességét belátnák. Ép az az általános, mit Váró hangoztat, kívánná meg, hogy a geometriát, meg a szépírást is felhasználjuk képző eszközül. Mi büszkén vallhatjuk, hogy tanterv tekintetében a haladottabb nemzetekhez tartozunk. A kvalifikácionális törvény a létező csekély bajokon nem segíthetne. Körösi Sándor (Fiume) abban a szerencsés helyzetben van, hogy személyes tapasztalatai alapján ismeri az olasz gimnáziumokat. Váró Ferenc szavaira akar reflektálni, a ki dicsőíti az olasz állapotokat, mivel élő idegen nyelveket nem tanítanak ; szerinte mi a német nyelvet csak azért tanítjuk, hogy ifjaink a közös hadseregben tiszti vizsgálatot tehessenek. Körösi e vélemény ellenében megjegyzi, hogy Olaszországban megdöbbenve tapasztalta, menynyire hátra vannak még a nyelv-és irodalomtanárok ís a lingvisztikai érzék tekintetében. Az összes filológiai munkásság textus-magyarázatból áll; nyelvészetről, a szó teljes, tág értelmében, fogalmuk sincs. Hisz mindenki tudja, hogy még a klasszikai tudományok terén ís, mely pedig legközelebb állna az olaszokhoz, nem az olaszok, hanem a németek járnak elől. A lingvisztikai érzék eme teljes hiánya csak annak tudható be, hogy az olaszok élő idegen nyelvet nem tanulnak, mert e rokon latin nyelv tanulása nem bir oly képző erővel rájok, mint reánk magyarokra, vagy a németekre. A hasonlóság és különbség egybevetése képezi az elmét. Egy közelálló és egy távolabb álló nyelvet kellene minden iskolában oktatni, tisztán didaktikai szempontból is, az elme képzése céljából. Különben nálunk is, Olaszországban is, e tekintetben a létező állapotok határoznak. Olaszország egységes, egynyelvű nagy ország, 1000 ember között alig találkozik egy, ki valamely idegen nyelven beszélne, nálunk ellenben, vegyes ajkú honfitársaink, a különböző nemzetiségek közepette, az idegen nyelvek megtanulása elől lehetetlen elzárkóznunk. Erődi dr. előadására reflektálva, Körösi figyelemreméltó körülménynek tartja, hogy az olaszok az V. osztály bevégzése után érettségiszerű vizsgálatnak vetik alá a tanulókat, hogy ki válik be a klasszikai tanulmányok folytatására. Nálunk a miniszferium minduntalan hangoztatja, hogy zárjuk ki a gymnasiumból a nem oda való elemet, hogy idejekorán reáltanulmányokra adhassák magukat. Az I. és II. osztályban azonban még nem lehet határozottan megítélni, ki válik be felsőbb tanulmányokra, ki nem. A IV. és V. osztály után azonban a tanári kar már határozott Ítéletet hozhat, ép ezért óhajtandónak véli, hogy az alsóbb osztályok végeztével tanulóink szigorú vizsgálat alá vétessenek. (Helyeslés.) — Szóló ily értelmű indítványt szándékszik benyújtani annak idején az egyesülethez alapos tárgyalás végett. Miután még Csorba Ferenc konstatálni kívánta, hogy az olasz tanterv konservativ, a magyar ellenben modern, Váró Ferenc replikájában kijelenté, hogy nem szándékozott az olasz állapotokat a magyarok rovására dicsőíteni és hogy jelenlegi tantervünkben minden tekintetben haladást lát. Ezután Berecz Antal elnök a tárgyalást fél 1 órakor bezárta. Ebéd után a tanárok Abbáziába rándultak két