Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-19 / 25. szám

Harmincadik évfolyam. 25. sz. Budapest, 1887. junius 19. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX, kar. Kinizsy-ufca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr, sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. U^F" Teljes számú pélcLáLziyokkiSLl mindig szolgáLUxa-t-iirik:. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1887. évi második félévi folyamára. Előfizetési cLij : Egész évre 9 forint félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadó-hivatalába (Kinizsy-litca 29-dik szám alatt) kérjiik küldeni. Szőts Farkas, Dr. Ballagi Mór, főmunkatárs. laptulajdonos és felelős szerkesztő. A socialismus és az egyház.1

) A tűz és víz sohasem békülhetnek ki egymással. A katholicismus és a protestantismus közti küzdelem a látszólagos pihenés után ismét megújult, s ezúttal a küzdelem nem a tudós deductiók mezején, nem a dogmatikus polémiák, hanem a socialismus terén történik. Az az egyház lesz a győztes, mely a socialis kérdés megoldására legtöbbet tehet. Bizonyos, hogy a bibliában nincsenek nemzetgazdasági formulák, sem politikai törvények. Az én országom nem e világból való, mondá az Idvezítő. Különben is az egyháznak sohasem lehet feladata, hogy akár közvetlenül, akár közvetetten nemzetgazdasági problémákat oldjon meg, vagy, hogy Isten igéjéből a megoldásra formákat állítson fel; hanem csak az, hogy a megoldásra szükséges erkölcsi erőket szolgáltassa. A kérdés tehát azon sarkallik, hogy hol találhatni azokat az erkölcsi erőket a legtisztábban és legbővebben? a katholicismus vagy a pr' es-') Katholicismus und Protestantismus gegeniiber der S> alen Frage, von Dr. G. Uhlhorn, Göttingen 1887. tantismus kebelében-e? Első tekintetre úgy tetszik, hogy részben a protestantismusé a kedvezőtlen helyzet. Az ő egyszerűségével szemben a congregatioknak, legényegyleteknek Canisius- s másféle társulatoknak bővében lévő római egyház büszkén veszi szájára Ketteler püspök eme szavát: ,a socialis kérdést csak a keresztyénség oldhatja meg; egyház nélkül nincs igaz keresztyénség, igazi egyház pedig csak a római katholikus, tehát csak ez bírja a socialis kérdést megoldani.* A protestantismus már annál fogva sem bír ezzel a kérdéssel — mondogatják a katholikusok — mert ő nemzi a liberalismust, melynek édes gyermeke a socialismus, minélfogva a saját maga okozta bajokat orvosolni nem bírja. Sőt a németek között oly iró is akadott, ki az orosz nihilismus atyjává is a protestantismust szeretné tenni. Az ily szemrehányásokkal szemben két dologra hivatkozhatni: egyfelől arra, hogy a socialismus jobban gyűlöli a prot. egyházat, mint a katholikust. A protestantismus — úgymond Liebknecht — a magán tulajdon vallása, a pol-