Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-17 / 29. szám
helyi gőzösön. Az idő gyönyörű volt, csak 3— 4-en érezték a tengeri betegség hatását, ezek is hölgyek voltak, kikre inkább a félelem, mint a tenger hullámzása hatott. Este a tanárok tiszteletére díszelőadás volt a fényes, nagy színházban. Berecz Antal elnök, nejével és leányával a podesta páholyában ült. Két csinos kis vígjátékot adtak elő. 7-én délelőtt ismét közgyűlés volt. Köpesdy Sándor értekezése »Az iskola és család között levő kapocs erősbit éséről* és ennek megvitatása foglalta el az egész délelőttöt. Konstatálva tanügyünk nagy haladását, kimondja, hogy ha az eredmény még nem minden tekintetben megfelelő, részben az iskolában, részben a családban kell a baj okát keresnünk. A szülők csak akkor mennek az iskolába, ha már baj van. Otthon csak akkor emlegetik az iskolát és a tanárokat, ha ócsárolhatják őket valamiért, Szükséges, hogy az iskola és család közt levő viszony megváltozzék, hogy a nevelés eme két faktorát közelebb hozzuk egymáshoz. Jó volna, ha a nevelést teljesen az iskola körébe vonhatnók. Ha anyagilag módunkban állna, akkor az angolok módjára internátusokat kellene létesítenünk. Minthogy azonban nálunk az nem lehetséges, keressünk oly módot, hogy a család és iskola kezet fogva működhessenek a tanítás és nevelés nehéz munkájának kivitelére. Erre nézve a következőket ajánlja a felolvasó : 1. A tanar magánélete legyen példás; az iskolában törekedjünk a tanulók szívét és lelkét nemesíteni. 2. Világosítsuk föl a szülőket, mennyire érdekükben van maguknak és gyermekeiknek a tanárokkal való érintkezés. 3. Értesítsük gyakran a szülőket. 4. Tűzzünk ki időt, péld. hetenkint egy órát, a mikor a szülők a tanárokkal az iskolában értekezhetnek. 5. Az értelmesebbeket hívjuk meg az előadásoknak időnkint való látogatására. 6. A vidéki szülőket kéthavonkint vagy időhöz nem kötve értesítsük gyermekeik előmeneteléről és magaviseletéről. 7. Figyelmeztessük a szülőket az olvasás mohó vágyának fékezésére, igyekezzünk a zongorával és fölösleges magántárgyakkal való kínzást ott, a hol szükséges, meggátolni. 8. Nem tartja jónak, hogy a tanár ellátogasson a szülők vagy gyermekek lakására, de azt sem, hogy a gyermeket magához citálja a tanár. 9. E helyett értesítő és ellenőrző könyvecskéket ajánl, melyek alapján szülők és tanárok kölcsönösen tudomást szerezhessenek a gyermek lelki és erkölcsi életének minden fontosabb mozzanatáról. 10. Népszerű felolvasások belépti díj nélkül is. 11. Iskolai ünnepek, de nem nagyszabásúak, szolgálhatnak arra, hogy a családokat közelebb hozzák az iskolához. A fölolvasó nem á'tatja magát azzal, hogy e tanácsok követése által a család és iskola között létező viszony azonnal megváltoznék, de bizton hiszi, hogy fölrázva a szülőket közönyösségükből, lassan-lassan célt érhetünk. Kuncz Elek (Aradm.). Az erkölcsi képzés nem oly gyarló, mint azt sokan állítják. Ha van hiba, akkor az a tanárképzésben rejlik. Nem tartja helytelennek, ha a tanár a jó osztályzattal bíró tanuló szüleit meglátogatja. Az iskolát kell közelebb hozni a családhoz nem a családot az iskolához. Tomor Ferenc (Budapest) kijelenti, hogy e kérdéshez a közlönyben fog hozzászólni. Ne a szülőket látogassuk, hanem a tanulókat, különösen a vidékieket. Csálca Károly (Trsztena). A közlönyben kifejtett álláspotját fentartja. Mi — a vidéken, nevelünk. Míg azonban oly dolgok történnek, hogy az adófeliigyelő a tápintézeteket megadóztatja, a helyett, hogy mint Németországban, a kormány a buzgó tanárokat megjutalmazná, addig a nevelés munkája nagyon meg van nehezítve. Hozzászólnak még Kápldny Antal dr. (Szabadka) és Fischer Miklós (Igló); utóbbi az etikát akarja taníttatni a VII. és VIII. osztályban; szerinte a felolvasások és iskolai ünnepek nem célszerűek. Köpesdy Sándor replikájában sorra veszi az Összes e'lenvetéseket és kijelenti, hogy a felszólalók mind saját viszonyaik szempontjából szóltak, pedig ezt a kérdést általánosságban is meg kell oldanunk. — Nincs ellenére, hogy a tanár esetről-esetre ellátogasson valamely gyermekhez, vagy szüleihez, de nem tartaná helyesnek; ha ez álta'án kötelességévé tétetnék a tanároknak. A második nap délutánján a város nevezetességeit szemlélték meg. Sorba látogatták a tengerészeti palotát, a tengerészeti akadémiát, a rizshántoló-gyárt, a dohánygyárt stb, mindenütt a legszívélyesebb fogadtatásban részesülve ; maguk az igazgatók fogadták és kalauzolták őket. Este az »Európa« szálloda nagy termében 130 terítékű bankett volt, melyen számos toaszt s néhány érdekes nyilatkozat történt. A közgyűlés harmadik napján Alexander Bernát dr. tartott szép és tanulságos felolvasást a »Középiskolai mozgalmakról « A felolvasás alatt a közgyűlésen Zichy Ágost gr. fiumei kormányzó is megjelent, kit Berecz Antal rövid, de lelkes beszédben üdvözölt, mire a kormányzó örömének adott kifejezést,hogy ily fényes testület Fiumét választotta ez évi közgyűlésének színhelyévé, s hogy ő maga is legalább az utolsó'napon személyesen megjelenhetett. Ugyané gyűlés tárgyát képezte még Theisz Gyula felolvasása: »A nyelvtanítás reformjáról.* A gyűlés kezdetén Berecz Antal elnök, meleg szavakkal ecsetelve ama magas kegyet, melyben az uralkodóház országszerte tisztelt tagja, József főherceg, itt Fiumében az egyesületet részesítette, ajánlja, hogy a főherceg egyhangúlag az egyesület protektordvd választassék. Az indítványt lelkes éljenzéssel fogadták. Az elnök, beszédét folytatva, köszönetet szavaz Fiume városának a szíves vendégszeretetért, melyben az egyesületet részesítette, a helyi bizottságnak, annak minden egyes tagjának, tanároknak és a municipium tágjainak, kik a közgyűlés niegtarthatásáért fáradoztak, különös köszönetet szavaz Et'ődi Béla dr. fiumei igazgatónak és Brózik Károly dr. főtitkárnak, kik a közgyűlés ügyében legtöbbet fáradoztak, továbbá Ludvigh Gyula és Brám lovag uraknak a különvonat engedélyezéseért; a városban meglátogatott iskolák és gyárak igazgatóságának a szíves kalauzolásért és végül a közgyűlés előadóinak. Trefort miniszternek a közgyűlés távirati üdvözletet küldött, mivel ép aznap (jul. 8.) volt 50 éves fordulója, hogy Trefort első cikke megjelent. A felolvasások után a választás megejtése végett elnök a gyűlést felfüggeszti. A vá'asztás eredménye a következő : E'nök : Berecz Antal. Alelnök: Hoíer Károly, Kopespy Sándor. Főtitkár: Brózik Károly dr. Titkár: Szerelemhegyi Tivadar. Pénztárnok : Mayer József.Választmány. I. Budapestiek : Alexander Bernát dr,, Bermüller Ferenc, Csengeri János dr., Dékány Rafael dr, Deme •László, Felsmann József, Ferenczy József dr, Hankó Vilmos" dr., Harrach József, Molnár Sándor, Müller József, Névy László, Paszlavszky József, Pozder Károly dr, Révy Ferenc, Riedl Frigyes dr., Schmidt Ágo-ton dr., Sebestyén Gyula, Suppan Vilmos, Szarvas Gábor, Szemák Istán dr., Tiber Ágoston, Tomor Ferenc, Volf György.