Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

Frint János elnöknek az értekezlet vezetésénél tanúsított bölcs tapintatát. Az értekezlet után bankett volt a vendéglőben, melyen számos iigyes toast ha íg/ott el. így Frint János éltette a legalkotmányosabb magyar királyt. Bujkovszky Gusztáv Frint elnököt, Fa István a verseci g. k. püspököd mint a ki elősegítette az értekezlet jóváhagyása által a különböző felekezetek testvéries közeledését. Schwa'm György a testvéri egyetértő munkásságra emelt poharat. Fa István közös éltető elemünkre, a hazára. Novakovics a prote táns pü-pökökről emlékezett meg stb. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül, hogy a szerb lelkészek kissé túlságosan is hang úlyozták dikcióikban a szerb nemzetiséget Mondatott azonban magyar részről is egy dikcio, melyet tudom nem szívesen halott volna a magyar állam, bár nem ártana ha fülébe jutna. Fa István ugyanis reflektálva egy állami tisztviselő beszédére (a ki ez alkalommal fájdalommal említette, hogy gyakran hivatalos küldetésben járván kénytelen ünnepnapokon zavarni a vallásos buzgóságot) felemlíté miszerint az állam maga is elismeri, hogy jólétének leghatalmasabb tényezője, népeinek józan valláserkölcsi élete. S midőn egyfelől megvárja a lelkészektől a népnek ez irányú nevelését, saját miga sem támogatja eléggé e törekvésükben, sőt bizonyos tekintetben akadályozza. A valláserkölcsi élet hol találja táplálékát, ha a vasárnapok nem ünnepeltetnek meg. És itt maga az állam megy elő rossz példával. Az állami épületeken vasárnapon is dolgoztat, hivatalnokai kénytelenek vasárnap ép úgy dolgozni, mint hétköznap Sőt megtörtént itt a vidéken Debeljácsán az az eset, hogy a húsvéti ünnepek el-ő napján délelőtt a trafikosok is el akarván menni egyszer legalább az Isten házába, s midőn a megjelent szemlész a: üzletet zárva találta, ezért az illetőket pénzbírsággá1 büntette. Óhajtja azért szóló, hogy ha már egy közös ellenség a nazarenismus összehozta a különböző felekezeteket, használja fel egyesített erejét oly életbe vágó közös célok elérésére, mint pl. a vasárnap megünneplése. A beszéd általános helyesléssel találkozott s kilátásba helyeztetett, hogy a legközelebbi interconfessionalis lelkészi értekezlet alkalmával aktiv lépések tétetnek a vasárnap megünneplése céljából. Élénk helyesléssel fogadtatott Novakovics B. azon indítványa, hogy a megjelent lelkészek a testvéri közeledés kii'ső kifejezéséül egymást testvéreknek s »per tu« szó ítsák. Mindegyik dikcio végén a pohár kociutást taracklövés durranása némította el. Hogy az ily interconfessionalis lelkészi értekezletek üdvös hatásúak lehetnek s után ásra méltók, az kétséget sem szenved és csak gratulálnunk lehet Frint János franzfeldi és Novakovics ezrepajai lelkészeknek a kezdeményezésért. II itdrör. I RODALOM. Előfizetési felhívás. Epen száz esz'endeje, hogy gróf Gvadányi József magyar lovas generális első költői müvét, a »Peleskei Nótárius budai utazása«-t megírta. A tudákos jólelkű nótárius erős magyarságával, m^atságos kalandjaival, ügyetlen félszével a óta úgy hozzánőtt szíveinkhez, annyira átment a köztudatba, akár csak a népmondák kedvelt hősei. Irodalmi termék a mu't században nigyobb sikert alig arató!t nála. Hasonló tetszésben cc

ak a Gvadányi népszerű munkája, a >Rontó Pál kalandos élettörténete* részesült. A jó öreg generális egyébb művei is nagy olvasó közönséget hódítottak ; őt magát elfeledték s csak újabban kezd rája fordulni a figye'em, mint az első igazi népies költőre, ki utat tört irodalmunkban a hum "ros, naiv és népies költői fajoknak. Ez évben pedig Szako'cza város hazafias közönsége és tanácsa indított mozgalma', hogy Gvadányinak e városban mai napig is fennálló lakóházát, melyben összes költeményes munkáit alko'ta s nemes élete pályáját befejezte, díszes emléktáblával jelöljék meg. A dics'retes mozgalom eredményre vezetett s az emléktábla ünnepélyes leleplezése f. évi auguszus 18-án megy végbe. Erre az alkalomra »Gvadányi-Album* cím alatt egy emlékkönyvet bocsát ki dr. Kovács Dénes tanár s iró, mely míg egyrészt az irodalmi ünnep jelentő-égének növelését célozza, másrészt hozzájárulni kiván Gvadányi It ói alakjának teljes kidomborí'ásához s művei iránt újabb érdeklődés keltéséhez. Az Album tartalmazni fogja Gvadányi életrajzát, minden egyes munkájának esztétikai méltatását, az emléktábla történetét s több Gvadányirelikviát. írni fognak bele: Beöthy Zsolt, Marczali Henrik, dr. Radó Antal, dr. Kadocsa-Lippich Elek, dr. Váli Béla, S'.. Kovács Sándor, dr. Erdélyi Pal, Kun Bé'a, Gaál Mózes, dr. Kardos Albert, Vikár Bála, Thewrewk Ltván é-; Solymossy Sándor. A szöveget Gvadányi egykorú arcképén, kéziratmásán s szakolcai házának lát képén kí ül Roskovits Ignác festőművész több raj a fogja ékíteni. Az Album nagy nyolcadrét alakban, velinpapiron, min'egy 12 íven díszes kiállításban je'enik meg po npás vastag borí ékkal. Előfizetési ára 2 forint, mely összeg f. évi julius io ig az Album szerkesztőj : nevére (Budapest, VIII., Gyöngytyúk-utca 13 sz. alá) küldendő a gyiijlőtVekkel együtt. Az Albumot az előfizetők pír nappal az augusztus 18-iki ünnepély előtt bérmentesen kapják kézhez. — Budapesten, 1887. junius 15-én. — Ajánljuk e meleghangú s Gvadanyi jelentőségét oly híven feltünte'ő felhívást o1

vasóink becses figyelmébe. A párviadal történeti, jogból csészét i és tételesjogi szempontból Irta dr. Horváth Ödön eperjesi jogakadémiai rendes tanár. A 22 ívre terjedő mű ára 1 frt, postai küldéssel 1 frt 10 kr. Kapható szerzőnél és Kósch Árpád könyvnyomdájában Eperjesen. Igen érdekesen van benne ismertetve és megbírálva társada1

munknak ez a barbar korból reánk maradt ferde lovagias eljárása úgy történeti, mint jogbölcsészeti és tételesjogi szempontból. Az első szakasz szól a perdöntő bajvívásról, a fegyveres önsegélyről, a lovagkor bajvívá-airól s a mai párviadalokról és a párviadalok nyomását célzó intézkedésekről. A Il-ik szakasz a becsületről, a párviadalok mellett felhozatni szokott okokról és a jogbölcsészetnek a pírviad ilok fe'ett mondott Ítéletéről. A III-ik szakasz adja a párviadal fogalmát; ismerteti törvényhozásunk álláspontját a párviadalokkal szemben, az ezekre vonatkozó rendelkezéseket, a párbaj szabályokat, sulyosí ó körülményeket és az amerikai párbajt. Végül a »Zárszó* mintegy összefoglalja a mű folyamában felvetett eszméket s sürgeti az u. n. becsület-jurik felállítását. Szerző mindenütt tekintettel van már e tárgyban eJdig megjelent kiváló művekre s kutatásaiban amaz. eredményre jut, a mire különben jutnia kell minden józanon gondolkodó s erkölcsi érzékkel bíró embernek, »hogy a párviadalok a társadalmi élet rendjének és biztonságának alapjában veszélyeztetői s hogy megtartásuk indokolására egyetlen alapos ok sem hozható fel* és teljesen osztozunk szerző ama kívánságaiban, hogy a párbijozást a törvény szigorú büntetéssel sújtsa, sőt ilyennel éljen már a becsület megsértőivel szemben is; továbbá, hogy szerveztess.nek becsületbíróságok, de nem olyanok, mint a minők a mostaniak, melyek párbajba kergetik be a feleket, ha-