Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-29 / 22. szám

sokkal inkább gymnasium, mint polgári iskola; hasztalan lett kimutatva az iskolának,, mint gymnasiumnak úgy culturalis, mint magyar nemzeti szempontból fontos hivatása; eredménye az lett, hogy előbb 1885-ben csupán polgári iskolának ismerte el a közoktatásügyi magas kormány, gymnasiumi elismerését pedig súlyos feltételekhez kötötte. Újabb felterjesztés után pedig, melyben a tiszta gymnasiummá átalakítás és a nyilvánossági jognak ideiglenesen csak egy évre, az 1886/7-ikre, megadása kéretett azon célból, hogy a fenntartó testületek időt nyerhessenek a magas közoktatásügyi kormány által követelt átalakítások keresztülvitelére, e kérelem határozottan megtagadtatott. E lesújtó miniszteri leirat által okozott kétségbeesésből csak azon örvendetes tény ragadta ki a fenntartó testületeket, hogy az iskolának egy melegkeblű barátja, Borbély László ügyvéd, az általános csiíggetegség pillanatában hirtelenében felhívást és gyüjtőivet bocsátott ki az iskolának, mint VI osztályú gymnasiumnak fenntartása céljából a magas kormány által követelt épület-bővítés valósíthatása érdekében szükséges költségek előteremtése végett. A felhívásnak pár nap alatt 6700, pár hét alatt 8000 frt eredménye lett. E váratlan siker hatása alatt s arra támaszkodva, még egy utolsó kérvényt intézett az intézet kormányzó testülete, az isk. szék a vallás- és közokt. miniszter úrhoz, kérve újból a nyilvánossági jogot az 1886—7. évre. Ezúttal nem sikertelenül; mert, mint már érintém, egy korábbi rendelet ezen záradékának: »a gymnasium felállítása azonban a várost, a népiskolákra vonatkozó törvények követelménye alól nem fogná felmenteni,« nyomatékos hangsúlyozásával megadatott a nyilvánossági jog az 1886—87. évre. E jog megnyerése azonban egészen váratlan és szerencsétlen fordulatot adott a dolognak. Nagy-Szalontán, az igen csekély számmal levő róm. katholikusok és izraeliták felekezeti iskolái mellett, a ref. egyháznak szintén felekezeti népiskolák teljesítik az elemi oktatás feladatát. Bizony — valljuk meg az igazat — ezen iskolák nagyon messze állanak azon állapottól, melyben a népiskoláknak ily népes városban állaniok kellene. Mert bár a népoktatási törvény ide s tova husz éves lesz, Nagy-Szalontán nemcsak felső-nép-, vagy ismétlő-iskoláról nincs szó sem, hanem az elemi iskolák is ezen isk. év kezdetéig mind a fiúknál, mind a leányoknál 4 osztályosok voltak, az V. fiú-osztály is csak annak köszönheti létét, hogy a gymnasium ügyeinek megvizsgálására 1885-ben kiküldött kormánybiztos kiváló érdeklődéssel tudakozódott áz elemi népiskolák állapota után. Midőn tehát a gymnasium nyilvánossága ügyében leérkezett miniszteri rendeletek mindenike kiválóan hangsúlyozta a népiskolákat; az egyház is tudatára ébredt e tekintetben elmaradottságának. Most tehát, hogy több évtizedek mulasztását egyszerre helyrehozza s a leányiskolát is 6 osztályra emelhesse, az egyház, illetőleg annak vezetői részéről azon indítvány tétetett, hogy »mert a ref. egyház jelen helyzetében önerejéből nem képes eleget tenni a miniszteri leiratban a népoktatási tanintézetekre vonatkozólag hangsúlyozott követelményeknek® : vétessék el és adassék át a ref. egyháznak a gymnasiumi alaptőke — 11,000 frt —•- és a gymnasium használatában, illetőleg tulajdonában lévő 2 ház, használtassanak fel azok az elemi népiskolák céljaira ; a gymnabium pedig 4 osztályra leszállítva az aláirt 8000 frt kamataiból és a városi subventióból tartassák fenn.% Hogy ez indítvány mennyire méltányosság-, jog-és törvényellenes, legyen szabad megvilágítanom a következőkkel : Nagy-Szalonta város 1861 okt. 20-án 132 katasztrális hold és 1075 • öl földet szakított ki a tulajdonát képező orosi pusztán a gymnasium alapjául s adott át a reform, egyház kezelése alá i>oly világos feliétel alatt, hogy azt a nevezett egyház egyedül és kizárólag csupán a meghatározott célra, t. i. a helybeli ref. iskola gymnasialis osztályainak felállítására és fenntartására jövedelmeztesse.« •— E földadományhoz a város 1871-ben újabb 50 holdat csatolt. Az érintett 11,000 frtos alaptőke ezen földnek épen nagyt. Szél Kálmán úr páratlan kezelése mellett megtakarított és a gymnasium alap javára idő közben tett alapítványok és adományokból — melyeknek összege a kamatokkal együtt jóval felülhaladja az ezer forintot — alakult, valamint ezekből szereztetett a gymnasium tulajdonát képező egyik ház is. Igy állván a gymnasiumi alapok ügye, természetes, hogy az indítvány a szept. 12. és 19-én tartott előleges értekezletekben erős ellenzésre talált. De az ellennézetűek magán úton csakhamar annyira hallgatásra birattak, hogy az ügy az egyházi és városi képviselő testületek gyűlésein, sőt az egyházmegyei közgyűlésen is ellenmondás nélkül ment keresztül. (Vége köv.) TÁRCA. P ü n k ö s t. Ha két világi hatalom bármely érdekből egymás ellen tábort üt s fegyveres erővel síkra száll, minthogy a hadi szerencse egy véletlenül közbejött körülmény folytán könnyen megfordulhat, ugyanazért a végleges győzelem kivívásához nem elég a csak ideiglenes sikerű egyes csaták, sőt még a döntő ütközet megnyerése sem ; a stratéga mellett ott kell működnie a diplomatának is, hogy az előbbi által kierőszakolt előnyöket ügyesen felhasználva, a győztes sereg előnyomulásával az előtérbe állított érdekeknek a meghódított népet is lehetőleg megnyerje, a zászlóra irott jelszavaknak az ellenségből is minél több barátot szerezzen; szóval: nem elég csak győzni, de tudni kell ám a győzedelem eredményét minden oldalról és minden eshetőség ellen biztosítani is, a mihez már nem pusztán katonai bátorság s hadvezéri talentum, hanem éber előrelátás, a viszonyok felismerésével, tapintatos s minden közbe jöhető fordulattal számotvető ügyesség és találékonyság kívántatik. Majdnem épen így van ez a szellem, a lélekvilágban is. Nem elég valamely eszmét avagy elvet felszínre hozni, aztán minden további gondoskodás nélkül a szél szárnyain útnak ereszteni, mert történhetik, hogy az első meglepetés hatása alatt a szokatlan hang s némelyek előtt tetszetős alak pillanatokra hódíthat, múló sikerhez vezethet ugyan, de jöhet egy más gondolat és elv nyilvánulása, mely erősebb, sőt talán hizelgőbb is, és ez az embereknek gyenge oldalait kilesve, azokon át férkőzik hozzájuk, s ismerve a tömeg ingatagságát, mely csaknem mindig az Önzés és kényelem felé billenti a mérleget — erre fekteti a súlyt s minden mást hátraszorítván, maga magát helyezi a szin elejére, habár csak rövid időre is. A történet igazságos tanúskodása szerint csakis az szolgál igazán az ügy érdemére, csakis úgy lehető valamely kitűzött cél elérése és biztosítása, ha az azt képviselő eszme vagy elv gondos ápolasban részesül, ha