Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

ág. ev. egyház részéről ott volt Frínt János, segédlelkészével Bohus Károlylyal Franzfeldről, Bujkovszlcy Gusztáv alesperes Lajosfalváról. Schwalm György Pancsováról, Paulinyi Sámuel Antalfalváról, Zatkalik Károly Hertelendyfalváról, összesen hatan. Az ev. ref. egyház részéről Gacsal Lajos Debeljácsáról és Fa István Pancsováról és így e vidék ev. ref. lelkészei közül csupán csak egy maradt el, azért valószínűleg, mert tévedésből nem lett meghíva. Délelőtt fél tiz órakor az Összes lelkészi kar a szerbek díszes templomában gyűlt össze istenitiszteletre. Istenitisztelet után kettős taracklövés jelezte az értekezlet kezdetét s a lelkészi kar a nemzeti lobogóval felékesített iskola termébe vonult át, hol az értekezlet megtartandó volt, a melyen a lelkészeken kívül tekintélyes számú érdeklődő közönség is részt vett. Az értekezletet Novakovics Bosidár czrepajai görög keleti lelkész nyitotta meg szerb nyelven; előadván az értekezlet célját s miután Isten áldását kérte a nazarénusok ügyében testvéri egyetértéssel folytatandó munkálatokra, üdvö'.ölte az egybegyűlteket s indítványozta az elnök és a jegyzők megválasztását. Elnökül megválac

zfatott Frint János, jegyzők ül Schwalm György a német, Radulov'cs Dután a szerb s Fa István a magyar nyelvű jegyzőkönyvek szerkesztésére. Elnök német nyelven tartott beszédében kitűzi az értekezlet tárgyát, miszerint eszközök, utak és módok kerestessenek a nazarénusok terjedésének megakadályozása végett. Közvetlen szerzett tapasztalatai folytán jellemző képet s tájékoztatást nyújt a nazarenus tévelygésről. Elmondja, hogy a nazarénusok a biblia köpönyege alatt keresztyén- és államellenes tanokat hirdetnek. Egyik legszentebb polgári kötelességüket, a felsőbbség iránti engedelmességet, megtagadják. Mi — úgy mond — mindnyájan a magyar alkotmányos király alattvalói vagyunk, tanítjuk és szent kötelességünknek tekintjük teljesíteni, a mit szentesített törvényeink követelnek. Nem így a nazarénusok. Ezek teszik azt, a mit akarnak; magok szabnak önmaguknak törvényt. A vallásügyi törvényekkel ellenkezőleg gyermekeiket nem keresztelik és nem neveltetik azon vallásban, a melyben születtek. A miniszteri rendeletek bennünket lelkészeket a nazarénusok írnokaivá tesznek. Indítványozza, hogy reprásentatió útján hasson az éitekezlet oda, hogy a nazarénusok a többi felekezetekhez hasonlóan törvény alá vettessenek. Ajánlja azt is, hogy ez értekezlet alapján keresessenek meg ez ügyben az illetékes egyházi felsőbbségek is. Felhívja az értekezlet egybehívott tagjait véleményük és javaslataik előterjesztésére. Első sorban feíszólíttatott Reinlein Ádám, mint keresztneve szerint is. első ember, hogy a dologhoz szóljon. Reinlein Ádám bresztováci r. k. lelkész kínyi'atkoztatja, miszerint nem azért jött, hogy beszéljen, hanem azért, hogy hallgasson és lásson. Különben is gyülekezetében nazarénusok nincsenek (?) s azért szóljanak azok, a kik közvetlen tapasztalásból szólhatnak. Nikoforovics Simeon szefkerini g. k. lelkész szerb nyelven kezdett szólani s e miatt félbeszakítá egy kollegája, hogy szóljon olyan nyelven, melyen mindnyájan megértik, t. i. németül. Elnök azon kijelentésére, hogy mindenkinek jogában áll szólani azon a nyelven, melyen magát legjobban ki tudja fejezni s hogy mindenki zavartalan tegye ezt; — tovább beszél és hangsúlyozza, hogy a nazarenismus nemcsak egyházi, hanem államjogi kérdés is s óhajtja, miszerint az államsegí'ség igénybevétele által a vallásszabadság csorbát ne szenvedjen. Bujkovszky Lajos lajosfalvi ág. ev. lelkész (consenior) velős beszédében, német nyelven, felemlíti a nazarenismus keletkezését illető különböző véleményeket, s azt mint betegséget fogja fel, melylyel szemben nekünk betegápolóknak kell lennünk, s szem előtt tartanunk, hogy valamint a gyógyszer az orvos tapintatos bánásmódja által sikeresebben hathat, úgy mi is többre mehetünk a türelmes, kíméletes s szeretetteljes bánásmóddal. Nem fogadja el elnöknek azon indítványát, hogy a nazarénusok törvény alá vettessenek, de igenis kívánatosnak tartja, hogy törvény nélkül legyenek. Jelenleg ők több szabadságot élveznek mint mi. Nekünk nem szabad proselytáskodni, nekik pedig úgylátszik szabad. Indítványozza, miszerint a reprásentatió által oda kell hatni, hogy a nazarénusok ügye különösen az anyakönyvezést illetőleg törvényhozás útján szabályoztassék. Utánna Schwalm György pancsovai ág. ev. lelkész tartott német nyelven igazi ékesszólással előadott s eszmékben is gazdag ékes beszédet. A nazarenismust kétféle szempontból veszi tárgyalás alá; valláserkö'csi és politikai-társadalmi szempontból. Megtérítésüket lehetetlennek tartja, mert nem vesznek be semmi tanítást. Az állam segítségének igénybevételétől sem reményi sok jót. Ajánlja a misszió gyakorlását úgy a lelkészeknek, mint az egyháztagoknak. Felhívja a figyelmet a nazarenismusnál sokkal nagyobb közös ellenségre, a hite'lensá

gre. Megegyezik előtte szólóval abban, hogy az anyakönyvezés ügye az állam állal szabályoztassék. Paulinyi Sámuel antalfalvi ág. ev. lelkész szólott tapintatosan és tartalmasan magyar nyelven. A nazarenismust szintén betegségnek tartja, de a melyet gyógyítani igen nehéz. Hathatós szernek véli — és ebben saját tapasztalataira hivatkozik — ha mi lelkészek apostoli buzgósággal s keresztyéni szeretettel eljárunk kötelességünkben, az egyházban mint az iskolában; segí'eni igyekezünk szellemileg, mint anyagilag. Popovics Lázár az anyakönyvezés! ügyben a reprásentatió mellett foglal állást. Radonaoljevics M. homolici szerb lelkész a nazarénusok terjedésével szemben erélyes intézkedések foganatosítását javasolja. Végül még Fa István pancsovai ev. ref. lelkész szólott magyar nyelven Mindenekelőtt megjegyzi, hogy korrekt határozat hozatalára szükségesnek tartaná a nazarénusok hitvallásának biztos és a'apos ismeretét. A nazarenusoknak pedig tudomása szerint öss'efoglalt hitvallása nincsen s a felölök nyilvánított vélemények ^eltérők és nem mindig egyeznek meg a valósággal O a nazarenismust nem annyira betegségnek, mint inkább betegség tünetének állítja s orvoslását a baj gyökerénél az egyházban kell megkezdeni s e célból nem az államtól, hanem a lelkészi hivatal lelkiismeretes gyakorlásától várja a baj megszüntetését. Az értekezlet eredménye azon határozatban nyert kifejezést, miszerint reprásentatió által a megyei hatóság ú!

ján a m. kir. val'ás- és közoktatsügyí nvniszteriumhoz egy folyamodvány nyujtassék be a nazarenusügy szabályzása céljából. A folyamodvány szerkesztésével elnök és jegyzők bízattak meg. E'határoztatott még Novakovics B. czrepajai g. k. lelkész indítványozására, hogy a mindegyik felekezetet közösen érdeklő nemes céloknak, testvéri egyetértéssel leendő elérése céljából, évenként tartalék ily interconfcssiona'is lelkészi értekezlet. A közelebbi értekezlet helyéül Franzfeld tűzetett ki. S ezzel elnök az értekezletet bezárta. Mulasztást követnék el, ha meg nem említeném